„A figyelemfelkeltés egyik lehetséges eszköze a jelállítás”

Márciusban nőnap alkalmából a szakma női hangjait és perspektíváit helyezzük előtérbe. Megkeresésünkre az építészek a kedvenc saját munkáikról meséltek nekünk. Bár sokan közülük nem szeretik a megkülönböztetést, mert úgy érzik, ugyanúgy és ugyanannyit teljesítenek, mint férfi kollégáik, a szubjektív választás mégis érdekes képet rajzol ki a női szempontokról, és határozottan azt sugallja, hogy az építész szakma feladatai egyre inkább hagyományosan "női feladatok", az érzékenység és gondoskodás irányába tartanak. Ezúttal Csillag Katalin, a 3h Építésziroda alapító építésze osztja meg gondolatait. 

A hortobágyi deportálások emlékhelyére vonatkozó pályázatnál erőteljes jelet szerettünk volna állítani egy szörnyű kor embertelenségének megmutatására. A jel, ami megjelenik a hortobágyi pusztában építészeti karakterét illetően a mezőgazdasági építészet eszköztárából merít ihletet, arányaiban és kialakításában viszont szándékosan eltér attól. A tervpályázaton a terv III. díjat kapott.

A figyelemfelkeltés egyik lehetséges eszköze a jelállítás. A nemzetközi nőnap hasonló okból jött létre. Sajnos még mindig szükségünk van ilyen jelekre, hogy a figyelem fókusza ránk vetüljön.

 

A projekt leírása: A Hortobágy, a puszta elképzelhetetlen, csak személyes jelenléttel élhető át. A települések, tanyák közötti tér nagyságrendje a magány és kiszolgáltatottság érzetét kelti. Az 1950-53-as években otthonukból elhurcolt kitelepített családok ezt a kitettséget élhették meg a hortobágyi táborokban. Állati sorsot szántak nekik, juhhodályokba szállásolták el őket, emberhez nem méltó módon kisemmizve és megfélemlítve kellett a földeken dolgozniuk. Olyan épületet akartunk létrehozni, mely a pusztával összeegyeztethető, illetve a kitelepítettek első benyomásain alapszik. Így lett kutatásunk célpontja a juhhodály. A hodály, mint alapélmény átalakult tervünkben. Dimenziót váltott és új, a szokásostól eltérő méreteivel egy elvont objektumként mutatkozik meg a tájban. A ’profán’ funkciókat különválasztottuk az emlékezeti funkciótól, az így elhelyezett épületek nem képeznek egy egységet, viszont kompozicionálisan igen. A kiállítóterek füzére a föld alatti épületrészben található, ahova hosszú rámpa vezet le. A föld alatti telepítést a nagyságrendje és az idegenszerűsége miatt éreztük megalapozottnak. Ennek köszönhetően a természetes táj megjelenése nem sérül. Az emlékhely hodály terében az emlékezet számára felállított 12 kereszt reprezentálja a 12 tábort. A tető legfelső szintje a kilátó területe.




 
3h | Web | Facebook | Instagram
 

„A debreceni Egyetem Tower is olyan, mint mi, nők”

A sorozat előző epizódja ITT olvasható.

Nők az Építészetben | Vecsey-Körmendi Andrea, építészmérnök, a Balázs és Vecsey Építésziroda Kft. vezető-designere

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Nők az Építészetben | Pajer Nóra, Soltész Noémi, Nanavízió

Nők az Építészetben | Pajer Nóra, Soltész Noémi, Nanavízió

„A válaszunk a klasszikus kérdésre, hogy karrier vagy család: IS.”

Nők az Építészetben | Dankó Zsófia

Nők az Építészetben | Dankó Zsófia

„Az anyaházi megbízás sokat jelentett számomra, tisztességet, alázatot tanultam belőle."

Nők az Építészetben | Borsos Melinda

Nők az Építészetben | Borsos Melinda

„Az építésznek folyamatosan ismernie és vizsgálnia kell, mi történik a világban, de soha nem felejtheti el annak a kisebb léptékű helynek az egyedi szellemiségét és értékeit, ahol tervez.”

Hirdetés