Hirdetés

Rögös utat jártak be a japánok, mígnem Asao Tokolo emblémájával mindenki megbékélt.

Hirdetés

Ha egy év csúszással is, de csak eljutottunk Tokió második olimpiarendezéséig az 1964-es után. A képernyők előtt valószínűleg sokan rácsodálkoznak a játékok meglehetősen összetett, aprólékos logójára, amelyhez több körön át jutottak el a japán szervezők. Mit jelent és mi mindent szimbolizál a hivatalos embléma?

A pályázat logója

Mielőtt rátérnénk a végleges logóra, több előzményt is be kell mutatnunk, elsőként a pályázat logóját, amelyet pontosan tíz évvel ezelőtt, 2011-ben mutattak be. Egy művészeti hallgató, Ai Shimamine tervezte, és Japán (illetve Tokió) egyik fő szimbólumát, a cseresznyevirágzást ábrázolta: sok apró virágsziromból állt össze az egységet szimbolizáló kör. A színek (piros, citromsárga, zöld, kék) az ötkarikás olimpiai logó színeit idézték, viszont az ottani feketét itt a lila váltotta, ami hosszú ideje Tokió színe. Amikor a város elnyerte a rendezés jogát, a pályázati logó alá illesztették a hagyományos ötkarikás logót is.

Viták a „majdnem hivatalos” logó körül

Négy évet kellett várni a hivatalos Tokyo 2020 logóra, amely egy stilizált T betűből állt, középen egy fekete álló téglalappal, a bal felső és a jobb alsó sarokban egy arany, illetve egy halványszürke háromszöggel, továbbá a jobb felső sarokban egy, a japán zászlót és az ország földrajzi elhelyezkedését egyszerre idéző vörös körrel. A tervező Kenjiro Sano szerint a T betű nemcsak Tokióra, de a Tomorrow és a Team angol szavakra is utal. A logó alatti szöveghez Clarendon serif betűtípust használt.

Bár egy többszörös díjnyertes grafikusról beszélünk, az olimpiai emblémáját vegyes érzelmek fogadták – a fordulópontot viszont egy belga színházzal, a Théâtre de Liège-zsel való vita hozta el. A Japán Olimpiai Bizottság által kiválasztott logó ugyanis meglehetősen hasonlított a belga intézményére, Kenjiro Sanót plágiummal vádolták, és ugyan a szervezőbizottság kezdetben megvédte a japán tervező alkotását, végül úgy döntöttek, hogy ejtik a tervet, és egy új pályázatot írnak ki.

Az új logó keresése

Egy időre visszatért a pályázathoz használt sakura-logó. Meglehetősen nyitott pályázat volt, ötletelésre buzdítottak minden japánt, függetlenül attól, hogy designer-e az illető vagy sem. Meg is lett az eredménye a felhívásnak, kevesebb mint két hét alatt 14 599 tervezet landolt a szervezőbizottság e-mail fiókjában, a két szélsőérték egy egyéves és egy 107 éves pályázó műve volt. Több selejtezőkör következett, mígnem egy független bizottság kiválasztott négy döntőst. Meglehetősen szigorú eljárás zajlott: a Japán Olimpiai Bizottság nem engedhetett meg magának újabb „ügyet”.

A végleges logó szimbólumai

Végül Asao Tokolo harmóniát szimbolizáló négyzetrácsos logója lett a befutó, amely az aprólékos, középen üres körré összeálló elemeivel megidézi a pályázat logóját, és a Din sans-serif betűtípust használja. Megmaradt a cseresznyevirág szimbólum is, az olimpiai lángnál.

De maradjunk a logónál, amelyben különböző méretű négyszögek alkotnak körbe rendeződő négyzetrácsot. Ez az Edo-korban (1603-1867) népszerű japán ichimatsu moyo stílust idézi, míg az indigo szín hagyományosan a kifinomultságot és az eleganciát jelenti Japánban. A különböző formájú négyszögek a nemzeteket jelképezik, amelyek bár nagyon különbözőek lehetnek egyesével, de együtt egységet alkotnak. A pályázati logóval és az előző hivatalos logóval ellentétben a végleges csak kettő színt használ, az indigo mellett a békére utaló fehéret. Az egyszeri sportrajongó – talán kissé földhözragadtabban – akár stadiont is beleláthat, ahogy a sokaság egy központi esemény köré szerveződik.

A paralimpiai logó elrendezése ettől egy kissé eltér: az üres kör fölülre kerül, nagyjából az érintőjénél találkozik a befogadó körrel. A lét logóban pontosan ugyanannyi sokszög található, és mindkettő kifejezi az olimpiai mozgalom sokszínűségre, ugyanakkor egy közös platform megteremtésére való törekvését. Asao Tokolo 1969-ben született, a Tokiói Zokei Egyetemen végzett építészként, több munkájával az egyedi homlokat-kialakítással hívta fel magára a figyelmet. A munkáit a honlapján lehet jobban megismerni.

Fejléckép: facebook.com/tokyo2020




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A cseresznyevirág ihlette a tokiói olimpiai fáklyát

A cseresznyevirág ihlette a tokiói olimpiai fáklyát

Japán nemzeti jelképét jeleníti meg a 2020-as olimpiai játékok fáklyája, rózsa-arany színben, újrafelhasznált aluminiumból. 

Már építik az ország legnagyobb Zsolnay kandallóját a Budavári Palotában

Már építik az ország legnagyobb Zsolnay kandallóját a Budavári Palotában

A palota elsőként rekonstruált történelmi tere, a Szent István-terem az államalapítás ünnepétől lesz látható.

Új tervezési igazgató és igazgatóhelyettes a KÖZTI-nél

Új tervezési igazgató és igazgatóhelyettes a KÖZTI-nél

A tervezési igazgatói posztot áprilistól Tima Zoltán Ybl-, és Prima Primissima díjas építész tölti be, a tervezési igazgató helyettese Peschka Alfréd Ybl Miklós-díjas építész.

Hirdetés