Hirdetés

Az idei friss diplomások munkáiból szemezgetünk

A nyár eleje a diplomázás időszaka, amikor évről évre fiatal építészek és designerek lépnek ki az egyetemről, tele friss lendülettel és ambícióval. Az OCTOGON online-on az elkövetkező időszakban különböző egyetemekről válogatunk izgalmas diplomaterveket. Elsőként Pető Barbara pavilonját mutatjuk be, amellyel a Debreceni Egyetemen szerzett mesterdiplomát. A projektet a szerző leírásában közöljük.

 

 

Diplomamunkám témaválasztása személyes: egy korábbi egyetemi tervezési feladat kapcsán kezdett érdekelni  a pavilonok könnyedsége, definiálatlansága, a tervezés korlátok nélkülisége. Véleményem szerint a pavilonok nem szabnak korlátokat, lebeghetnek, lehetnek egy épület részei, ideiglenesek vagy állandóak. Nincs megkötés vagy bevált klisé, ami meghatározná a formát, vagy gúzsba kötné a tervezők kreativitását. A pavilonépítészet nagy részét a világkiállítások teszik ki. Az 1900-as évektől a világkiállításokon megjelenő pavilonépítészet nemzetekhez köthető jelentéstartalmat is hordoz. Nem egyszerű feladat, mivel egy pavilontól erős állítást és szellemi izgalmakat várunk. 

A diplomatervem a papilio pavilion címet kapta. A latin papilio második jelentése sátor, az első azonban a pillangó, amely lény teste fölött a szárnyak sátrat alkotnak. Ez a jelentés volt terv funkciójának indító szikrája. A pavilonok nem csak könnyed, lebegő hatásuk révén, hanem jelentésükkel is szorosan kapcsolódnak a pillangókhoz. A pillangó törékeny, rebbenő, az újjászületés szimbóluma, melynek gyönyörű metamorfózisa a petéből hernyóvá, a hernyóból bábbá való alakulás, majd a szárnyas imágó csodaszerű előbukkanása. Szimbolizálja a pillanatnyi egyidejű létezést, de a folyamatos újjászületést, a jövőbe vetett reményt is. A papilio a pavilonom lepkeház funkcióját is jelöli. A terv utal Janáky Istvánra, akinek már volt egy lepkeháza az 1992-ess sevillai világkiállításon. A következő világkiállítást 2025-ben Oszakában rendezik meg, melynek témája a jövő társadalmának megteremtése és a fenntartható életmódra való ösztönzés lesz. Először csak érdekességképp kerestem rá, majd eljátszadoztam a gondolattal mi lenne, ha…

 

 

Helyszín | Így történt, hogy pavilonom Japánban, Oszakában található. Oszaka közel 3 milliós lakosságával, Japán második legnagyobb városa. Tervezési helyszínem egy mesterségesen létrehozott sziget. Oszakát nagyon meleg és párás éghajlat jellemzi. A mesterséges szigeten különböző helyszíneket adtak meg. Pavilonomnak egy olyat kerestem, ahol szoros kapcsolatba tud lépni a környezetével, így találtam rá a nyugalom erdőjére. Képzeletemben a nyugalom erdeje egy bambuszerdő, amely szoros kapcsolatban van a japán kultúrával, mivel ott a bambusz a jólét, a tisztaság és az ártalmatlanság szimbóluma.

 


Koncepció | Kezdésként párhuzamot kerestem a bambusz törzse és a filigrán oszlopai között. Az épületemet az erdő közepén helyeztem el, mivel az erdőn való áthaladás is fontos szempont volt. Nem jelöltem ki utat az erdőben, a felfedezésre bíztam pavilonom megtalálását. Alaprajzként egy téglalapot hoztam létre, amelyet finom raszterekkel osztottam fel. A filigrán oszlopaim mellett dobozsárkány szerkezetet alkalmaztam, amely egyből megfogott a könnyed, karcsú, lebegő hatásával. A dobozsárkányaim japán kultúra előtt tisztelegnek. 

 

 

A pavilon | Pavilonom a bambuszerdőben megbúvó, felfedezésre váró lepkeház. Kontrasztot alkot az őt körülvevő, nyüzsgő világkiállítással. A tervezés során a legfontosabb szempont az volt számomra, hogy megtaláljam az egyensúlyt a pavilon és az őt körülvevő környezet között. Ne legyenek éles határok, az épületem ne uralkodjon, ne birtokoljon, működjön egységként a természettel. Az épület finom raszterekben szerkesztett, filigrán acél tartószerkezetein éppúgy átlátni, mint a fatörzsek között. A föld alatti szinten egy japánkertet, egy szigetekkel teli tavat vesz körbe a kiszolgálóhelyiségeket is tartalmazó téglalap alakú alaprajz. A nyugodt, csendes vízforrásnak kiemelkedő szerepe van. A keleti kultúrák szerint a nyugodt elme olyan tó, melynek vize tiszta, rezzenéstelen. 
 

 

 

A tervezés során kifejezetten törekedtem arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal harmonikus átmenetet alakítsak ki a természetes és a mesterséges környezet között. Azt a hatást szeretném kelteni, hogy a látogatók a pavilonba lépve, továbbra is úgy érezzék, mintha a természetben lennének. Mindig is érdekelt az a kérdés, hogy miben különbözik az építészet a természettől, vagy hogyan lehet az építészet a természet része, vagy hogyan lehet ezeket egyesíteni, mi a határ a természet és az épített dolgok között. Célom az volt, hogy egyszerű érthető építészeti eszközökkel létrehozzak egy állandóan változó minden érzékszerve ható építészeti teret. 

 

 

Video




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Tar-kő menedékház | FRISS DIPLOMA

Tar-kő menedékház | FRISS DIPLOMA

Friss diplomás projektek közül szemezgetünk

METU DIVAT | FRISS DIPLOMA

METU DIVAT | FRISS DIPLOMA

Friss diplomás projektek közül szemezgetünk

Pavilon az Infoparkban | FRISS DIPLOMA

Pavilon az Infoparkban | FRISS DIPLOMA

Friss diplomás projektek közül szemezgetünk

Hirdetés