Természet és épület harmóniája a Královka Hotelben.
A csehországi Jizera-hegységben található Královka Hotel neve a cseh „királyság” szóból származik, és ennél tökéletesebb elnevezést nem is kaphatott volna. A ma már ultramodern szálló története egészen 1888-ig nyúlik vissza, amikor is német hegymászók megépítettek egy kilátót a hotel területén.
Sajnos az eredeti torony egy szélvihar áldozata lett kevesebb mint húsz éven belül. 1907-ben az összedőlt fatorony helyére kőből építettek újat, melynek különlegessége a tetején található nyeregtetős házikó.
1934-ben egy újabb épület készült itt, mégpedig egy a hegymászóknak szánt vendéglő és több mint 200 ágyas szálló. A kilátó és a hotel épületét a létesítmény új tulajdonosai vették kezelésbe, és varázsolták újjá. Tomáš Fotul, az egyik társtulajdonos elmondta, nem tudja pontosan, milyen funkciót töltöttek be az épületek a kommunizmus alatt, de amikor 2013-ban megvásárolták őket, mind meglehetősen rossz állapotban voltak. Alapos felújításnak köszönhetően, ma már a kilátótorony újjáépített galériájából élvezhetjük a Jested-hegy csúcsának és a Luzsicei- és Jizera-hegység, valamint a Kozákov-hegység csúcsának és a Trosky vár lenyűgöző látványát. Ha pedig elég tiszta az ég, egészen a prágai Zizkov TV-toronyig is ellátni.
„Három évbe telt, mire beszereztük az építési engedélyeket, hiszen az összes érintett intézményt fel kellett keresnünk, beleértve a Tájvédelmi Körzetkezelő Szervezetet, a Cseh Erdészetet, az Elba Vízgyűjtő Adminisztrációs Szervezetet és a kilátótorony miatt a Légiirányítási Szervezetet is. Miután a teljes projekt megkapta a szükséges engedélyeket, gyorsan munkához is láttunk, mert szerettük volna mihamarabb elérhetővé tenni a létesítményt családi kikapcsolódások és üzleti utak céljára is” – mondta Tomáš Fotul.
Csúcsdizájn és modern anyagok, összhangban a természettel
A megújult komplexumban jelenleg 11 lakosztály vehető igénybe; a földszinti lakosztályokhoz előkertek és pezsgőfürdők is tartoznak majd. A kilátótorony és az étterem tárt karokkal várja a turistákat, sőt játszótér is készült a gyerekek számára. Az év végére további két szállodaépület is elkészül, valamint egy étterem a szálló vendégei számára. A későbbiek folyamán tervezik egy konferenciateremmel is rendelkező hotel átadását is. Az összes épület a régi szálló alaprajza szerint készül, magasságban sem térnek el az eredeti épületektől. Ezen kívül közelítőleg ugyanazzal a kapacitással is rendelkeznek majd, mint a régi Královka komplexum.
A lakosztályok épületét Richard Černý tervezte. Először a közvetlenül érintett hatóságokkal egyeztetett, főként a Jizera-hegység Tájvédelmi Körzetkezelőjével, majd az ő javaslataik és preferenciáik alapján kezdte meg a tervezőmunkát.
Antracitszínű tetőket, vörösfenyő falemezeket, és a régióban fellelhető, helyi gránitból készült lábazatokat is beépített.
Ezen kívül egyből megakad a szem az épületben található rengeteg ablakon, melyhez az Inoutic/Deceuninck ablakprofilgyártó Eforte profiljait használták, ami bár 40-féle színnel és dekorral elérhető, egyértelmű választás volt az épülethez illő antracitszín. A belga gyártó egyedülálló módon szürke profilmagokat is készít, így az ablakok kívül-belül letisztult, alumíniumhoz hasonló megjelenést kaptak.
„Egyértelmű volt, hogy műanyag profilokat szeretnénk, hiszen olyan anyagot kerestünk, ami tartós, ellenáll a hegyekben uralkodó zord időjárási körülményeknek, és nem igényel túl sok karbantartást. Az alumíniumot túl hidegnek találom, és persze drágább is, nekünk pedig a profilok ára is számított” – magyarázta Tomáš Fotul, társtulajdonos.
A hatkamrás ablakok 25 milliméter mély üvegezőhornyukkal megelőzik a párásodást és gátolják a hőveszteséget, a keret mindössze Uf= 0,95 W/m2K hőátbocsátásával pedig hozzájárul az épület minimális energiafelhasználásához.
Martin Jodas, az ablakokat beépítő Okna Tanvald vállalattól hozzátette: „Eddig három lakosztály-épületbe kerültek be az ablakok. Ez több, mint 150 ablakot jelent, melyeknek a felülete 284 négyzetméter, mindez tripla üvegezéssel készült, így Ug = 0,6 W/m2 hőátbocsátást értünk el. Ezen ablakok életciklusa karbantartástól függően 40-60 év. A beépítési munkák novemberben és decemberben zajlottak, és bár ez az időzítés kihívást jelentett itt a hegyekben, már csak a szállítás miatt is, szerencsére a munkálatokat alaposan előkészítettük, így minden gördülékenyen ment, a nehéz körülmények ellenére is.”
Az építkezést a TERMIL cég végezte, akik számos korábbi projektben vettek rész a régióban, mint például a Rohozec Sörfőzde munkálatain.
„A lakosztályok épülete energiahatékony alapanyagokkal készült. Úgy gondoltuk, nem szükséges szellőzőrendszert alkalmazni, hiszen a vendégek minden bizonnyal így is örömmel nyitják majd ki az ablakokat, hogy élvezzék a friss hegyi levegőt
– magyarázta Tomáš Fotul. – Martina Krtičková belsőépítészt kértük fel az enteriőr kialakítására. Az egyik domináns elem a faburkolat, melyhez az eredeti épület szálcsiszolt faanyagait használtuk. Igyekeztünk a régi épületből a lehető legtöbb anyagot újra felhasználni. Az összes fát géppel szálcsiszoltuk, és helyi asztalosok segítettek a további munkálatokban.”
A természet védelmében
Ezt az új szállót modern technológiákkal szerelték fel, és a főzéshez használt gáztól és elektromosságtól eltekintve teljesen önellátó. Sőt, a beépített Inoutic/Deceuninck ablakprofilok is újrahasznosított PVC felhasználásával készültek, nem mellesleg a rendkívül jó szigetelőképességükkel szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy a szálló minimális energiaigénnyel működhessen. A létesítménynek saját, rendkívül hatékony szennyvízkezelője, saját hőellátása (46, 130 méter mélyen elhelyezkedő hőszivattyúnak köszönhetően), és kémiai kezelést nem igénylő ívóvízkészlete is van.
A tervezett hotel épületéhez hat méter mélyre kellett ásni az alatta fekvő kőzetbe, amelyhez kisebb, robbanóanyagokat igénylő munkálatra volt szükség, ezeket a Bányászhivatal szeizmológusa felügyelte. Mielőtt az építkezés folytatódik, az ásott gödör részben víztározóként funkcionál, ahova a tetőkről összegyűlt esővíz érkezik. Ezt a vizet öntözésre használják, illetve tűz esetél oltásra. Ha szükséges, a vízfelesleget el tudják vezetni a környező erdőbe.
A tulajdonosok igyekeznek tiszteletben tartani a tájat és a természetet. Figyelnek a megfelelő hulladékgazdálkodásra, és hozzájárulnak a környező úthálózat felújításához is. Azt remélik, jelentősen csökkenthetik a helybeni forgalmat azzal, hogy ösztönzik a turistákat arra, hogy hagyják a központi parkolóban az autóikat és sétáljanak inkább például Bedřichovtól a „Hangya Ösvényen” keresztül, télre pedig síbuszt is terveznek.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
