Au.Room Kft, Bachman és Bachmann Kft és Medvegy Gabriella közös pályázatához fűződő gondolatai

A közelmúltban hirdettek eredményt a Magyar Építészeti Központ és Múzeum tervezésére kiírt pályázaton. Nem mindennapi építészeti feladatról van szó, amelynek itthon egyáltalán nincsenek előképei. Kíváncsiak voltunk, milyen gondolatok vezették a tervezőket, ezért felkértük a nyertes és díjazott pályázókat, osszák meg velünk, mi minden inspirálta őket. Minden csapat ugyanazokra a kérdésekre válaszolt, reméljük tanulságos és gondolatébresztő lesz olvasóink számára is. A közlés nem a díjazás, hanem a válaszok beérkezésének sorrendjében történik. Következzen az Au.Room Kft, Bachman és Bachmann Kft és Medvegy Gabriella alkotta csapat  véleménye, akik közösen készített pályázatukért megvételben részesültek. 

 

Milyennek kell lennie szerintetek egy korszerű építészeti múzeumnak?

A pályázati kiírásban megfogalmazottakon túl egy építészettel foglalkozó történésnek, de főleg egy épületnek olyannak kell lennie, ami elsősorban a laikus befogadókhoz szól. Mindezt úgy, hogy az építészek is magukénak érezhessék a házat. Ez önmagában magától értetődőnek tűnik, mégis kihívás, ha a kortárs építészet össztársadalmi elutasítását tekintjük. Jól példázzák mindezt a mostani pályázat díjazott terveire érkezett megsemmisítő kommentek. Ezért neveztük a mi pályaművünket az Építészet Házának, mivel

egy befogadó, minél szélesebb érdeklődői kört megszólító találkozási helyet szerettünk volna létrehozni.

 

Hogyan lehet az építészetet kiállításon bemutatni a 21. században?

Az építészek kreatív és egyben hiú emberek, ezért a hagyományos kiállítási eszköztár, mint grafika, modell, installáció, fény, animáció alkalmazásával is boldogulnak, de az Építészet Házában és az épületet övező városi parkban olyan tereket képzeltünk el, amik napi rendszerességgel, minden napszakban befogadhatnak szakmai és nem annyira szakmai eseményeket, legyen az lakossági fórum, vagy tudományos műhelybeszélgetés. Mindemellett a tervünk nagy vertikális kiterjedésű kiállítóterei alkalmasak hatásvadász és formabontó rendezvények megvalósítására is.

A lényeg, hogy az építészet a mindennapi közbeszéd építő részévé váljon.

 

Mi a múzeum feladata? Gyűjtés? Gyűjteménykezelés? Liállítás? Ti mire fókuszáltatok a tervezés során? Voltak nehézségek a kijelölt helyszín, illetve a program vonatkozásában?

A tervezési program nagy alapterületű és összetett funkcióval bíró épületet határozott meg, ami alkalmas a meglévő gyűjtemény szakszerű kezelésére, és kellően nagyvonalú tereket eredményez a múzeum számára. A tervünk az aktuális építészeti történések befogadása mellett a gyűjteményes anyag rendszeres, időszaki bemutatására alkalmas terekre fokuszál, ahol az alkotások kiállításának tervezője kellő szabadságot kap koncepciója megvalósításához. A különböző belmagasságú kiállítóterek galériákon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, ugyanakkor el is választják a különböző tematikájú installációkat. A pályázati kiírás komplexitása és kötöttsége ellenére inkább segítette a tervezés koncepcióalkotó fázisát, a kiírásban foglaltakkal nagymértékben azonosultunk, a kiíró által a történeti villákba álmodott funkciókat átvettük például.


A helyszín már több kihívást tartogatott, hiszen a tizenezer négyzetméter funkció elhelyezése nagy épülettömeget eredményezett. A nem publikus technológiai tereket a terepszint alá helyeztük, süllyesztett átriumokkal adtunk természetes fényt és szellőzést ezeknek a tereknek. Az új épületünket igyekeztünk a két történeti villa léptékében tartani, míg vertikális kiterjedésében a szomszédos telkeken álló két templom tornyához kívántunk illeszkedni. Így azt értük el, hogy egy jelszerű magas épület jött létre, ami egy városi parkban áll, tiszteletben tartva közvetlen közelében álló meglévő házakat.

Szeretjük úgy is emlegetni ezt a házat, hogy a Városligeti fasor utcafronti homlokzatának szekunder kiterjedése, egy árnyékszerű sziluett, plasztikus, tömör háttér.

 

Ikonikus jelre van szükség, vagy semleges, befogadó, jól működő épületre, amely tartalmával kommunikál?

Pályaművünkben arra törekedtünk, hogy a kortárs szellemiségnek megfelelően egyszerre legyen visszafogott, indokolt és kifejező az új múzeum. Ezt úgy kívántuk elérni, hogy kiterjedésében a tervezési programba bevont villák léptékét követtük, homlokzatát egynemű cseréppel burkoltuk, és a nagy épületmagasságot három elágazó toronyra bontottuk. A jelszerűséget az ablaktalan, égre törő hármas torony-forma biztosítja, a funkcionalitást a történeti épületek bevonása és a terepszint alá helyezett terekkel való összeköttetésük adja.

A formai elemeken túl a múzeum anyaghasználatánál és épületszerkezeténél is törekedtünk a modern magyar hagyományok alkalmazására, szövetszerkezetes gipszbeton és Litracon, illetve égetett agyagcserép felhasználásával. 


Voltak előttetek külföldi vagy hazai példák? 

A pécsi építészképzés oktatóiból és doktoranduszaiból álló tervezőgárda több tagja járt nemrég a koppenhágai Dán Építészeti Központ (BLOX) Rem Koolhaas irodája által tervezett épületében, ami brutális mérete és tömbszerű külleme ellenére egy befogadó és nyitott intézmény, megtestesíti mindazt, amit gondoltunk az Építészet Háza projektünkről. Egy korábbi példa is lebegett előttünk, mégpedig Oswald Mathias Ungers frankfurti Német Építészeti Múzeuma (DAM) 1984-ből, ami egy modern épületinstalláció egy 18. századi épületbe illesztve. Ennek a megoldásnak is szerepe volt a mi házunk történeti környezetbe illesztése és a belső térszervezése tekintetében.

Szerzők: Medvegy Gabriella, Borsos Ágnes, Veres Gábor, Bachmann Bálint, Gyergyák János, Lovig Dalma, Jurdik Sarolta, Kovács Attila, Kotnyek Zsófia, Bosnyák Dániel, Varga Dániel, Kalkán Dóra, Varga Konrád, Bittner Zsófia, Demirci Ezgi Su

 

AU.ROOM Építész Műhely Kft   Web | Facebook | Instagram

Bachman & Bachmann kft

 

Rajzok és koncepció-ábrák a galériában

 

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A Párizsi Design Héten is bemutatkoznak a design LAB program támogatott együttműködései

A Párizsi Design Héten is bemutatkoznak a design LAB program támogatott együttműködései

A Magyar Divat & Design Ügynökség inkubációs programjáról Bata-Jakab Zsófia vezérigazgatóval beszélgettünk.

Építészetről és kánonról - Mit gondolnak a kurátorok a 17. Velencei Építészeti Biennálé magyar anyagáról?

Építészetről és kánonról - Mit gondolnak a kurátorok a 17. Velencei Építészeti Biennálé magyar anyagáról?

Hamarosan megjelenő print kiadványunk interjújából szemezgettünk.

A Nana víziója szerint azok a jó dolgok, amikről muszáj beszélgetni

A Nana víziója szerint azok a jó dolgok, amikről muszáj beszélgetni

Amikről pedig nem lehet, azokról hallgatni kell...

Hirdetés