Hirdetés

Niczki Tamás, a TIBA Építész Stúdió tervezőjének írása.

Niczki Tamás DLA, a legnagyobb magyarországi irodaházat, a Telekom székházat jegyző TIBA Építész Stúdió egyik vezető tervezője készített egy elemzést a koronavírus-járvány irodaépítészetre gyakorolt hatásáról. A dolgozatot teljes egészében közöljük.

Egyszer, talán már nem is olyan sokára, visszatérünk a normális élethez, ami egészen biztosan nem ugyanolyan lesz, mint a koronavírus előtti időszakban volt. Az ember társas lény, így legrosszabb esetben csak a vírus elleni oltóanyag kifejlesztése után, de újból fogunk színházba, koncertre járni, barátokkal zsúfolt bárokban beszélgetni, vagy csak egyszerűen tömött tömegközlekedési eszközökön utazni. Le fogjuk győzni a vírust, és azt a félelmet, amely miatt mindez most elképzelhetetlen tűnik. Ugyanakkor, mint minden válság után, a post-koronavírus időszakban is várható, hogy bizonyos biztonsági intézkedések mindennapjaink részéve válnak.

Egészen biztos, hogy építészként egy sor új szempontot kell majd figyelembe vennünk munkahelyek tervezésekor. Az „új normális” ugyanakkor számtalan lehetőséget is hozhat, amit kár lenne kihagynunk. 

A közelmúltban az irodaházak tervezésénél a dolgozók egészsége egyre jobban a középpontba került, de csakúgy, mint a környezettudatosságra való törekvések, sokszor az egészségesebb belső környezetekre tett javaslatok is a profit maximalizálásának áldozataivá váltak. A hármas optimalizálás (triple bottom line) elvéből, vagyis a gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítmény javításából, még mindig az első kapta a legnagyobb figyelmet. Eddig. Jó eséllyel ez most örökre megváltozik és egy új korszak kezdődik. Soha nem volt világosabb, hogy az emberek egészsége, illetve biztonságérzete a gazdasági növekedésre és az irodák jövőbeli kiadhatóságára hatalmas hatással lesznek. Szerencsére nem kell feltalálnunk a spanyolviaszt, hiszen a szükséges intézkedésekhez szükséges tudással többnyire már rendelkezünk, csak alkalmaznunk kell őket a gyakorlatban. Több szervezet – mint például a Center for Active Design, vagy a Well Building Institute –, régóta gyűjt tudományos alapokon nyugvó statisztikákat és fogalmaz meg iránymutatásokat, amelyek segítik az egészséges épületek tervezését.

Zöld belső kert, mint a stresszoldás eszköze – The HUB irodaépület koncepcióterve – Fotó: TIBA Építész Stúdió

 

A járványban kialakult helyzet másik fontos felismerése, hogy a távolból dolgozás nagyon sok munkakörben igenis lehet hatékony. Az elmúlt hetekben a világ számos részén egyik napról a másikra álltak át az irodai dolgozók az otthoni munkára. A kényszer megszülte azt, amit eddig sokan nem mertek meglépni, bizalmatlanság, a szükséges informatikai fejlesztések halogatása miatt, vagy mert nem hittek benne. Hirtelen az irodában eltöltött idő helyett az elvégzett munka és az ügyfelek elégedettsége lett a dolgozó munkájának mérőeszköze. Ez nagy lehetőség, hogy új életmódra váltsunk, rugalmasabban választva az otthon is iroda között, jelentősen javítva a munka és magánélet közötti egyensúlyt. A munkahelyre járás, vagy akár távoli városokban tartott tárgyalások részbeni felhagyásával pedig csökkeni fog a közlekedéshez kötődő környezeti terhelésünk.

De lássuk konkrétan mik változhatnak meg, amikor irodaházat tervezünk a jövőben:

Az érintésmentes technológiák és saját IT-eszközök térnyerése 

Előnyben fogjuk részesíteni a saját informatikai eszközeink és telefonunk használatát, hogy a másokkal és idegen felületekkel történő közvetlen érintkezést elkerüljük. Az, hogy a telefonunkkal beléptessük magunkat a bejáratnál, kinyissuk az öltözőszekrényünket, vezéreljük a világítást, vagy akár a liftben gombnyomás nélkül utazzunk, már nem science fiction. Automatikus ajtókból is várhatóan többet fogunk használni.

Az irodai és kiszolgáló helyiség területeinek megváltozása

A visszaállás fokozatos lesz, így legalábbis a kezdetekben biztosan kisebb lesz a helyiségekben az emberek sűrűsége. Több publikáció foglalkozik az egy térben dolgozók közötti távolság növelésével, amely bútorozással, figyelmeztető táblákkal és az egyes emberek saját zónáit kijelölő grafikákkal is elérhető. Ez a munkavállalók biztonságérzetének fenntartására, illetve az otthonról dolgozás általánossá válásával akár állandósulhat is. Megnövekedhet a területigénye a ruhatáraknak, vagy a személyes eszközök, mint saját használatú számítógép, és a krízis alatt a tömegközlekedési eszközök alternatívájaként népszerűbbé vált kerékpár és mikromobilitási eszközök tárolóinak. A sűrűbb kézmosás biztosítására a mosdók számát is növelni kell majd új épületekben. Jelenleg a legtöbb országban az előírt minimum mosdószám a wc használatához kötött, amely bizonyos helyiségeknél, mint például egy irodaház étterménél újragondolásra szorul. Ezek bejáratánál akár a wc helyiségektől leválasztott külön kézmosók kialakítása is megfontolandó.

Felértékelődnek a nyitott terek – A Telekom székház teteje – Fotó: TIBA Építész Stúdió 

A belső környezet minősége

Az irodai fertőzések elkerülésének egyik kulcsfontosságú eleme a helyiségek levegőminősége. A beltéri levegő átlagosan 2-5x szennyezettebb is lehet a kintinél, ami az alacsony légcsere, a beépített anyagok, bútorok, tisztítószerek emissziói, CO2 koncentráció növekedése, illetve az emberek által az épületbe bevitt szennyeződések, vagy fertőzések okoznak. A fertőzések csökkentése szempontjából is egyaránt fontos; a bevezetett levegő megfelelő szűrése, a levegőnedvesség 40-60% közötti tartományban tartása és a belső légmozgás minimalizálása.

Többet kell majd foglalkoznunk a bejáratoknál a szennyeződések felfogásával, a beépített anyagok minőségével, épületszerkezetek antibakteriális felületeivel.

Ezt eddig is tudtuk, sőt kísérletekben1 már korábban bizonyították a jó beltéri levegő és a bent tartózkodók jobb kognitív teljesítőképessége közötti kapcsolatot. A mostani helyzet pozitív hozadéka lehet, hogy mindez kiemelten a figyelem középpontjába kerül és az épülethasználók nem csak egészségesebbek lesznek, hanem a jó levegő következtében hatékonyabbak is.

A természet és az nyitott terek felértékelődése

Végezetül, de nem utolsó sorban, a természet és a külső terek felértékelődnek. Az elmúlt hetekben, otthonunkba zártan, megtapasztalhattuk milyen megkönnyebbülést jelenthet akár egy pár négyzetméteres erkély. Azok, akik a lezárások idején, kirándulni mehettek az erdőkbe, tudják milyen megnyugtató a természet látványa még ilyen krízis helyzetben is. A kertek és teraszok kiváló lehetőséget biztosítanak a belső irodai terek meghosszabbításának, amelyek kulcsfontosságúak lesznek az új bérlők iránt folytatott küzdelemben a jövőben is.

1 Associations of Cognitive Function Scores with Carbon Dioxide, Ventilation, and Volatile Organic Compound Exposures in Office Workers: A Controlled Exposure Study of Green and Conventional Office Environments https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4892924/

Borítókép:
The HUB irodaház, Budapest, meghívásos pályázat 
TIBA Építész Stúdió, Projektépítészek: Beczner Balázs, Király Zoltán, Niczki Tamás DLA
Tervező csapat: Csányi Zita, Fekete Áron, Végh Gyula, Virágh Zoltán, Zádori Márton




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A koronavírus hatására egyre több építész dolgozik távmunkában

A koronavírus hatására egyre több építész dolgozik távmunkában

A munkálatok egyelőre haladnak, de senki nem tudja megmondani, milyen hatással lehet a járvány elhúzódása.

A koronavírus jó lehetőség arra, hogy változtassunk

A koronavírus jó lehetőség arra, hogy változtassunk

Li Edelkoort, a divatipar doyenje szerint eddig nem sikerült elég bölcsnek lennünk, a vírussal most kaptunk egy újabb esélyt.

Az Év Irodája gálát is elhalasztották a koronavírus miatt

Az Év Irodája gálát is elhalasztották a koronavírus miatt

Az OfficeUP konferenciát és a jubileumi Év Irodája Díjátadó Gálát is június 4-én rendezik.

Hirdetés