Hirdetés

Az OCTOGON online novemberben a 150. születésnapját ünneplő fővárost köszönti

Budapest kimeríthetetlen téma. Mégis nehéz folyton változó arcairól újat mondani. Mi persze megpróbáljuk, novemberi tartalmaink a 150. születésnapját november 17-én ünneplő Budapest kapcsán készülnek. Tartsatok velünk a borongós őszben is. Budapest esőben is megér egy estet…
 


150 évvel ezelőtt a három önálló, folyóparti város – Pest, Buda és Óbuda egyesülése – nem volt feszültségektől mentes. Nagyon különböző adottságok, életvitel, hangulat, gazdasági háttér kívánt csoportos frigyre lépni: az iparral és minden hozzá tartozó előnnyel és hátránnyal bíró, egyszerre „proli” és németes Pest; a polgári, sőt úri Buda, akkor még sok helyen háborítatlan hegyeivel és erdőivel, módos villáival; és a római múlttal rendelkező, a tatárjárásig királyi székhelyként, az után pedig a királynők városaként működő mezőváros, Óbuda a maga romantikus bájával. Mind féltették saját privilégiumaikat és joggal féltek attól, hogy nem lesz elég erejük érvényesülni az együttesben a rohamléptekkel fejlődő Pest városa mellett.

A történelem és az 1867-es kiegyezés utáni urbanizáció, na meg a bécsi udvarral szembeni erős központ kialakításának igénye kikényszerítette a városegyesítést, amiről 1872-ben hozott törvényt az Országgyűlés és 1873. november 17-én, az ünnepi közgyűlést követően az új testületek átvették a város irányítását. 


Budapest ekkortól indult rohamos, Európa-szerte párját ritkító fejlődésnek, a millenniumra már igazi nagyvárossá nőtte ki magát pompás bérpalotákkal, sugárutakkal, tömegközlekedéssel, korszerű infrastruktúrával, közintézményekkel, parkokkal és szórakozási lehetőségekkel. Ez a folyamat azóta is töretlen, rossz pillanatainkban hajlamosak vagyunk Budapestet a Magyarország vízfejének tekinteni. Való igaz, hogy talán nincs még egy ország, ahol ennyire centralizáltan egy városba tömörülne gazdaság és kultúra, mint nálunk. Ez egyszerre teher, lehetőség és felelősség.

A főváros fejlődésének stratégiai kezelését napjainkban számtalan közhelyszámba menő akadály nehezíti, kezdve a politikai megosztottságtól az önkormányzatiság problémáin, a kerületek és a főváros jogkörének átfedésein át az agglomerációs települések által gerjesztett, a főváros területén megoldandó nehézségekig. 

Ám a nehézségeket és következményeiket csak mi, itt élők érzékeljük nap mint nap, a messziről idelátogatók imádják a várost. 

A főváros jelenleg szűk költségvetéssel kénytelen dolgozni, ilyenkor a stratégiai tervezés kerül előtérbe.

A városvezetés kiemelt szempontjai Budapest stratégiai fejlesztése során az autós forgalom racionális mederbe terelése, ezzel párhuzamosan a tömegközlekedés és a hozzá tartozó infrastruktúra fejlesztése, a közterek és közterületek humanizálása, a városi zöldfelületek megújítása, gyarapítása, a rozsdaövezetek, mint a város aranytartalékainak értelmes beépítése, lokális gócpontok kialakítása, és emellett természetesen a Budapest kiemelt jelentőségű területein zajló fejlesztések figyelemmel kísérése – ez utóbbiak azonban kivétel nélkül állami hatáskörben, kiemelt állami beruházásként zajlanak, ami nem könnyíti meg a termékeny párbeszédet.

Az OCTOGON online igyekszik lépést tartani a folyamatokkal, számos említett beruházásról adtunk hírt, böngésszétek korábbi cikkeinket. Az alábbiakban a budapesti főépítész, Erő Zoltán közlése nyomán vesszük számba címszavakban, mi minden történt az utóbbi évben, években a fővárosban, és mi minden nem történt, holott történhetett volna, történnie kellett volna.
 

 

  • átadták a Lánchidat, megvalósult a forgalomcsillapítás
     
  • kísérleti jelleggel tavasszal és ősszel hétvégenként, a nyári időszakban pedig teljesen visszaadták a rakpartokat a gyalogos, kerékpáros forgalomnak. A Főváros kiemelt partnere a VALYO egyesület, de várják a további alulról jövő ötleteket és kezdeményezéseket
     
  • rendezték az úgynevezett mikromobilitási pontokat, a MOL Bubi, illetve elektromos rollerek kölcsönzési helyeit
     
  • átadták a fásított köztérként kialakított Blaha Lujza teret
     
  • befejeződött a hármas metró akadálymentes felújítása, olyan koncepció mentén, amely egységesen komfortos közlekedési terek kialakítását célozza főváros-szerte (ITT, ITT, ITTés ITT)
     

 

  • kész tervek vannak a kapcsolódó aluljárók és terek felújítására – ez egyelőre forráshiány miatt parkolópályán várakozik
     
  • szintén parkolópályára kerültek a főváros környékéről történő ingázást megkönnyítő nagyszabású – ezért persze drága, viszont előbb-utóbb elengedhetetlen – közlekedési fejlesztések, a HÉV vonalainak, illetve a Déli és Nyugati pályaudvar vasútvonalainak föld alatti összekötése
     
  • sikeres pályázat után ismét elnapolódott a Nyugati pályaudvar környékének fejlesztése
     
  • csakúgy, mint a körvasút új megállóinak kialakítása
     
  • hasonlóképpen járt a Városmajor fejlesztése, úgy tűnik, minisztériumi döntés nyomán az „ezt soha” kategóriába sorolódott az igényes terveket hozó pályázta eredménye
     
  • sikeresen zárult és bizonytalan sorsú a Népliget rendezésére kiírt pályázat
     
  • tendereztetés alatt áll viszont a Városháza park kialakítása, amely megvalósulása esetén új belvárosi központot képezhet és a Főváros vezetése által megvalósítani kívánt nyitott városháza 21. századi szemléletét honosíthatja meg Budapesten

     
  • új fővárosi közparkot adtak át a Duna partján, fővárosi cég, a Főkert tervezte és kivitelezte a Pünkösdfürdő parkot
     
  • magánbefektetők bevonásával megindultak egyes barnamezős beruházások: a MOL-toronyról elhíresült dél-budai övezetben a Kopaszi-gát környékén,
  • északon az Újpesti híd mellett illetve a Dunaparton,
  • Kőbányán a Bosch épülő új campusán,
  • illetve a fővárosi tulajdonban lévő Fehér-dűlőben
     
  • Nem valósul meg egyelőre a legerőlemutatóbbnak tartott nagyszabású fejlesztés, a Csepel-sziget csúcsára álmodott Diákváros, az úgynevezett Déli Városkapu, melynek mestertervét a Snøhetta készítette
     

 

  • fővárosi előkészítés alatt áll, ám ugyancsak a futottak még kategóriába került Rákosrendező pályaudvarának megújítása, új funkcióval való megtöltése
     
  • a főváros TÉR.Köz pályázata segítségével számos közhasznú projekt tudott megvalósulni, köztük lakótelepi fejlesztések, például az egyik legrosszabb életminőséget kínáló paneles lakótelep, a Havanna Piacának kialakítása
     

 

  • A paneles környezet megújítására jó példa a Főváros által is díjazott Vizafogó park, illetve korábbi Vizafogó óvoda fejlesztése, amely egy típus-óvoda átalakításában rejlő lehetőség megmutatásával a többi hasonló struktúra számára is példával szolgálhat
     
  • Kormányberuházásban zajlanak a sokmilliárdos költségeket felemésztő fővárosi óriásprojektek, ezek közül a budavári fejlesztéseket a Főváros elhibázottnak tartja
     
  • a Városligetben a megépült Magyar Zene Háza Budapest építészeti térképét friss színnel gazdagította
  • a Néprajzi Múzeum szakmai fogadtatása nem egységes
  • a Nemzeti Galéria, a Városligeti Színház illetve az Innovációk Háza névre keresztelt a volt Közlekedési Múzeum helyére építeni kívánt replikaépületek megépülését nem támogatja
     

 

  • szintén az állam építteti a Citadella átalakítását, itt közterület kialakítási, parképítési feladatok várnak a Fővárosra. Megvalósult fővárosi beruházásban a gellérthegyi Nelson Mandela park kialakítása, a Gellérthegy általános állapota azonban súlyos adósság a főváros lakossága felé. A Főváros a Gellérthegyi Sikló kiépítésével egyetért
     
  • lezárult a közönségszavazás, eldőlt, mire fordítja a Főváros a Közösségi Költségvetéseben félretett összeget. Több fa a Széll Kálmán téren és mindenki által látogatható új közpark is lesz a lakosság javaslatai alapján


A felsorolás jól mutatja az aránytalanságot a rendelkezésre álló állami, fővárosi források és az elképzelések terén. Remélhetőleg a következő 150 év elegendő lesz hozzá, hogy a mérleg helyrebillenjen, és ki-ki megtalálja a helyét a közös ügyet szolgáló folyamatban. 
 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Budapesti kalauz (nem csak) Marslakók számára

Budapesti kalauz (nem csak) Marslakók számára

Szerb Antal Budapestje 2023-ban

Helyhéjak: a város téri és közösségi formái mint a művészet valósága | Urbanum meets OCTOGON

Helyhéjak: a város téri és közösségi formái mint a művészet valósága | Urbanum meets OCTOGON

Kulcsár Géza írása a Formák az építészetben aktuális tematikánk kapcsán – egy csoportos kiállítás elé.

Budapest és időutazás a Luminaparkban

Budapest és időutazás a Luminaparkban

A főváros több ikonikus jelképe is felbukkan majd októberben.

Hirdetés