Hirdetés

123 éve nyitott meg a Klauzál téri vásárcsarnok

2015-ös felújítása óta nem csupán klasszikus piacként, hanem közösségi térként is funkcionál.

Hirdetés

1897. február 16-án egyszerre öt vásárcsarnok nyitott meg a fővárosban, köztük a 258 állandó és 64 ideiglenes árusítóhelyet biztosító Klauzál téri létesítmény. A 123 éves épület 2015-ös felújítása óta nem csupán klasszikus piacként, hanem közösségi térként is funkcionál.

„Mint általában a művelődés haladása újabb és újabb, előbb nem ismert igényeket szül, úgy a főváros hirtelen megnövekedése és mesés fejlődése folytán a modern közszükségleteknek egész sorozata állott elő, melyeknek kielégítésére minden rendelkezésre levő vagyoni és szellemi erővel törekedni kell. […] Ilyen érett közszükségletté vált immár az élelmezési vásárcsarnokok intézményének a meghonosítása, a mitől 1/2 millió lelket számláló fővárosunk egészséges és lehetőleg olcsó élelmezése függ” – olvasható a Fővárosi Közmunkák Tanácsának 1889-es, vásárcsarnokokról szóló jelentésében.
Piac a Klauzál (István) téren, a háttérben már zajlik a vásárcsarnok építése (Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára)

A fejlődő és gyarapodó Budapesten 1897. február 16-án egyszerre öt vásárcsarnok nyitotta meg kapuit a vásárlók és termelők előtt, összesen 2600-nál is több árusítóhellyel.

Az új fővárosi élelmiszerellátó hálózat a mai Fővám téren álló I. számú Központi vásárcsarnok mellett négy kerületi „fiókpiaccal”, a II. számú Rákóczi téri, a III. számú Klauzál (1907-ig István) téri, a IV. számú Hunyadi téri és az V. számú Hold utcai csarnok kezdte meg működését. „Vajjon ki ne bosszankodott volna már azért, hogy fagyos, sokszor lucskos, sáros, esős időben volt kénytelen a nyílt piaczokon csatangolni. Valóságos palotákban foly ezután a vásárlás” – írta az Ország-világ 1897. februári száma az új csarnokokról, amik nyugati, elsősorban németországi példák alapján épültek.

A historizáló stílusú Klauzál téri épület az egykori piac mellett, az 1872-ben épített, de másfél évvel később leégett István téri színház helyén létesült. A négy házhely összevonásából megszületett, szabálytalan alakú telken 1893 és 1897 között zajlott az építkezés. A terveket a Fővárosi Mérnöki Hivatal, a dokumentumokon szereplő aláírások szerint Lechner Lajos, Krátky János, Heuffel Adolf és Máltás Hugó készítette, a munkában Kommer József is részt vett – olvasható az Urbface oldalán. Az építkezés Klunzinger Pál vezetésével zajlott, Felföldy Dániel végezte a kőműves, a bécsi székhelyű Waagner R.F. vállalat pedig a vasszerkezeti munkákat. A csarnok belső burkolatait a Zsolnay gyártotta. „A csarnok éjjeli világítása villanynyal fog történni s vízvezetékekkel és csatornázással fog elláttatni. A tűzbiztonsági felszerelésekről kellő gondoskodás történt. Az egész csarnokban összesen 258 állandó és 64 ideiglenes, különböző nagyságú árúhely terveztetett” – számolt be a III. számú vásárcsarnokról a Fővárosi Közlöny 1894. júniusi száma.

A vásárcsarnok Klauzál téri homlokzata (Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont)

Az eredetileg több mint 3500 négyzetméter alapterületű csarnoknak két bejárata is van: az Akácfa utca felőli bejárat egyenesen a piactérbe nyílik, a Klauzál térről pedig a vásárcsarnokkal egybeépített bérház átriumszerű udvarán keresztül, egy gyalogos- és kocsiút vezet az épületbe.

A négyszintes, körfolyosós, U alakú házba összesen 14 lakást terveztek, a befolyt bérleti díjat a standok és az élelmiszerárak csökkentésére kívánták fordítani.

 „A vásárcsarnokok úgy a főváros fogyasztóira, mint a vidék termelőire nézve nagy előnyöket fognak nyújtani. A főváros közönsége mindenekelőtt azzal nyer, hogy élelmi czikkeit ezután nem kell külön, egymástól szétszórt, nyílt piaczokon összeszedegetnie, mert a vásárcsarnokban – mint jól berendezett kamrában – minden czikket együtt talál, amire a háztartás czéljaira szüksége van” – olvasható a Köztelek 1897. januári számában.  A cikkben megjelent „Utmutatás” ismerteti az árusításhoz szükséges tudnivalókat is, a vásárra jutás módját, az ellenőrzést, a helybér-szabályzatot, valamint a vidéki termelők piacra jutásának lehetőségeit. Az árusító helyért fizetett helypénz az áru természete szerint változott, a húsok és borok árusítására alkalmas placcért „négyszögméterenként” egy napra 25 koronát, míg a zöldségfélék esetében 8 koronát kellett fizetni.

1911 és 1941 között a 2-es villamos még nem a ma megszokott vonalon szállította utasait, hanem a Keleti pályaudvar és a Dózsa György út között – meglehetősen kacskaringós úton – közlekedett, egyik megállója pedig a Klauzál tér volt. Így nem csupán az időjárás szeszélyeit kerülhették el a vásárlók, hanem a nagybevásárlás utáni hosszas cipekedést is.

A csarnokot és a bérházat 1945 után államosították, az épület 1985-ig megőrizte funkcióját – ekkor egy nagyobb volumenű felújításon esett át.

A vásárcsarnok Akácfa utcai homlokzatának részletei (Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont)

A Lechner Tudásközpont tervtárában őrzött rekonstrukciós terveket Kovács Sándor készítette, a kivitelezést a Szövetkezeti Tervező és Beruházó Vállalat, valamint a Kereskedelmi Építő- és Szolgáltató Vállalat végezte. A létesítmény Skála Csarnok áruházként folytatta működését, a standok száma és a termékek mennyisége jelentősen lecsökken, miközben az árak drágultak. Az újabb szolgáltatások – mint a kulcsmásolás vagy cipészet –, a műszaki üzletek, sőt az éjszakai nyitva tartás sem kárpótolta a vevőket a megfelelő mennyiségű friss áru, a parkolóhelyek és az árurakodásra alkalmas tér hiányáért.

A 2000-es évek végére a Klauzál téri csarnok ismét felújításra szorult, több helyen beázott, a tetőszerkezet életveszélyes állapotba került.

A munkálatok 2014-ben kezdődtek Kun Zoltán tervei alapján, a kivitelezést a LAKI Épületszobrász Zrt. végezte.

A műemléki védettséget élvező épület értékeinek – homlokzatának, tartószerkezeteinek és nyílászáróinak – és szerepének megőrzése elsődleges szempont volt. A 7000 négyzetméteresre bővített csarnok belső tere esett át a legjelentősebb változásokon, a kiszolgáló tér új külsőt kapott, miközben az épület eredeti szerkezete megmaradt. Alapos felmérést követően szakaszonként bontották vissza és építették újra a fából és acélból készült tetőszerkezetet, emellett a csarnok hő- és füstelvezetése is megújult. Egységes arculatú, 50-150 négyzetméteres üzlethelyiségeket alakítottak ki, a földszinten az 1000 négyzetméteres Spar mellett több mint 20 asztal áll az őstermelők rendelkezésére.

A tágas, világos csarnoktér 1987-ben létesített galériája is újjászületett – a földszinti üzlethelyiségeket üveggel fedték be, így a galériáról a látogatók új nézőpontból kukkanthatnak be a kolbászok és sajtok közé. Az új szintre mozgólépcső és „panorámalift” is vezet, az áruellátást 5 további lift biztosítja. A pinceszinten az árurakodó tér mellett raktárakat is kialakítottak. A közel egy évig tartó munkálatok során nem csupán a kerületi lakosok, hanem a turisták szempontjait is figyelembe vették. A megújult, egészen este 10-ig nyitva tartó csarnok nem csupán a gasztronómia igényeket kívánja kielégíteni, közösségi térként is funkcionál – többek között otthont ad az Antik Placc régiség- és designvásárnak is, valamint az emeleten helyet kapott a VII. kerületi önkormányzat ügyfélszolgálati irodája is.
A vásárcsarnok Akácfa utcai homlokzata (Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont)

A rekonstrukcióból a csarnoképülethez kapcsolódó bérház sem maradt ki, külön megbízás keretében az udvar és a homlokzat is megújult. Korábban az udvarban üzemelő pavilonokat a lakók kérésére megszüntették, emellett a csarnok zajának kizárására üvegtetővel választották el a körfolyosót. A 2015 októberében megnyitó, új Klauzál téri vásárcsarnok több elismerésben is részesült, elnyerte a Grand Prix Casalgrande Padana nemzetközi építészeti pályázat első díját – a Casalgrande kerámia anyagainak legcélszerűbb alkalmazásáért –, emellett felkerült a Lonely Planet 2016-os, legizgalmasabb látnivalókat bemutató listájára is.

Az elmúlt másfél évtizedben nem csupán a Klauzál téri csarnok született újjá. 2003-ban a Fehérvári úti és a Batthyányi téri létesítményeket, 2014-ben a Hold utcai, ma már Belvárosi Piac néven működő vásárcsarnokot, 2018–2019-ben pedig Győrben a Herman Ottó utcai csarnokot újították fel. Jelenleg a IV. számú, Hunyadi téri, rekonstrukciója zajlik. Újpest új vásárcsarnokot kapott az egykori piac helyén, a kulturális központként is működő épületet 2018 nyarán adták át a nagyközönségnek.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

150 éve nyílt meg a Városligeti Műjégpálya

150 éve nyílt meg a Városligeti Műjégpálya

Európa legrégebbi és legnagyobb területű, ma is működő szabadtéri jégpályája a budapesti.

Százhúsz éves a Budai Vigadó

Százhúsz éves a Budai Vigadó

1900 januárjában a budai polgárság fényes bállal vette birtokba régóta várt közéleti és művelődési központját.

Károlyi Antal, Savaria építésze

Károlyi Antal, Savaria építésze

Szombathely egykori főépítésze sokat tett szülőföldje, Vas megye fejlesztéséért is.

Hirdetés