Hirdetés

Az interaktív installáció sikere mellett egy egyetemi előadást is tartott a designer.

Dél-Korea legnagyobb designkiállításán, a Gwangju Design Biennalén szerepel Kiss Miklós interaktív kiállítása, a Ball.Room. – méghozzá meglehetősen sikeresen. Az installáció témája az emberi viselkedés a digitális korban, Kiss pedig a rá jellemző alapossággal építette fel az emojikra, emotikonokra és smileykra épülő koncepciót.

„Az emberiség úgy kezdett kommunikálni, hogy rajzokat, ’piktogramokat’ alkotott, majd lassanként eljutott az ábécéig – magyarázta Kiss Miklós az Octogonnak. – Aztán egy professzor (Scott E. Fahlman a Carnegie Mellon Universityről 1982-ben) leütötte az első, kettőspontból, gondolatjelből és zárójelből álló piktogramot. Japánban elterjedtek az emojik, majd 2015-ben az Oxford Dictionaries egy emojit választotta az ’év szavának’. Ezeket a jeleket mi is használjuk folyamatosan, mind betűkből és írásjegyekből erednek. Európában ez emotikonként teljedt el, ami nem pont ugyanaz, de amivé vált, az nagyon hasonló, plusz ehhez jön hozzá a smiley. Mindebből jött a Ball.Room., ami utal a smileyt feltaláló Harvey Ballra, és ami eredetileg tánctermet jelent. Ez utóbbira utalt volna az eredendően tervezett tükörfal is, ami végül nem valósult meg.”

Ettől függetlenül az installáció roppant népszerűvé vált, és nem csak azért, mert Kiss visszaírta az emotikonokat betűvé, visszatranszformálta a legutóbbi korszakok újításait, de mindezt rendszerbe foglalta, interaktívvá, átélhetővé tette.

A Biennále fő pavilonjában található Ball.Room. számára 13 fejet tervezett a magyar vizuális művész, köztük az egyetlen negatív jelentésűt, az I’m so sorryt, ami félig le van eresztve. A kiállítás, melynek anyagában a művészet, a grafikai tervezés és a tipográfia elemei keverednek, egy kérdéssel indul: Hogyan érzed magad ma?

A látogatók kiválaszthatják az aktuális hangulatuknak megfelelő „emogramot”, amit aztán kitűzhetnek magukra – ez elég szépen viszi a helyszínen a kiállítás hírét. Odabent labdák segítségével játszhatjuk el, hogyan közvetítenek érzelmeket a netes interakciók, ettől a játéktól pedig még népszerűbbé vált a projekt. 

Sőt, olyannyira népszerű lett, hogy Kiss Miklós kiállításának Instagram-oldalát nézték meg a legtöbben mind közül, talán mert újszerűen és sokoldalúan közelít egy mára világszerte elterjedt kulturális jelenséghez. „A Ball.Room. installáció megmutatja az igényt az emberi megnyilvánulásokra egy szövegalapú kommunikációs térben” – írja Kiss Miklós közelménye.

Kiss Miklóst közben a kiállítás vezető kurátora, Danny Lee felkérte, hogy tartson egy előadást a szöuli Hanyang Universityn. A Make it easy címmel összeállított előadás központi témáját a branding képezte, amit Kiss elég tágan értelmezett, négy altéma köré rendezve, és azt vizsgálva, hogyan illeszkedik bele egy-egy projektalapú munka egy teljes életműbe.

A Gwangju Design Biennale és benne a Ball.Room. még október 31-ig látogatható.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Komoly üzleti és stratégiai problémákat egy új logóval nem lehet megoldani

Komoly üzleti és stratégiai problémákat egy új logóval nem lehet megoldani

Az Elevate Studio alapítói készítették többek között a Brain Bar 2019-es kampányának arculatát is.

Azt hittem, azért nyomnak a formatervezés irányába, mert egy nőnek hímzőszett való a kezébe

Azt hittem, azért nyomnak a formatervezés irányába, mert egy nőnek hímzőszett való a kezébe

Interjú Hella Jongerius formatervezővel, aki egy paradicsomfarmról indult a világhírig.

A designerek is sokat tehetnek a járvány lassításáért

A designerek is sokat tehetnek a járvány lassításáért

Egyszerű animációkkal segíthetik a megértést. 

Hirdetés