Hirdetés

Nemzeti zarándokhellyé válna a Széchenyi-kastély

Lerakták a nagycenki Széchenyi-kastély turisztikai célú fejlesztéseinek alapkövét.

Hirdetés

Lerakták pénteken a nagycenki Széchenyi-kastély több mint kétmilliárd 844 millió forintos, részben uniós támogatással részben hazai forrásból, 2022 őszéig megvalósuló, turisztikai célú fejlesztéseinek alapkövét.

A fejlesztések legfontosabb célja, hogy gróf Széchenyi István életét és munkásságát olyan méltó nemzeti emlékhely őrizze, amelynek a jelenleginél is nagyobb a kulturális és turisztikai vonzereje, a kor színvonalának megfelelően tudja bemutatni a továbbadni kívánt értékeket és szellemiséget.

„A Széchenyi-életmű sokrétűsége lehetővé teszi egy gazdag tematikájú állandó kiállítás megrendezését, amely alapvetően két részre tagolódik majd a kastély két szárnyában, a látogatói igényeknek megfelelően felújítják a Pandúrházakat, újabb funkcióval bővülhet a Virágház, valamint megújulhat a kastélypark is”

– mondta Virág Zsolt, a Miniszterelnökség Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa .

A nagycenki Széchenyi-kastély jelenleg is az ország egyik leglátogatottabb kastélymúzeuma, ennek ellenére a kastély múltja kevéssé ismert. Az Öregkastély Széchenyi legjelentősebb alkotásai mellett a család és a birtok, valamint a kastély történetét mutatja majd be, a Széchenyi-szárny pedig az otthonukat. A látogatók bepillantást nyerhetnek Széchenyi István dolgozószobájába, megismerhetik hajdan a kastélyba érkező vendégek fogadásának körülményeit és nem utolsó sorban Széchenyi István feleségének, Crescence grófnőnek a világát is.

„A mai műemlék magját adó épületet a 16. század végén a Nádasdyak birtokolták, akik zálogba adták a Joó, a Hettyey, az Andy és a Szegedy családoknak. 1678-tól a Széchényi család birtokolta a kúriát, amelyet gróf Széchényi Antal 1758-tól barokk stílusú, manzárdemelettel ellátott kastéllyá építtetett át. Gróf Széchényi Ferenc 1799-től kezdve klasszicizáló későbarokk stílusban kibővíttette a kastélyt, ekkor építették fel a korábbi manzárdemelet helyére az első emeletet. Gróf Széchenyi István 1834-től a mellékszárnyakon jelentős bővítéseket, átalakításokat végeztetett, és a kor legmodernebb technikai vívmányaival látta el a rezidenciát” – írja a kastély honlapja, arról azonban egyelőre nem közöl információt, hogy ki végzi majd a felújítást, ahogy a Nemzeti Kastélyprogram oldalán sem találtunk erre vonatkozó adatot.

Egresitsné Firtl Katalin, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott: céljuk, hogy Széchenyi István, a „legnagyobb magyar” életének helyszíne és nyughelye a fejlesztések eredményeként olyan „nemzeti zarándokhellyé” váljon, amelyet a Széchenyi-örökség, annak szellemisége iránti tiszteletből legalább egyszer minden magyar ember meg akar majd látogatni.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Építészetileg és történelmileg is jelentős épületek újulnak meg Kőszegen

Építészetileg és történelmileg is jelentős épületek újulnak meg Kőszegen

Összesen hét egyházi épület, hatmilliárd forintból.

A barokk és a protestantizmus: A Károlyi-Csekonics palota funkcióváltása

A barokk és a protestantizmus: A Károlyi-Csekonics palota funkcióváltása

Kialakítottak egy működő egyetemi kampuszt, valamint a műemléki elvek tiszteletben tartásával megfelelő reprezentációs tereket biztosítottak a dékáni hivataloknak.

Négy kormányzati bejelentés is felkavarta az ingatlanpiac állóvizét

Négy kormányzati bejelentés is felkavarta az ingatlanpiac állóvizét

Most jó kivárni, de a teljes passzivitás hiba volna.

Hirdetés