Bolega Niki fotónaplója

Van egy szürreális hely a németországi Hannover kellős közepén, amelyet az átalakulás fenyeget. Bolega Niki fotográfus dokumentálta az Ihme Zentrum névre hallgató urbánus buborékot, ahol mintha megállt volna az idő. A projektet Niki leírásában közöljük.
 


Az Ihme folyó partján 1837-től egy szövőgyár működött, ami 1961-ben szűnt meg. A város gyors fejlődésével azonban nagy igény mutatkozott új lakóépületekre, így végül a '70-es évek elejére elkészültek a centrum grandiózus tervei az egykori ipari telek helyére. Még mielőtt az utolsó gyárépületeket lebontották volna 1972-ben, 1971 őszén már megkezdődött az Ihme Központ építése, amely 60 000 négyzetméternyi új lakóteret ígért, rengeteg üzlettel és új munkahellyel. Akkoriban Európa egyik legkiterjedtebb építési területe volt, amely egy egybefüggő, öntött betonalapra épült. 
 


A projekt magja egy időjárástól védett, gyalogosoknak fenntartott bevásárlóutcából állt, két nagy áruházzal, megkülönböztetett kiskereskedelmi üzletekkel, éttermekkel, kiegészítő létesítményekkel és földalatti parkolóhelyekkel. Az építési telek két főúthoz kapcsolódik, amelyek közvetlenül a városközpontba vezetnek. A gyalogos utak alapvetően elkülönülnek a forgalomtól, a folyóparti sétány mellett pedig egy új híd is épült. 
 


1975-re 60 000 m²-es eladóteret és 58 300 m²-es lakóterületet alakítottak ki, egyfajta város a városban koncepció alapján.

A cél az volt, hogy a felsőbb emeletek lakói az alsó két emeleten vásárolhassanak és dolgozhassanak. Közvetlenül a lakásaik alatt volt minden, ami a mindennapi élethez kellett: szupermarketek, pékségek, ruhaüzletek, orvosok, gyógyszertárak stb. Az optimális elrendezésű apartmanok többségéből remek kilátás nyílik Hannover háztetőire és a folyóra.

Hannover egyik kerülete sem osztja meg annyira az emberek véleményét, mint a Ihme Zentrum, amely megnyitása óta elfogadási problémákkal küzd. Vannak óriási rajongói, akik imádnak ott élni, mások pedig annyira gyűlölik, hogy minden lehetséges eszközt bevetnek azért, hogy a revitalizációs projektek kudarcba fulladjanak.

Ezek a harcok évtizedek óta különböző színpadokon zajlanak. Ha például az Ihme Központban eltörik egy vízvezeték és vízkárokat okoz, a helyi sajtó drámai címekkel számol be a kárról, míg a város más részein történő csőtörésekkel kapcsolatban közel sincs ekkora hírverés. Eközben sok olyan lakó van, aki több mint 40 éve él itt, és eszében sincs elköltözni. Ha egy bérlőnek el kell hagynia a lakását, általában az Ihme Zentrumban keres másikat. Az apartmanok rendkívül népszerűek, alig van üres lakás. 
 


A korai nagy bérlők (főleg élelmiszer és elektronikai üzletláncok tagjai) azonban sorra elhagyták az üzlethelyiségeket, 2004-re már csak kisebb textil- és cipőboltok voltak nyitva, amik aztán szintén csődbe mentek. Mára az üzlethelyiségek szinte teljesen elnéptelenedtek. Számtalan befektető megfordult már a komplexum körül, de egyik sem váltotta be az ígéreteit. A jelenlegi befektető Lars Windhorst, akinek elsődleges célja, hogy újjáélessze az üzleti területeket, tervei azonban nem érintik a lakórészeket, ahol jelenleg kb. 2000 ember éli mindennapjait.
 

Az épületkomplexumban sétálni egyszerre felemelő és megdöbbentő. Izgalmas látvány a maga színes korlátjaival, különböző textúrájú falaival. Az építészet rajongóinak feltétlenül érdemes felkeresni, amíg még áll ilyen formájában. 

 

Bolega Niki | Web | Facebook | Instagram

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Egy (két) kép | Ekler Dezső

Egy (két) kép | Ekler Dezső

Építészek az építészeti fotóról

Egy (-két?, sok?) kép | Csongrádi János

Egy (-két?, sok?) kép | Csongrádi János

Építészek az építészeti fotóról

Hirdetés