Vályoggal vakolt tanteremben tanulnak ősztől a Gödöllői Waldorf iskola 3. osztályosai

Sok mindenben tud az ember változni/változtatni az élete folyamán, de ha egyszer egy házat “rosszul” épít meg, azt nehéz visszacsinálni. Egy ház megtervezése a megrendelő és az építész közös felelőssége. Az építész akkor tud jót alkotni, ha több tudományterületet von be munkásságába.  Fontos a mérnöki minőség, de nem hagyhatja figyelmen kívül a szociális igényeket, a társadalmi problémákat és az elmúlt évtizedben egyre többen felismerték, hogy a környezettel is együtt kell működniük. Révész Gabriella építész tevékenységét korábban, környezettudatos építés tematikánk kapcsán már bemutattuk, most egy konkrét projekt megvalósulásáról számol be. 

Gödöllő, Waldorf iskola, tanterem falának vályogvakolása, fotó: Kádár-Éliás Anikó


Saját lehetőségeimet megragadva minden alkalmat kihasználok arra, hogy közelebb hozzam a környezetbarát építőanyagokhoz embertársaimat: gyermekeket, felnőtteket. Ebben a cikkben azt szeretném bemutatni, hogy egy iskolaközösségen belül miféle szövevényes kapcsolatok és kapcsolódások tudják alakítani környezettudatos építészet terjedését.

Ma Németországban szabályozás van arra vonatkozóan, hogy gyermekeket nevelő és oktató intézmények építéséhez csak természetes anyagokat lehet használni. Ez az előírás egy új építésű épületben  a vázszerkezetre, a falakra és a födémekre is kiterjed. 

Egy kisebb költségvetésű meglévő épület felújítása kapcsán az újonnan bekerülő anyagok használatával (vakolatok, burkolatok) is sokat lehet tenni az épületbiológialiag kedvező eredmény eléréséért. Szeretettel ajánlom az olvasó figyelmébe az épületbiológia 25 alapszabályát.

Gödöllő, Waldorf iskola, tanterem falának vályogvakolása, fotó: Kádár-Éliás AnikóGödöllő, Waldorf iskola, tanterem falának vályogvakolása, fotó: Kádár-Éliás Anikó


16 évvel ezelőtt a Pilisszentlászlói Waldorf Iskola komoly döntést hozott.  Környezetbarát anyagokból, egész pontosan szalmabálából, készülő iskolaépületet álmodott meg tanulóinak, hogy ne csak a pedagógia által erősödjön személyiségük, de az őket körülvevő fizikai tér is hathasson rájuk. Ez a döntés az én életemben is nagy változást okozott, ekkor kerültem először kapcsolatba a szalmabála építészettel, de óriási lépésnek számított az iskolaközösség életében is. 

Pilisszentlászló, szalmabála Waldorf iskola, látványterv: Révész Gabriella


A magyar társadalom akkor még nem volt érett erre a változásra, a hatósági engedélyt a terv nem kapta meg. Az iskolaépítő közösség elengedte a még gyerekcipőben járó építőanyag alkalmazását és egy “hagyományos épület” engedélyeztetésébe fogott bele.  A lendület azonban sok nyomot hagyott a térben, megalakult a Magyar Szalmaépítők Egyesülete, létrejött egy közösség, aki tenni akart a környezetbarát építéskultúra terjesztéséért. 

A szalmabálás építésmód egyenlőre csak a családi házas megrendelések kapcsán látszik megvalósulni, évről-évre egyre nagyobb számban. Közintézmények környezetbarát módon történő építése még várat magára, de kisebb felújítási projekteken keresztül igyekszünk az oktatási intézményeink zöld felújításában is szerepet vállalni. 

Gödöllő, Waldorf iskola, tanterem falának vályogvakolása. fotó: Révész Gabriella

Időközben én is nagy utakat jártam be, gyermekeim lettek, kettő közülük már a Gödöllői Waldorf Iskolába jár. Az iskolaépület egyenlőre marad a régi, de a felújítási munkákra minden évben akad igény. 

Így történt, hogy a tavalyi nyár utolsó heteiben a balatonparti sütkérezés helyett, gyermekeink osztálytermét ráztuk gatyába.  Egy kissé lelakott termet örököltünk. Az osztálytanító es a szülők motiváltságán is múlik, hogy mekkora átalakításba/felújításba mer a közösség belevágni. A gödöllői iskola 3. osztályos tanítója mert nagyot álmodni. A felújítás legfájóbb pontja az a felismerés volt, hogy meg kell szabadulni a teremközi válaszfal hangszigetelésétől. A több év alatt "rárakódott" festék és tapéta rétegeket nem lehetett a polisztirol táblákról úgy lekaparni, hogy az ne sérüljön meg. Szomorú pillanatokat okozott többeknek, hogy a felújítási munka több zsák műanyag hulladék keletkezésével indult.

Gödöllő, Waldorf iskola, tanterem falának vályogvakolása, fotó: Révész GabriellaGödöllő, Waldorf iskola, tanterem falának vályogvakolása, fotó: Révész Gabriella

A teremközi hangszigetelést, nem lehetett kihagyni ezért egy környezetbarát anyag, a keményfarost tábla szigetelés mellett döntöttünk, ami 100 % fa alapanyagú, az életciklus végeztével a természetben lebomló anyag. Nem volt kérdés, hogy ha már vakolunk azt csakis vályoggal fogjuk tenni. A szigetelő táblára fehér színű, Magyarországon kitermelt vályogvakolat került. A friss vakolóanyagban lévő víz közben átnevesítette a szigetelőtáblákat, így az elefántcsont színűvé varázsolta át a száradó vakolatot.

Táblarajz a tanteremben, rajz: Ujj Boglárka, fotó: Kádár-Éliás Anikó


 A tanterem kb. 1,5 méter magas lábazati részét barna vályog vakolattal láttuk el. Az osztálytanítónknak határozott elképzelése volt a terme kinézetét illetően. Már nyáron maga előtt látta azt az osztálytermet, ahol minden kisdiak átélheti a Kincskereső kisködmön kis Gergőjének mindennapjait, a vályogfalak ölelésében.

Gödöllő, Waldorf iskola, tanterem falának vályogvakolása, fotó: Kádár-Éliás AnikóGödöllő, Waldorf iskola, tanterem falának vályogvakolása, fotó: Kádár-Éliás Anikó
Gödöllő, Waldorf iskola, tanterem falának vályogvakolása, fotó: Kádár-Éliás AnikóGödöllő, Waldorf iskola, tanterem falának vályogvakolása, fotó: Kádár-Éliás Anikó

A Waldorf iskolákba nem csak a szülői felújításokon keresztül jut be a természetes építőanyagok használata, a tanterv része az építés epocha is. Az epochális oktatás azt jelenti, hogy a diákok nem matematika vagy irodalom órára ülnek be, hanem logikailag összekapcsolódó témákat vagy korszakok eseményeit tanulják tömbösítve. A 3. osztályban a szakmák megismerése köré épül az év, ennek folyománya az építés epocha is. 

 

Az építés epocha jelentősége az oktatásban (idézet a Waldorf kerettantervből):

-  A motoros-finommotoros fejlődést segítő tantárgy, egyben támogatják a szenzomotoros fejlődést, a szenzomotoros integrációt is.
-  A gyerekek új kapcsolatot tudjanak kialakítani környezetükkel.
-  A gyerekeknek a praktikus dolgok megismerése és kipróbálása utáni vágyát, mindenféle gyakorlati tevékenységgel, de főleg a házépítéssel elégítjük ki. 
-  Ezzel ebben az életkorban nem az a célunk, hogy valamit a gyermek “kitanuljon” vagy alaposan begyakoroljon, hanem, hogy megtanulja becsülni a munkát, és kiléphessen az osztályterem zárt világából, “elméleti” légköréből.
-  Kilencéves koruk táján a gyermekek világhoz való viszonya döntő változáson megy keresztül: a világ, amely eddig az ő részük volt, átváltozik az őket körülvevő világgá.
-  A gyermekek képesek megérteni a hosszú ideig végzett komplex munkafolyamatokat, amely végigvezeti őket a teljes folyamaton. 
-  A konkrét realitások iskolázzák intelligenciájukat. A gyerekek a legtöbbet a valóságos helyzetekből tanulnak. 
-  Lényeges, hogy munka közben a tárggyal való kapcsolatuk ne törjön meg, ne forduljon át merő racionális és tárgyias absztrakcióba, hanem saját tevékenységeik vezessék őket önálló következtetésekhez.

 

Kamaraerdei Csillagösvény Waldorf Iskola építés epocha, fotó: Révész Gabriella

Több építés epochában is volt lehetőségem segítőként részt venni, ahol osztálytanítók és diákjaik egy-egy kunyhót álmodtak meg. Volt organikusabb és mérnökibb épületekre is példa. A kunyhók falait saját maguk vetette vályogtéglából készítették, a faanyagokat heteken át hántolták és csiszolták. Lelkesedésük minden alkalommal arról tett tanúbizonyságot, hogy érdekli őket,  és mélyen bele tudnak merülni a munkába. 

Kamaraerdei Csillagösvény Waldorf Iskola építés epocha, fotó: Révész GabriellaKamaraerdei Csillagösvény Waldorf Iskola építés epocha, fotó: Révész GabriellaKamaraerdei Csillagösvény Waldorf Iskola építés epocha, fotó: Révész Gabriella

A vàlyogvakolatnak mindenhol van létjogosultsága, a százéves budapesti  megújuló bérházban, egy 80-as években épült száraz klímájú panelépületben, modern téglaházban, gipszkarton falas épületben. A vàlyogvakolat rendkívül intelligens építőanyag, segíti a helyiség páragazdálkodását, megköti a port, csökkenti az elektomágneses sugárzásokat, helyben, csomagolásmentesen beszerezhető s bontás után újrahasznosítható vagy a természetbe visszaforgatható.

Gödöllői Waldorf Iskola építés epocha, fotó: Vizy MiklósGödöllői Waldorf Iskola építés epocha, fotó: Vizy MiklósGödöllői Waldorf Iskola építés epocha, fotó: Vizy Miklós

 

Köszönettel tartozom a Waldorf intézmények pedagógusainak és szülői közösségeinek, hogy a környezetbarát építéskultúra terjesztése ilyen nagy teret kap az iskola mindennapjainban, s bízom benne, hogy egyre több állami intézmény, építő közösség is követi ezeket a jó gyakorlatokat.

Gödöllő, Waldorf iskola, tanterem falának vályogvakolása, fotó: Kádár-Éliás Anikó
 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Iskolaközösségek és a környezettudatos építés varázslatos világa 

Iskolaközösségek és a környezettudatos építés varázslatos világa 

Vályoggal vakolt tanteremben tanulnak ősztől a Gödöllői Waldorf iskola 3. osztályosai

Egy múzeum, ahol minden a nyelvről szól

Egy múzeum, ahol minden a nyelvről szól

Mert az erős demokrácia alapfeltétele a jó szövegértés és íráskészség.

Hirdetés