Megfagyott dinamizmus

A stuttgarti Porsche és Mercedes-Benz múzeumépületének összehasonlítása.

Az autóépítés több mint száz éves múltját végigkövette a verseny. Megépíteni azt a gépet, ami a leggyorsabb, legjobb, leghatékonyabb, legzöldebb – még sorolhatnánk a jelzőket. A határok feszegetésével állandóan folyik a technológiai fejlődés, az újabb műszaki vívmányok felkutatása. A tervező feladata megtalálni a szabályok adta lehetőségeket, a mindenkire érvényes fizikai törvények és a versenyek megkötései között, majd hozzáadni azt a saját filozófiát, ami a versenytársak elé helyezi a gépet. A sebesség, a verseny iránti szenvedély, a forma tökéletesítése, optimalizálása az autók formatervezésében, a mozgás és a dinamika szoborba öntésében teljesedik ki.

A Porsche Museum lebegő tömegeA Mercedes-Benz Museum kompakt épülettömege

A 2000-es évek első évtizedében, a gazdasági világválság előtt a német autóipar a virágkorát élte. Az európai gazdaság ma is legmeghatározóbb ágazatának stuttgarti képviselői, a Porsche és a Mercedes-Benz nagyjából egy időben írtak ki tervpályázatot új, a sebesség hajhászásának saját történeteit bemutató múzeumépületekre. A feladat nem volt könnyű.

Hogyan lehet formába önteni, és bemutatni az autóipar és az autóversenyzés nagy múltra visszatekintő, hihetetlenül dinamikus, de közben az utolsó csavarig műszaki témáját?

A kiírt tervpályázatokat az UNStudio és a Delugan Meissl építész irodák nyerték, melyek munkásságukban az autóversenyzéshez hasonlóan a szabályok és korlátok adta határok kitágítását képviselik. Két igencsak különböző emblematikus épület született, melyek építészeti formálásukkal egyértelműen képviselik a márkákat, műszaki-szerkezeti kialakításuk az autóipar technikai oldala előtt tisztelegnek, miközben a tárlatokat hasonló elv mentén, folytonosan áramló terek láncolatával, az időbeni és téri haladásra koncentrálva, egy-egy rámpa segítségével mutatják be.

A szobor

A két épület már távolról meghatározza környezetük látképét. A Porsche Museum esetében jól elkülönül két tömeg: a lenti kiszolgálótömb a bejárattal és fogadótérrel valamint a múzeumtér három lábon álló felépítménye, mely egy igazi statikai-műszaki műremek.

Jól elrejtve az épület burka alatt egy Eiffel-toronynak megfelelő mennyiségű acél mond ellent a fizika szabályainak és emeli föl, valamint nyújtja meg a kiállítóteret – néhol negyven méternyi konzollal – a környező városi terek fölé.

Mozaikszerű burkolat fogja össze a zárt tömeget, melynek finom mintázata csak közelebbről nézve rajzolódik ki. Az elemelt tömb alsó síkjai tükröződő felülettel kitágítják a fedett teret függőlegesen, az alul elterülő funkciók és városi tér mozgásai fényei köszönnek vissza rajta, néhol átsejlenek a belső tér fényei, élettel töltve meg a statikus drágakövet.

A Porsche Museum fedett-nyitott bejárataFinom homlokzati részletek közelebbről válnak láthatóvá

Hasonló funkcionális elválasztás figyelhető meg a Mercedes-Benz Museum esetében is, amely tágas városi téren, önálló, szoborszerű épületben kapott helyet. A kiszolgáló funkciók az utca síkjából enyhén kiemelkedő dombba rejtve, városi tér alatt helyezkednek el. A felépítmény, a múzeum kiállítási tere egy kompakt önmagába forduló-tekeredő karaktert mutat, ablaknyílásai, tömegalakítása előrevetítik a belső, többszörösen hurkolt struktúrát.

A lágyan ívelt formában – a Porsche múzeummal ellentétben, ahol a formát erősen definiálja a telek kontúrja – a környezetet meghatározó épített karakter, a stadion, az olajtározók és az autópályák ívei köszönnek vissza

A Mercedes-Benz Museum háromszögletű átriumaKaraktert meghatározó szerkezet és az önmagába fonódó forma

Az útvonal

A Porsche múzeum alsó tömbjében megbújó előcsarnokból hosszú mozgólépcső vezet fel a városi tértől elemelt kiállítótérbe. Míg emelkedünk, rácsodálkozhatunk arra a technikai bravúrra, amit a szinte lebegő könnyedséget, de erőt sugalló épülettömeg jelent. A tér drámaian tágul, ahogy haladunk felfelé a múzeumtérbe. Felérve elénk tárul az állandóan emelkedő rámpára szerkesztett kiállítás, aminek elrendezése tömörséget és logikusságot sugall, akárcsak a márka.

A múzeum átlátható, lineáris időrendbe rendezett dinamikus útvonalon vezet végig, számos ponton éles irányváltásra késztetve a látogatót amely – a tervezők szándéka szerint – a versenypályák, az autóversenyzés, a gyorsítások, hirtelen fékezések, irányváltások építészeti megfogalmazása.

Végighaladva a cég történetén elkezdjük megérteni a márka gerincét adó értékeket, mint a következetesség, könnyedség. A mesterséges fény és a fehér szín dominál a kiállítótér építészeti formálásában ahol csak a bemutatott autók csempésznek bármilyen színt a beltérbe, ami szinte teljes mértékben el van zárva a külvilágtól. Külön univerzumot (Kosmos – ahogy a tervező nevezi) hoz létre ami megalapozza a fókuszt. Összpontosításra sarkall, mint a versenyzőt a sebesség.

Zárt, saját univerzumAz épület a vászon, a műtárgyak színezik be a teret

A történet a Mercedes-Benz múzeumban  egy tudományos fantasztikus filmek díszletére emlékeztető lifttel kezdődik, ami egy tágas üres téren emelkedik felfelé. Ha feldereng Wright New York-i Guggenheim-múzeuma, akkor nem téved a látogató. Már érzékelhető az a spirális vonalvezetés, ami a felülről megvilágított átriumtér határait rajzolja ki. Talán az időutazást reprezentálja a sci-fi lift, hiszen a legfelső szintről lefelé haladva az idő vezérelvét követve járjuk végig a kiállítást. A márkát egy kettős spirálon végighaladva ismerjük meg, amely önmagába hurkolva a fő csapásirány mentén kisebb alfejezeteket tár fel.

A térszervezés logikus, érthető, de talán kissé nehéz befogadni azt a rengeteg ingert és történetet, amit nyújt. Az épület szerencsére segítségünkre van. Állandó referenciapontként, az egészben elfoglalt aktuális pozíciónk megtalálásában nyújt támaszt a központi átrium tere, ahonnan az átlátásokkal felmérhetjük az előttünk álló élmények sorát, kontextusba helyezhetjük a látottakat a többi korok, járművek vonatkozásában.

Folytonos, spirális rámpaÁtrium köré rendezett tárlat, átlátások, kontextus

A tematikus kitekintések, melyek a spirál kis bővületeiben helyezkednek el lehetővé teszik az épület tágabb környezetének feltérképezését is. Az útvonal gazdag vizuális kapcsolatot teremt a márka további épületeivel, a fejlesztési központtal vagy a sportarénával. A fel-felszakadozó és kilátást megengedő homlokzatot az épület tömege a spirál formai dinamizmusából adódó téri játékokkal tagolja.

Fókusz kontra bőség

A Porsche Múzeum kiállítása a hangsúlyt a technológiára, a versenyzésre helyezi. Leszűri és egy kisebb tematika köré szervezi a bemutatót, amely így egy viszonylag rövid, de nagyon átlátható tárlatot eredményez.

A középpontban az az egyszerűség és racionális evolúció áll, ami évtizedek során Ferdinand Porsche keze alatt az autóversenyzés élvonalába emelte a márkát.

Az első versenyautóktól a kultikus 911-en keresztül a hibrid hajtáslánc technológiai kiteljesedését jelentő 917-es típusig az is felismeri a töretlen evolúciót, akinek magáról a Porsche márkáról szinte semmilyen ismerete sincs. Ehhez az épület kiváló hátteret nyújt, aminek áramló, tartózkodó tere, vonalaival és éleivel a márkát jellemző íves vonalvezetést finoman ellenpontozza.

Egy olyan cég esetében aminek neve egybeforrt az iparággal, jobban mondva maga hozta létre az iparágat, bőven van miről mesélni. A csillagos márka történelmében számos fejezet található melyek a teljes 20. századi történelmet érintik. Egy ilyen nagyvonalú örökséget bemutatni kihívás.

A Porsche egyszerű. Következetes és racionális sportautókat készítenek. A Mercedes-Benz komplex. Gyártósoraikról a legigényesebb luxusszedánoktól a haszongépjárművekig gurulnak le járművek. A múzeum tárlata szintén időrendben halad, ám számos kanyarral-hurokkal ki-kitekint egy-egy altéma felé.

A Porsche Museum tárlata

Nagyon izgalmas, hogy a két épület a lényegesen eltérő tárlatszervezést, mennyiséget és karaktert, valamint a márkák sajátosságait milyen építészeti eszközökkel mutatják be.

Érdekes, hogy a Porsche Museum viszonylag kisméretű, fókuszált tárlata egy mennyire nagyvonalú, grandiózus, nagyobb tárlatot sejtető tömegben foglal helyet, miközben egy lényegesen kompaktabbnak tűnő forma, és térszervezés, mennyivel bőségesebb kiállítást eredményez a Mercedes-Benz Museum esetén.

A rámpával összekötött dinamikusan egybefonódó térsor alapvetése ellenére a részletekben és a folytonosság értelmezésében mutat eltérő karaktert a két épület: egyszer éles váltásokkal tűzdelt, versenypályát megidéző, máskor pedig egy hosszú, egyenletes, gazdag történetet, folyamatot bemutató karaktert láthatunk. A két múzeum a műszaki háttér szempontjából is kiemelkedő. A választott mérnöki szerkezetek méltóan vonnak párhuzamot a tematika technikai oldalával, csakúgy, mint az autóépítésben, a koncepciót alakító és meghatározó szereplővé válnak.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

I.M. Pei felejthetetlen épületei

I.M. Pei felejthetetlen épületei

Összegyűjtöttünk 7 épületet, amik jól példázzák az építész hitvallását. 

Hogyan lesz a tengerészklubból múzeum?

Hogyan lesz a tengerészklubból múzeum?

A BudaPart városrendezési tervéről híres ADEPT építész iroda a kulturális életet felpezsdítő múzeumot tervez Berlinnek. 

Új Közlekedési Múzeum – kiválasztották a 15 pályázót

Új Közlekedési Múzeum – kiválasztották a 15 pályázót

Lezárult az Új Közlekedési Múzeum nemzetközi tervpályázatának előminősítési szakasza: a 11 meghívott építésziroda mellett négy újabb pályázó kapott lehetőséget a megmérettetésen való részvételre. 

Hirdetés