Hirdetés

Kastély a Galga mentén

A Turai Kastély rekonstrukciója.

Hirdetés

A második világháborútól kezdve a turai kastély hasonló hányattatásokon esett át, mint legtöbb magyarországi társa. A még elhanyagolt állapotában is vonzó és romantikus épület filmforgatások, televíziós műsorok helyszíneként szolgált, de hetven évnyi folyamatos pusztulás után elkerülhetetlenné vált a rekonstrukciója. Pesti Monika írása Hlinka Zsolt fotóival az OCTOGON 165-ös (idei első, hagyományosan műemléki) lapszámából.

A nagyjából tízhektáros park rekonstrukciója során alapvető cél volt a történeti hitelesség ötvözése a nagyvonalú megjelenéssel

A Schossberger (másik írásmód szerint Schosberger) család az 1830-as években költözött Nyitra vármegyéből Pestre. Kereskedelemmel foglalkoztak, amiből tekintélyes vagyonra tettek szert, és ezt a következő generációk kitűnő üzleti érzékkel egyre tovább növelték. Schossberger Simon Vilmos a 19. század második felében már a legjelentősebb nagykereskedők közé tartozott. Legnagyobb ötlete a dohánykereskedelemhez fűződik: a passzív rezisztencia idején a magyar földbirtokosok elzárkóztak attól, hogy a bécsi kormánynak dohányt adjanak el, az osztrák pénzügyminiszter pedig Schossbergertől kért tanácsot. Ő francia kereskedőket vont be az üzletbe, és végül rajtuk keresztül jutott el az áru Bécsbe. 1863-ban Ferenc József nemesi rangra emelte – olvashatjuk a turai kastély rekonstrukciójához készült építéstörténeti tudományos dokumentációban, amelyben az akkor a Forster Központ kötelékében dolgozó kutatócsapat rendkívül részletesen tárja fel az épület múltját.

A következő generációban az apai irányvonalat leginkább a nagyobbik fiú, Zsigmond vitte tovább, aki 1890-ben a bárói címet is megkapta. 1869-ben az Esterházyaktól megvásárolt egy öt faluból álló birtokot a Galga mentén, és az uradalom központját Turára tette. A családi hagyomány úgy tartja, hogy a kastélyt feleségének építtette alapvetően nyári tartózkodásra, de több jel is arra utal, hogy maga is szívesen volt ott, és a rá jellemző ambícióval foglalkozott a birtok ügyeivel. A kastély tervezőjeként az építészettörténet sokáig Ybl Miklóst tartotta számon, 2006-ban azonban Sisa József művészettörténész kutatásainak köszönhetően bebizonyosodott, hogy Bukovics Gyula művéről van szó.

Bukovics neve csak mostanában kezd ismertebbé válni, annak kapcsán, hogy két jelentős épületének, a Kodály köröndön álló Hübner-udvarnak és az Agrárminisztériumnak is napirendre került a rekonstrukciója. A köznemesi családból származó Bukovics katonatiszt édesapja példáját követve egy morvaországi hadmérnöki akadémián végezte tanulmányait. Huszonöt éves korában azonban már a civil építészet felé fordult, és pár éven belül Prágában, majd Pesten építőmesteri jogosultságot szerzett. Útépítési munkákkal kezdte pályafutását, ezután Pesten Ybl Miklós irodavezetője lett. 1876- ban saját építészirodát nyitott. Az Andrássy úton és Pest más pontjain több lakóház is fűződik a nevéhez, valamint az 1885-ös Országos Kiállítás két pavilonja.

Az eredeti fekete-fehér cementlap padlóburkolatból csak néhány darabot lehetett megmenteni, a helyére terrazzo burkolat került

Az olasz reneszánszt idéző, négykaréjos alaprajzú Pálmaházban kávézó működik

A turai kastély építésének időpontjára az óratorony szélzászlóján szereplő 1883-as dátumból következtethetünk. A 19. század vége felé kastélyt építeni utólag talán már anakronisztikus dolognak tűnik, azonban a „boldog békeidők”, vagy ahogy a franciák nevezték, a „belle époque” idején még nem volt előre látható, milyen hamar megváltozik a világ. A korszak egész Európában, ezen belül Magyarországon is prosperáló gazdasága az építkezések terén is konjunktúrát hozott, ami a kastélyépítésben is megmutatkozott. A nemesség mellett a pénzarisztokrácia is felépítette a saját kastélyait, így tettek Európa több pontján a Rothschild család tagjai is. Az Alfred de Rothschild számára William Rogers tervei alapján Buckinghamshire-ben készült Halton House – szintén Sisa József kutatásai szerint – a turai kastély közvetlen előképe lehetett. Erre enged következtetni a két épület hasonlósága: a francia neoreneszánsz és neobarokk elemeket elegyítő főépület és az ehhez nyaktaggal kapcsolódó, négykaréjos alaprajzú, az olasz reneszánszt idéző télikert.

 

A kastély rendkívül gondos kő-, díszítőfestés- és egyéb restaurátori munkák révén érhette el a mai állapotát

Az impozáns főlépcsőház mellett ma már lift is segíti a szintek közötti közlekedést

A második világháborútól kezdve a turai kastély hasonló hányattatásokon esett át, mint legtöbb magyarországi társa. A német, majd az orosz hadsereg használta, az államosítás után 1973-ig iskola működött benne. Sem ekkor, sem az ezt követő – gazdátlan időszakokat is magukba foglaló – években nem történt szakszerű, átfogó felújítás, így a kastély annyira tönkrement, hogy már a fennmaradása került veszélybe. A még elhanyagolt állapotában is vonzó és romantikus épület filmforgatások, televíziós műsorok helyszíneként szolgált, de hetven évnyi folyamatos pusztulás után elkerülhetetlenné vált a rekonstrukciója. A tervezést alapos felmérés előzte meg, a hagyományos manuális módszert a legkorszerűbb lézerszkenneres technológia egészítette ki. Az így keletkezett digitális pontfelhőből három- dimenziós számítógépes modellt hoztak létre, a tervezők munkáját ezen kívül 3D-s fotók is segítették.

Egy műemlék épület életben tartásához meg kell találni a mai funkcióját, ám a feladat legnehezebb részét éppen a modern elvárások és a régi épületszerkezetek összehangolása jelenti. A turai kastély hotelként él tovább, az ehhez szükséges kiszolgáló- és épületgépészeti egységek elhelyezése volt a legnagyobb kihívás a tervezők számára. A megoldást egy kiszolgálóépület létrehozása jelentette. A palával burkolt kockát a föld alatt kötötték össze a főépület alagsorával.

A mai kor új funkciója az alagsorban kialakított wellness részleg

A kastély annak idején kora legmodernebb technikai vívmányival büszkélkedhetett. Ilyen például az a fénykürtő rendszer, amely az aula természetes megvilágítására szolgál, vagy az alagsort körbevevő, légréssel elválasztott téglafal, amellyel mintegy puffer teret képezve tartották távol az épülettől a talajnedvességet. Az új funkció persze ennél már komolyabb vízszigetelést igényel, annál is inkább, mert a keleti oldalról felszín alatti vízerek érkeznek a kastélyhoz. A rekonstrukció során ezeket drén csövezéssel vezették át az épület alatt, ezen felül a falakat utólagos acéllemez vízszigeteléssel látták el. A pince belmagasságát meg kellett növelni, a tégla alaptestek alá jeteléssel új vasbeton alapot építettek be. A víz a tönkrement tetőfedés irányából is támadta az épületet, ezért a munkát felülről, a tető helyrehozatalával kezdték meg. Fedéshez az eredeti palával megegyező, ugyanabból a bányából beszerzett anyagot használtak fel.

Hosszan lehetne sorolni a szinte mesébe illő épület rekonstrukciójához szükséges, nagyon is racionális műszaki lépéseket, nem beszélve a kő-, díszítőfestés- és egyéb restaurátori munkákról, amelyeket szintén nagy gondossággal végeztek el. Egy kastélynak elengedhetetlen kiegészítője a park, a turai kastélypark ráadásul a magyar kertművészet egyik gyöngyszeme. Azon ritka ki- vételekhez tartozik, ahol a kastély és a kert együttese a történelem viharai után még megmenthető állapotban maradt fenn. Petz Ármin és Jámbor Vilmos, akik nagy valószínűséggel a tervezői voltak, a korszakra jellemző tájképi parkot alakítottak ki: a kastélyépület közvetlen környezetében szigorúbban szerkesztett kertrészekkel, a távolabbi részeken oldottabb, tájszerűbb jegyekkel.

A nagyjából tízhektáros park rekonstrukciója során alapvető cél volt a történeti hitelesség ötvözése a nagyvonalú meg- jelenéssel. A park modern, letisztult fogadóépülettel várja az érkezőt, majd időutazásra invitálja, amelyben hét témára, hangulatra fűzve járhat végig egy történetet. Az úthálózat az eredeti nyomvonalakat követi, az ezt kiegészítő elemek vagy az újabb funkciók megközelítése, vagy a sétautak meghosszabbítása céljából születtek. 2020-ra sikerült egy reprezentatív és ökologikus ültetés tervét megvalósítani: 40 új, de idős fa, mintegy 17 ezer cserje, összesen több százezres nagyságrendű évelő és hagymás növény, valamint különböző díszfüvek sokasága került a parkba.

A kastélyban tizenkilenc hotelszoba várja a vendégeket, melyek mindegyike végtelen eleganciával, de nem uniformizált, hanem eltérő hangulatú enteriőrökkel lett kialakítva

Tervezés: 2015–2019
Kivitelezés/átadás: 2016–2020
Szintterület (bruttó): 4347 m2
Az épület eredeti tervezője: BUKOVICS GYULA, 1883

Generáltervező: TSPC Kft.
Felelős tervező: KÁDÁR MIHÁLY Projektvezető építész: PARAI ZOLTÁN, LIBÁRDI ADRIENN
Építész munkatársak: KÁLNAI DÁNIEL, KORMÁNYOS KORNÉL, KOLOZSI SAROLTA, LAKOMCSIK ATTILA, ROMHÁNYI LILLA, HORVÁTH ZSANETT, CSAPÓ MÁTÉ, GÖNYE PÉTER, PALLAI NÓRA, KOVÁCS DÓRA, VÖRÖS ESZTER
Projektmenedzser: TSPC KFT. KÁLNAI DÁNIEL, KORMÁNYOS KORNÉL
Építéstörténeti tudományos dokumentáció: RITOÓK PÁL, DR. VELLADICS MÁRTA, ARNÓTH ÁDÁM, BALÁZSIK TAMÁS, BÍRÓ LÁSZLÓ, BÓDYNÉ MÁTHÉ ILDIKÓ, BOROSSAY KATALIN, DR. BOZÓKI LAJOS, GÁLNÉ LÁSZAY JUDIT, HOROGSZEGI TAMÁS, PESTA LÁSZLÓ 
A kastély történeti dokumentációja: KISZELY TÓTH ANETT, építészettörténész

Fogadóépület: PLANT – ATELIER PETER KIS
Vezető tervező: KIS PÉTER
Tervezők: RANTAL GÁBOR, RÉV BENCE
Belsőépítészet:
VÁGI OSZKÁR (ROOMBA HOME)
Fő partnerek: BAU-STYL KFT. (Hüppe zuhanykabinok) VIVACO ÉPÜLETGÉPÉSZETI KFT. (Zuchetti-forgalmazó), ÁRKOSSY BÚTOR KFT. (egyedi bútorok), JAB ANSTOETZ MAGYARORSZÁG KFT. (kárpitok és textíliák)
NETTKŐ KFT. (egyedi kő termékek)
Tájépítészet: PAGONY TÁJ- ÉS KERTÉPÍTÉSZ IRODA
Vezető tájépítész tervező: HERCZEG ÁGNES
Tájépítész tervező: RAHNAMA AZADEH
Faápoló és favizsgáló szakmérnök: KOVÁCS ATTILA TÁJÉPÍTÉSZ
Műszaki igazgató: SZLOSZJÁR GÁBOR (BDPST Ingatlanfejlesztő)
Megrendelő: BDPST Group




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Az utolsó órában mentették meg a Turai Kastélyt

Az utolsó órában mentették meg a Turai Kastélyt

Az 1883-ban épült neoreneszánsz kastély műemléki rekonstrukciója minden apró részletre kiterjedt.

Krematóriummal nyert különdíjat Bécsben egy magyar építésziroda

Krematóriummal nyert különdíjat Bécsben egy magyar építésziroda

A TSPC letisztult tervét és érzékeny megközelítését díjazták az új krematórium épületére kiírt pályázaton.

Ilyen lesz az OSZK piliscsabai Archivális Raktára

Ilyen lesz az OSZK piliscsabai Archivális Raktára

Száz évre tervezett a TSPC Csoport.

Hirdetés