Átadták az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság műemlékek felújításáért és gondozásáért odaítélt díjait a műemléki világnaphoz kapcsolódó ünnepi rendezvényen.

Az UNESCO műemlékvédelmi szervezetének magyar bizottsága hat elismerést ítélt oda: ICOMOS-díjat kapott a balatonfüredi Zsidó Kiválóságok Háza, a budajenői magtár, az I. kerületi, egykori budai városháza és a gacsályi református templom felújítása. Példaadó műemlékgondozásért díjat vehetett át Rédai Zsolt, a füzérradványi kastély gondnoka, valamint Hajtó Géza és a nagylózsi egyházközösség a nagylózsi templom tíz éven át tartó helyreállításáért.

Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára az ozorai várban rendezett eseményen hangsúlyozta: "a műemlékek hidat jelentenek a múlt és a jövő magyarsága között, ezért ezeket az épületeket felelősséggel kell felújítani." Beszélt az idén másfél milliárd forintos kerettel meghirdetett Népi Építészeti Program fontosságáról is, mint mondta, a népi épületeket úgy kell megmenteni, hogy azok "a jövőbe mutassanak", és ösztönözni kell a tulajdonosokat arra, hogy modern épületeket építsenek, de emeljék át a múlt építészeti örökségét is. Magyarországon egykor 7000 kastély és kúria állt, ma kb. 4500, melyek közül a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretein belül 39 műemléken végeznek jelentős rekonstrukciós és állagvédelmi beruházást.

Fotó: Bujnovszky Tamás

A balatonfüredi Zsidó Kiválóságok Háza - építész: Sugár Péter DLA (Radius B+S), Varga Piroska (Grafit Műterem)

"Kevés olyan projekttel találkozni, ami a pusztulás, a soá emlékezete mellett képes bemutatni azt a zsidósághoz kötődő hatalmas kulturális kincset, tudományos, művészeti gazdagságot, folklórt, zenét, ami mindmáig velünk él, kitörölhetetlen létezőként van jelen múltunkban és jelenünkben. Az európai, így a magyar, és a világ zsidóságát nem holtként, üldözöttként, áldozatként mutatja be, hanem élőként, létezőként. Erre a megközelítésre találtak rá a füredi zsinagóga, illetve kulturális központ programalkotása során a tervezők, együttműködők − a műemléki és újépítésű elemek példás kölcsönhatásban fogant végeredménye pedig
építészeti szempontból igencsak figyelemreméltó."
- írja Martinkó József az OCTOGON Magazin 2018/143. lapszámában.

 

Fotó: Csóka Balázs

A budajenői magtár - építész: Csóka Balázs DLA

A felújított műemléki magtár a magyarországi németek történetének állít emléket. De nem csupán az épület újult meg, hanem annak környezete is a negyedik, utolsó ütemben. A település kulturális és közösségi életének fontos szereplőjévé váló késő barokk stílusú műemléképület felújításának második ütemében ifjúsági- és zarándokszállást alakítottak ki, második emeletén pedig egy állandó kiállítást, amely bemutatja a Kárpát-medencei nemzetiségek zarándoklásait. Csóka Balázs építész az épület letisztult, végiggondolt helyreállításáért Pro Architectura-díjat kapott. A magtár megjelent az OCTOGON Magazin 2019/1. számában.

 

Fotó: Danyi Balázs

A budai városháza megújulása - építész: Szabó Levente DLA (Hetedik Műterem)

"A házat lehetetlen határozott jelzőkkel leírni: ezernyi apró történeti és kortárs részletből áll. Az étterem alatt újra megnyitott egykori börtöncellák, a meglepő helyeken előbukkanó középkori pillérek, barokk freskótöredékek, az egykori kápolna és kincstárának mennyezeti stukkói önmagukban nem meghatározó, de összességükben izgalmas rétegét adják az épületnek. Ugyanez mondható el a most beépült kortárs elemekre: a szemináriumi termek beépített fogasfalára, az autentikusság érzetét keltő Berker porcelánkapcsolókra, a nagy figyelemmel kiválasztott burkolati anyagokra. A kitisztított műemléki terek mellett a legizgalmasabbak azok a pontok, ahol az évszázados falak különösebb erőlködés nélkül váltanak kortárs elemekre." - írja Kovács Dániel az OCTOGON Magazin 2018/146. számában.

Gacsályi református templom

A templom egyik érdekessége, hogy több, jól elkülöníthető építési periódusra bontható: a 14. század eleje, a 16. század második fele, 1734-1759 közötti újjáépítés, majd 1902-1911 között a Forster Gyula által vezetett Műemlékek Országos Bizottsága végezte felújítás. 2013 és 2014 között zajlott le a templom legfrissebb helyreállítása. Az egykori középkori arányok visszaállítása érdekében fölmagasított falkoronára került az újjáépített tetőzet. A munka során minden részletében megújult a torony és a hajó. A templom új téglaburkolatot kapott, amelyet a nyugati karzat alatt az eredeti középkori szintre süllyesztettek, a hajóban pedig a burkolatban jelezték a régi templom alapfalait. A belső falfelületek vakolatát úgy képezték ki, hogy azok mutassák az építéstörténeti periódusokat. A déli falon lehetőség nyílt a nyugati gótikus ablak rekonstrukciójára, a szentélyt pedig a későgótikus szentségház ékesíti. 

Nagy Gergely, az ICOMOS bizottság elnöke megjegyezte: az idei műemléki világnap időszakában átalakul a hazai műemlékvédelem, ami reményt jelent, azt, hogy "értékeinket értékén tudjuk kezelni és megőrizni". Míg Arnóth Ádám, a díjak odaítéléséről döntő bizottság elnöke kiemelte, hogy a balatonfüredi egykori zsinagógát kortárs építészeti eszközökkel kulturális funkcióra tették alkalmassá. A budajenői magtár épületét természetes anyagokkal újították fel, az épületben jól megfér egymás mellett a kiállítótér, a közöségi terem és a zarándokszállás. A volt budai városháza az átfogó műemléki helyreállítás során vendéglátó és üzleti terekkel született újjá, míg a 14. századi alapokon álló gacsályi református templom felújításakor tiszteletben tartották a múlt örökségét, bemutathatóvá tettek több részletet, mások mellett a mennyezetkazettákat.

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Romkocsmából iroda: megvannak Az Év Irodája Verseny nyertesei

Romkocsmából iroda: megvannak Az Év Irodája Verseny nyertesei

Több olyan cég is nyert, amelyik a világ több országából csábított haza magyar munkavállalókat.

Miért jó a közösségi tervezés?

Miért jó a közösségi tervezés?

Ha a köztértervezésbe bevonják a lakosságot, sokkal jobban sajátjuknak érzik majd.

Modern megoldásokkal valósulhat meg a zalaegerszegi uszoda

Modern megoldásokkal valósulhat meg a zalaegerszegi uszoda

1852 négyzetméternyi úszófelülettel, mintegy 8000 négyzetméteres, háromszintes épülettel és 270 fős lelátóval valósul meg Zala megye legnagyobb uszodaberuházása.

Hirdetés