Megfagyott dinamizmus

A stuttgarti Porsche és Mercedes-Benz múzeumépületének összehasonlítása.

Az autóépítés több mint száz éves múltját végigkövette a verseny. Megépíteni azt a gépet, ami a leggyorsabb, legjobb, leghatékonyabb, legzöldebb – még sorolhatnánk a jelzőket. A határok feszegetésével állandóan folyik a technológiai fejlődés, az újabb műszaki vívmányok felkutatása. A tervező feladata megtalálni a szabályok adta lehetőségeket, a mindenkire érvényes fizikai törvények és a versenyek megkötései között, majd hozzáadni azt a saját filozófiát, ami a versenytársak elé helyezi a gépet. A sebesség, a verseny iránti szenvedély, a forma tökéletesítése, optimalizálása az autók formatervezésében, a mozgás és a dinamika szoborba öntésében teljesedik ki.

A Porsche Museum lebegő tömegeA Mercedes-Benz Museum kompakt épülettömege

A 2000-es évek első évtizedében, a gazdasági világválság előtt a német autóipar a virágkorát élte. Az európai gazdaság ma is legmeghatározóbb ágazatának stuttgarti képviselői, a Porsche és a Mercedes-Benz nagyjából egy időben írtak ki tervpályázatot új, a sebesség hajhászásának saját történeteit bemutató múzeumépületekre. A feladat nem volt könnyű.

Hogyan lehet formába önteni, és bemutatni az autóipar és az autóversenyzés nagy múltra visszatekintő, hihetetlenül dinamikus, de közben az utolsó csavarig műszaki témáját?

A kiírt tervpályázatokat az UNStudio és a Delugan Meissl építész irodák nyerték, melyek munkásságukban az autóversenyzéshez hasonlóan a szabályok és korlátok adta határok kitágítását képviselik. Két igencsak különböző emblematikus épület született, melyek építészeti formálásukkal egyértelműen képviselik a márkákat, műszaki-szerkezeti kialakításuk az autóipar technikai oldala előtt tisztelegnek, miközben a tárlatokat hasonló elv mentén, folytonosan áramló terek láncolatával, az időbeni és téri haladásra koncentrálva, egy-egy rámpa segítségével mutatják be.

A szobor

A két épület már távolról meghatározza környezetük látképét. A Porsche Museum esetében jól elkülönül két tömeg: a lenti kiszolgálótömb a bejárattal és fogadótérrel valamint a múzeumtér három lábon álló felépítménye, mely egy igazi statikai-műszaki műremek.

Jól elrejtve az épület burka alatt egy Eiffel-toronynak megfelelő mennyiségű acél mond ellent a fizika szabályainak és emeli föl, valamint nyújtja meg a kiállítóteret – néhol negyven méternyi konzollal – a környező városi terek fölé.

Mozaikszerű burkolat fogja össze a zárt tömeget, melynek finom mintázata csak közelebbről nézve rajzolódik ki. Az elemelt tömb alsó síkjai tükröződő felülettel kitágítják a fedett teret függőlegesen, az alul elterülő funkciók és városi tér mozgásai fényei köszönnek vissza rajta, néhol átsejlenek a belső tér fényei, élettel töltve meg a statikus drágakövet.

A Porsche Museum fedett-nyitott bejárataFinom homlokzati részletek közelebbről válnak láthatóvá

Hasonló funkcionális elválasztás figyelhető meg a Mercedes-Benz Museum esetében is, amely tágas városi téren, önálló, szoborszerű épületben kapott helyet. A kiszolgáló funkciók az utca síkjából enyhén kiemelkedő dombba rejtve, városi tér alatt helyezkednek el. A felépítmény, a múzeum kiállítási tere egy kompakt önmagába forduló-tekeredő karaktert mutat, ablaknyílásai, tömegalakítása előrevetítik a belső, többszörösen hurkolt struktúrát.

A lágyan ívelt formában – a Porsche múzeummal ellentétben, ahol a formát erősen definiálja a telek kontúrja – a környezetet meghatározó épített karakter, a stadion, az olajtározók és az autópályák ívei köszönnek vissza

A Mercedes-Benz Museum háromszögletű átriumaKaraktert meghatározó szerkezet és az önmagába fonódó forma

Az útvonal

A Porsche múzeum alsó tömbjében megbújó előcsarnokból hosszú mozgólépcső vezet fel a városi tértől elemelt kiállítótérbe. Míg emelkedünk, rácsodálkozhatunk arra a technikai bravúrra, amit a szinte lebegő könnyedséget, de erőt sugalló épülettömeg jelent. A tér drámaian tágul, ahogy haladunk felfelé a múzeumtérbe. Felérve elénk tárul az állandóan emelkedő rámpára szerkesztett kiállítás, aminek elrendezése tömörséget és logikusságot sugall, akárcsak a márka.

A múzeum átlátható, lineáris időrendbe rendezett dinamikus útvonalon vezet végig, számos ponton éles irányváltásra késztetve a látogatót amely – a tervezők szándéka szerint – a versenypályák, az autóversenyzés, a gyorsítások, hirtelen fékezések, irányváltások építészeti megfogalmazása.

Végighaladva a cég történetén elkezdjük megérteni a márka gerincét adó értékeket, mint a következetesség, könnyedség. A mesterséges fény és a fehér szín dominál a kiállítótér építészeti formálásában ahol csak a bemutatott autók csempésznek bármilyen színt a beltérbe, ami szinte teljes mértékben el van zárva a külvilágtól. Külön univerzumot (Kosmos – ahogy a tervező nevezi) hoz létre ami megalapozza a fókuszt. Összpontosításra sarkall, mint a versenyzőt a sebesség.

Zárt, saját univerzumAz épület a vászon, a műtárgyak színezik be a teret

A történet a Mercedes-Benz múzeumban  egy tudományos fantasztikus filmek díszletére emlékeztető lifttel kezdődik, ami egy tágas üres téren emelkedik felfelé. Ha feldereng Wright New York-i Guggenheim-múzeuma, akkor nem téved a látogató. Már érzékelhető az a spirális vonalvezetés, ami a felülről megvilágított átriumtér határait rajzolja ki. Talán az időutazást reprezentálja a sci-fi lift, hiszen a legfelső szintről lefelé haladva az idő vezérelvét követve járjuk végig a kiállítást. A márkát egy kettős spirálon végighaladva ismerjük meg, amely önmagába hurkolva a fő csapásirány mentén kisebb alfejezeteket tár fel.

A térszervezés logikus, érthető, de talán kissé nehéz befogadni azt a rengeteg ingert és történetet, amit nyújt. Az épület szerencsére segítségünkre van. Állandó referenciapontként, az egészben elfoglalt aktuális pozíciónk megtalálásában nyújt támaszt a központi átrium tere, ahonnan az átlátásokkal felmérhetjük az előttünk álló élmények sorát, kontextusba helyezhetjük a látottakat a többi korok, járművek vonatkozásában.

Folytonos, spirális rámpaÁtrium köré rendezett tárlat, átlátások, kontextus

A tematikus kitekintések, melyek a spirál kis bővületeiben helyezkednek el lehetővé teszik az épület tágabb környezetének feltérképezését is. Az útvonal gazdag vizuális kapcsolatot teremt a márka további épületeivel, a fejlesztési központtal vagy a sportarénával. A fel-felszakadozó és kilátást megengedő homlokzatot az épület tömege a spirál formai dinamizmusából adódó téri játékokkal tagolja.

Fókusz kontra bőség

A Porsche Múzeum kiállítása a hangsúlyt a technológiára, a versenyzésre helyezi. Leszűri és egy kisebb tematika köré szervezi a bemutatót, amely így egy viszonylag rövid, de nagyon átlátható tárlatot eredményez.

A középpontban az az egyszerűség és racionális evolúció áll, ami évtizedek során Ferdinand Porsche keze alatt az autóversenyzés élvonalába emelte a márkát.

Az első versenyautóktól a kultikus 911-en keresztül a hibrid hajtáslánc technológiai kiteljesedését jelentő 917-es típusig az is felismeri a töretlen evolúciót, akinek magáról a Porsche márkáról szinte semmilyen ismerete sincs. Ehhez az épület kiváló hátteret nyújt, aminek áramló, tartózkodó tere, vonalaival és éleivel a márkát jellemző íves vonalvezetést finoman ellenpontozza.

Egy olyan cég esetében aminek neve egybeforrt az iparággal, jobban mondva maga hozta létre az iparágat, bőven van miről mesélni. A csillagos márka történelmében számos fejezet található melyek a teljes 20. századi történelmet érintik. Egy ilyen nagyvonalú örökséget bemutatni kihívás.

A Porsche egyszerű. Következetes és racionális sportautókat készítenek. A Mercedes-Benz komplex. Gyártósoraikról a legigényesebb luxusszedánoktól a haszongépjárművekig gurulnak le járművek. A múzeum tárlata szintén időrendben halad, ám számos kanyarral-hurokkal ki-kitekint egy-egy altéma felé.

A Porsche Museum tárlata

Nagyon izgalmas, hogy a két épület a lényegesen eltérő tárlatszervezést, mennyiséget és karaktert, valamint a márkák sajátosságait milyen építészeti eszközökkel mutatják be.

Érdekes, hogy a Porsche Museum viszonylag kisméretű, fókuszált tárlata egy mennyire nagyvonalú, grandiózus, nagyobb tárlatot sejtető tömegben foglal helyet, miközben egy lényegesen kompaktabbnak tűnő forma, és térszervezés, mennyivel bőségesebb kiállítást eredményez a Mercedes-Benz Museum esetén.

A rámpával összekötött dinamikusan egybefonódó térsor alapvetése ellenére a részletekben és a folytonosság értelmezésében mutat eltérő karaktert a két épület: egyszer éles váltásokkal tűzdelt, versenypályát megidéző, máskor pedig egy hosszú, egyenletes, gazdag történetet, folyamatot bemutató karaktert láthatunk. A két múzeum a műszaki háttér szempontjából is kiemelkedő. A választott mérnöki szerkezetek méltóan vonnak párhuzamot a tematika technikai oldalával, csakúgy, mint az autóépítésben, a koncepciót alakító és meghatározó szereplővé válnak.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

VW-t csempésztek egy múzeum bogárgyűjteményébe

VW-t csempésztek egy múzeum bogárgyűjteményébe

Meghackelte a saját kiállítását a Clevelandi Természettudományi Múzeum.

Világhírű párizsi múzeumok százezer műalkotása lesz elérhető

Világhírű párizsi múzeumok százezer műalkotása lesz elérhető

Franciaország ezzel csatlakozik az open content mozgalomhoz.

Elkezdődött az új berlini modern művészeti múzeum építése

Elkezdődött az új berlini modern művészeti múzeum építése

Új múzeumot kezdtek építeni Berlinben a modern képzőművészet számára.

Hirdetés