...amire érdemes figyelni.

Az aktuális építészeti trendekre legnagyobb hatással a klímaváltozás, a nyersanyagok és energiahordozók elérhetősége, illetve az előbbiek okozatának tekinthetően a fenntartható, környezettudatos szemlélet elterjedése van. Magyarország egyik legrégebbi hagyományokkal rendelkező építészirodája, a Középülettervező Zrt. (KÖZTI) építészei összegyűjtötték a fenntartható építészethez kapcsolható jógyakorlatokat és a jövőbe mutató megoldásokat.

 

Magyarországon egyes kutatások szerint a felhasznált összes energia 35-40 százalékát épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható. Az építőipar felelőssége és a lehetőségei ezen a területen óriásiak, hisz egyes adatok szerint az egész gazdaság energiafelhasználásából az építőipar részesedése 40%, a szén-dioxid kibocsátásból nagyjából 38%, a teljes hulladékmennyiségből, pedig körülbelül 36%.

 

1. Együtt a természettel

A zöldfelületek köztudottan javítják a levegő minőségét, csökkentik a zaj-, por- és levegőszennyezettséget, továbbá a hőingadozást, valamint növelik a biológiai sokféleséget. Erre különösen nagy szükség van például Veszprémben, ahol a korábbi városfejlesztési döntések miatt darabjaira esett a legnagyobb, egybefüggő belvárosi zöld park. Ez a Zöld város programnak köszönhetően hamarosan változik majd.
 

Veszprém zöld város látványterv

„Az egykori Püspökkert, a Kálvária-hegy és az Erzsébet egy hatalmas, összefüggő zöldterület volt, amelyet a huszadik században beépítésekkel, autóparkolókkal daraboltak fel” – mondta Tima Zoltán, a KÖZTI tervezési igazgatója. „A projekt szempontjából fontos gesztus volt, hogy a Pannon Egyetem vezetése nyitott volt arra, hogy saját területét is összevonja a városi közparkkal, ezzel pedig tovább nő az az egybefüggő „zöldíthető” terület, amire a fejlesztés is fókuszál.”

Az értékes növényállomány megtartása kifejezett célként szerepelt a soproni multifunkcionális konferencia- és rendezvényközpont tervezésekor is. Az épület fenntartható módon simul bele a tájba. A létesítményre tervezett zöldtető nemcsak esztétikus, de nagy felületen segíti a decentralizált esővíz gazdálkodást, nem utolsó sorban pedig értékes életteret biztosít.
 

Soproni multifunkcionális konferencia- és rendezvényközpont


2. Fenntartható anyagok

A jövő építészetében az újrahasznosított és újra felhasznált építőanyagoké lesz a főszerep.

„Kis túlzással akár felhőkarcoló is épülhet faszerkezettel, aminek sokkal kisebb a karbonlábnyoma, mint a rendkívül energia- és vízigényes betonnak, amit aztán csak lerombolni lehet. A faszerkezetek viszont különösen, ha szerelt kapcsolattal készülnek, bonthatóak és akár újra fel lehet használni azokat” – mondta Szulágyi Zsófia.

A KÖZTI fenntarthatósági projektvezetője szerint: „Ez a fenntarthatóság egyik alapelve is, hogy »inkább bontsunk, mint romboljunk«. A szerkezeti elemek még kísérleti fázisban járó 3D nyomtatása is lényegesen le tudja csökkenteni a szükséges betonmennyiséget, redukálva a környezet terhelését.” Minden eddiginél fontosabb szerephez jutnak majd azok az innovatív építészeti megoldások, amelyek helyből felhasznált anyagokkal hosszútávra terveznek.

 

3. Energiahatékonyság

Az épületek energiahatékonyságának növelése óriási lépésnek tekinthető a fenntarthatóság irányába. A főváros sűrű szövetében igazi zöld szigetnek számít a budapesti V.30 Belvárosi Sportközpont. A V.30 termálmedencéjének vizét egy termálkútból (több mint 800 méterről) nyerik, a termálvíz adta hőmennyiség pedig lehetővé teszi, hogy gázfogyasztás nélkül fűtsék a létesítményt és a medencéket is. Emellett a V.30 tetején lévő üvegfelületeknek, illetve fényfolyosóknak köszönhetően az épület szinte teljes egészébe eljut a természetes világítás, ezáltal jelentősen kevesebb az elektromos áramfogyasztás.
 

V30, Fotó: Hlinka Zsolt

„A már folyamatban lévő projektjeinknél vizsgáljuk az alternatív energetikai rendszerek beépítésének lehetőségét. Egyébként már évek óta nem tervezünk gázzal működő fűtési rendszereket. A legkorszerűbb struktúrákban gondolkozunk.” – mondta Tima Zoltán.

A tervezési igazgató kiemelte: „A zöld megoldások az épülettervezéstől a jövőbeni üzemeltetésen keresztül a karbantartásig fontos szerepet kapnak a munkáinkban és ezekhez az általunk is használt BIM (Building Information Modelling) rendszer, azaz az épületek háromdimenziós modellezésén alapuló információmenedzsment is jelentős támogatást nyújt.”

V30, Fotó: Hlinka Zsolt


4. Hűtés természetesen

Már az elődeinket is foglalkoztatta a megfelelő természetes klimatizálás. A magyar Parlament esetében Steindl Imre okosan megtervezett gravitációs szellőztető rendszeréhez az épület hűtésére a Dunából kiemelt jégtáblákat szállítottak a Kossuth térre, a tömböket a szellőzőaknába helyezték és nyáron az így létrehozott hűs levegőt keringették. A mai építészek is különös gondot fordítanak arra, hogy árnyékolással és hőszigeteléssel is óvják az épületeket a túlmelegedéstől.

A napfényben gazdag Zimbabwe-ban a KÖZTI által legutóbb tervezett banképület esetében is fontos szerep jutott az árnyékolásnak. Különleges árnyékolórendszerként az Afrikára oly jellemző égetett agyag került a homlokzatra. A belső tereket pedig olyan passzív energetikai megoldásokkal tervezték, melyek magasfokú szakmai tudás, illetve bonyolult gépek nélkül is üzemeltethetőek.
 

Zimbabwe-i banképület látványterv


+1 Szivacsvárosok

Az európai városok egyre érzékenyebbek az éghajlatváltozás negatív hatásaira. Az extrém időjárási viszonyok láthatóan egyre gyakoribbak és egyre intenzívebbek, amelyre a településeknek szükséges egyedi megoldásokat kidolgozni. A Kínában meghonosodni látszó ún. szivacsváros-koncepciót már több város is követendő példának tartja. A városi betondzsungelek sűrűjében a szélsőséges eloszlású esőzések miatt gyakoribbak a villámárvizek, amelyek sok kellemetlenséget okoznak: utakat és épületeket árasztanak el és a nagy mennyiségű víz csak nehezen folyik le a csatornarendszerbe.

A „szivacsvárosok” lényege, hogy a tudatosan kialakított zöldterületek, tavak, és esőkertek lehetővé teszik, hogy a talaj és a növények, mint egy „szivacs” elnyeljék a csapadékot, ezáltal a heves esőzések során érkező jelentős vízmennyiséget fokozatosan elvezetik, elpárologtatják, illetve a növények a saját növekedésükhöz is felhasználják az esőt. Ráadásul a biológiailag aktív vegetáció hűti a környezetét, ezzel is csökkentve a városi levegő sokszor magasabb hőmérsékletét. A szivacsvárosok tehát élhetőbb életteret biztosítanak az emberek számára, ugyanakkor felelősebb vízgazdálkodást is eredményeznek.
 

Szivacsváros

A Középülettervező Zrt. (KÖZTI) hazánk legrégebbi és legnagyobb hagyományokkal rendelkező építészirodája. A KÖZTI-nél több mint 50 építész dolgozik. A cég jelentősebb referenciái között tudhatja többek között a V.30 Belvárosi Sportközpontot, a GTC White House Irodaházat, az Eiffel Műhelyházat, vagy a Liszt Ferenc Repülőtér Skycourt és T2B mólót is.

 

Forrás: sajtóanyag

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

4+1 fenntartható irány az építészetben

4+1 fenntartható irány az építészetben

...amire érdemes figyelni.

Körvonalazódnak a Népliget mögötti sportcsarnok tervei

Körvonalazódnak a Népliget mögötti sportcsarnok tervei

A Középülettervező Zrt. tervezi a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság megrendezéséhez szükséges budapesti sportcsarnokot. A barnamezős beruházás Ferencváros egy évek óta elhagyatott területén jön létre.

Biblia alapján épített, kétezer éves szentély mozaikpadlóját rekonstruálták

Biblia alapján épített, kétezer éves szentély mozaikpadlóját rekonstruálták

A Heródes-kori jeruzsálemi szentély udvarának mozaikpadlóját a megtalált mozaikdarabkák alapján állították helyre.

Hirdetés