Változik a világ, benne pedig a munka, a munkával kapcsolatos elképzeléseink, a munkához való hozzáállásunk, így aztán a munkavégzés helyszínéül szolgáló terek is. 

Rengeteg új technológia jelenik meg a piacon, egyre többen kávézóban ülnek egy laptop mögött, vagy home office-ban dolgoznak. Ráadásul egyre jobban és gyorsabban nyílik meg a világ, mosódik el a határ munka és magánélet között. A sok változás hiába sokszínű és gyors, ezzel együtt egyre pontosabb reagálást és követést is igényel. Nem elég már csak lemásolni a jópofa Google irodákat. Az időtálló megoldásokhoz igenis arra van szükség, hogy a tereinket pontosan az igényeinkhez igazítsuk. Ám ehhez jobb kommunikációra van szükség: egyrésztügyfél és megrendelő között, másrészt a döntéshozók és a tereket használó kollégák között. A Kinnarps és a KREA szakmai nagyágyúkat hívott össze a Design Hét egyik programjaként azért, hogy megvitassák milyen is lesz a jövő irodája.

„Egyrészt természetesen változtak az irodák. Az én korosztályom annak idején teljesen más környezetben kezdett el dolgozni, mint amilyeneket ma látunk magunk körül“ – kezdte Demeter Nóra, Ybl-díjas építész. „Ma már teljesen más eszközökkel és más reflexekkel dolgozunk, teljesen más az ergonómiai kapcsolatunk a körülöttünk lévő tárgyakkal. Ráadásul van, aki már nem is asztal mellett ül“ – magyarázza a szakember hozzátéve azt is, hogy közben egy elég komoly munkaerő piaci probléma is komoly hatással van a tervezők munkáira. Történetesen az, hogy nincs elég ember. „A munkaadók éppen ezért igyekeznek vonzó, szép tereket létrehozni, ezzel is felhívni magukra a figyelmet. Az igazság viszont az, hogy ezzel csak egy gazdasági problémát próbálunk foltozgatni. Nagy a tervezők felelőssége abban, hogy eldöntsék: valóban nekik és valóban így kell-e megoldani ezt a problémát. Egy egyszerű geggel?“ Demeter szerint ettől függetlenül sem szabad megfeledkezni egy dologról: „alapvetően az embereknek tervezünk“. Mindegy, hogy egy multinacionális tech-óriásról, vagy egy speditőr cégről van szó, mindegy, hogy a munkavállalók elektromos autóval, vagy biciklivel közlekednek, mindegy, hogy a csendet, a fényt, vagy a természet közelségét kedvelik-e. A lényeg az, hogy kielégítsék ezeket az igényeket. „Bármennyire görcsölünk azon, hogy mindenféle gegeket kitaláljunk, bármennyire is szeretnénk, hogy miénk legyen az Év Irodája, a legfontosabb az ember. Ha ezt elfelejtjük, akkor csak a körítésre helyezzük a hangsúlyt a minőséggel szemben.“

„Az sem segít ráadásul, hogy az ipari forradalom óta gyakorlatilag egy olyan társadalmat építünk, amiben az emberi élet célja egyedül a munka. Azért tanulunk, azért pihenünk, azért csinálunk mindent, hogy dolgozhassunk“ – ezt már Martinkó József, az Octogon Magazin főszerkesztője vetette fel, hozzátéve azt is, hogy az említett modell egyszerűen fenntarthatatlan.

Dr. Dúll Andrea környezetpszichológus, az ELTE PPK tanszékvezetője az előbbiekkel egyetértve jegyezte meg azt, hogy számos kutatás szerint „10 év sem kell és sok olyan tudás, amire ma gyúrunk, egyszerűen szükségtelenné válik. Nem a robotok megjelenése, hanem a világ változása miatt“. Egyetértett azzal is, hogy jóval időt állóbb érték az, ha valóban az emberek igényeinek megfelelően terveznek tereket.

Dúll úgy látja, hogy egyre inkább leáldozóban a „csilivili, öncélú dizájn“, amit szerinte az is bizonyít, hogy „rengeteg csilivili irodából azzal keresnek meg, hogy nem igazán járnak be az emberek. Ha mégis, akkor viszont nem érzik jól magukat és csak a konfliktus van.“ Ez derült ki abból a kutatásukból is, amely több ezer ember részvételével zajlott. Az eredmények szerint ugyanis a fiatalok számára egy irodával kapcsolatban ma már jóval fontosabb az, hogy jó legyen a levegő, természet közeli legyen, „emberi“ mellékhelyiségekkel rendelkezzen és meg legyen oldva a közös étkezés. „Szó sincs csúszdáról, meg csocsóasztalról. Ezek már kissé elfáradtak. Kijelenthető, hogy egyrészt persze jó az, ha otthonosabb az iroda, de ennek megvannak a maga veszélyei is és ezt egyre inkább jelzik vagy érzik maguk az emberek is. Rengeteg izgalmas változás van.“

Hogy sok izgalmas változás történik éppen, azzal Bihary Sarolta belsőépítész is egyetértett. Az oktatásra kitérve megjegyezte, hogy ott például az egyik legfontosabb változás ma már az, hogy „megfelelő útmutatást adjunk a diákoknak azért, hogy a szükséges és lényeges információ eljuthasson hozzájuk. Nálunk annak idején a tervezési segédlet volt a legfontosabb, ma azonban ez már csak egy mellékes papír.“  Hozzátette azt is, hogy az ilyen jellegű változásokra azért is fontos odafigyelni, hiszen az oktatásban tapasztalt helyzetekhez hasonlók születnek a való életben is, amikor például a tervező és megrendelő közötti egyeztetésekről van szó. „Ma már nem annyira az adok-kapok a hangsúlyos, sokkal inkább kommunikációs stratégiáról van szó.“

„Ezért van az, hogy családi házat az tud igazán jól tervezni, aki ért az emberekhez, megérti a családot“ – tette hozzá Martinkó József, azzal folytatva, hogy az embereket kellene megérteni az irodák és irodaházak tervezésekor is, ám a bonyolult és összetett nagyvállalati struktúrák miatt sokszor nehéz felfejteni a lényeget. Hasonlóan vélekedett Paukovics Gábor, a Kinnarps szakértője is, aki úgy látja, hogy a kisebb léptéket könnyebben megértik és átlátják az emberek. „Naná, hogy leülnek az apukával és a gyerekekkel beszélgetni egy családi ház esetében, ám ezzel szemben elfelejtik ezt meglépni az irodáknál. Holott igenis merni kell kérdezni. Méghozzá mérettől függetlenül“ – mondta, hozzátéve azt, hogy a Kinnarps eszköze és módszere a kérdezésre a Next Office. „Ezzel az építészek egy kicsit pszichológussá is válnak azért, hogy megértsék az ügyfeleket. Ami azért érthető, hiszen nagyon sok pénzt fognak elkölteni az irodára, emberek ezrei töltenek majd el 8-10 órákat azokban a terekben, sokaknak pedig az lesz az első kapcsolata a munka világával. Egyre nehezebb bevonzani az embereket, egyúttal egyre könnyebb elijeszteni is őket.“

Ha pedig szóba jöttek a fiatalok, akkor át is vette a szót Oláh Nikolett belsőépítész, aki fiatal kora ellenére elmondhatja magáról, hogy 5 éve önállóan, saját cégében dolgozik. „Az imént említett ügyfél és tervező közötti híd megtalálása volt a legnagyobb kihívás számomra is“ – mondta Nikolett hozzátéve azt, hogy sokszor tervezőként bár kap egy brief-et, ám az alapján egyáltalán nem biztos, hogy az későbbi térhasználóknak pontosan arra lesz majd szükségük, amit leírtak a tervekben. „Ezért is fontosak a különböző módszerek, például az említett Next Office is, mert igenis szükségünk van valamilyen inputra, ami alapján jó válaszokat kaphatunk és bátran nekiállhatunk a tervezésnek.“

Martinkó József ezzel kapcsolatban hangsúlyozta azt is, hogy az egyre inkább emberközpontú terek tervezésével együtt egy cinikus folyamat is zajlik a munka világában: „azon dolgoznak, hogy megszűnjön a határ a munka és a magánélet között. Elmosódik már a határ a kollégák és a barátok, az otthon és a munkahely között. Így a munkaidő rugalmasan kinyújtható, ami azonban csak kiégeti a fiatal munkaerőt.“

Az otthon és a munkahely határainak elmosódásával kapcsolatban Dr. Dúll Andrea megjegyezte, hogy „ez az egyik vesszőparipám. Úgy tűnik, hogy ma már egyre kevesebben helyhez kötöttek. Akár a 7-es buszon is lehet e-mailezni és dolgozni, nincs szükségünk terekre, ám ez egy téves gondolat.“  A környezetpszichológus hangsúlyozta, hogy a kutatások alapján úgy tűnik, hogy – desk sharing ide vagy oda – igenis fontos a „saját kuckó, a saját asztal, a saját bögre és a többi ilyen apróság. Az ember ugyanis territoriális lény, és mint ilyen védi a sajátnak vélt környezetét. Még, ha a 7-es buszon is írom az e-maileket, akkor is van egy kedvenc helyem. Kijelenthető, hogy amíg fizikai testünk van, addig ez nem tűnik el.“

„Csak egy dologról nem beszélünk“ – vetette közbe Demeter Nóra a közönségre pillantva – „mégpedgi arról, hogy ti hogyan és miket fogtok tervezni a jövőben. Vannak olyan gyakorlatok, amelyeket nem szabad elfelejteni és vannak olyan hagyományok, amelyektől nem akarunk elszakadni. Sok megrendelő van, aki azt hiszi, hogy nincs baj azzal, ha a 15. emeletre valami neobarokk belsőt álmodik, mert az olyan jól nézett ki Pinteresten és lehetőség szerint rittyentsünk már neki valami tervet 24 órán belül és dobjuk is át e-mailben. Azzal valóban nincs baj, ha ők ezt gondolják. Viszont mi tervezők felelősséggel is tartozunk, így hát kicsit pedagógusok is vagyunk. Vagyis – nem megbántva a megrendelőt – meg kell kérni, hogy kicsit tegyük félre a Pinterestet és vegyük elő a pauszt meg a ceruzát. Élhető tereket kell terveznünk. Ehhez pedig meg kell tanulni kommunikálni és meg kell tanulni kirángatni a megrendelőt a prekoncepciókból. Lehet, hogy párszáz kilométerre valami működik egy adott kulturkörben, de itt nem fog. Sőt, itt egyenesen élhetetlen és gagyi lesz. Ezt lehet kivédeni a kommunikációval.“

„Ráadásul“ – folytatta Demeter Nóra helyett már dr.Dúll Andrea – „azt se felejtsük el, hogy egy tér akár edukálhat is. Mindamellett persze, hogy sem az egyén, sem a szervezet nem statikus, így hát az irodának is változnia kell. Vagyis reagálnia kell a változó igényekre. De nem mechanikusan, hanem szakértelem alapján. Így értettem azt, hogy edukálhat is. De csak akkor, ha okosan és pontosan mérjük fel az igényeket.“

 




Ha tetszett a cikk, és szeretne előfizetni magazinunkra, itt teheti meg.

Kapcsolódó

Tovább élhet, akinek megadatott az egészséges munkakörnyezet

Tovább élhet, akinek megadatott az egészséges munkakörnyezet

Bemutatták a jövő irodai trendjeit az Orgatec szakkiállításon.

Ötemeletnyi kultúrorgia: megnyitott a Société Budapest

Ötemeletnyi kultúrorgia: megnyitott a Société Budapest

3500 négyzetméternyi tömény kultúra a város közepén, a kortárs design és építészet legjavával körülölelve. Ez a Société Budapest.

Az építés katarzisa egy közösség megszületése

Az építés katarzisa egy közösség megszületése

Elkészült a Hello Wood legújabb könyve, a Children of the Wood.

Fókuszban az irodatervezés jövője!

Fókuszban az irodatervezés jövője!

Mit várunk a jövő irodáitól? Mitől válik szerethetővé és élhetővé a munkahelyi környezet?  Hogyan integrálhatjuk az irodák tervezésébe az alkalmazottak igényeit? Milyen innovatív megoldásokra és módszerekre számíthatunk a területen? Számos érdekes, irodatervezéssel kapcsolatos kérdésre keresték a választ az idei Design Héten a KREA Kortárs Művészeti Iskolában! 

2. Rug Art Fest

2. Rug Art Fest

Fókuszban a szőnyeg!

Hirdetés