Az első díjas BIVAK stúdió gondolatai a tervezésről

A közelmúltban hirdettek eredményt a Magyar Építészeti Központ és Múzeum tervezésére kiírt pályázaton. Nem mindennapi építészeti feladatról van szó, amelynek itthon egyáltalán nincsenek előképei. Kíváncsiak voltunk, milyen gondolatok vezették a tervezőket, ezért felkértük a nyertes és díjazott pályázókat, osszák meg velünk, mi minden inspirálta őket. Minden csapat ugyanazokra a kérdésekre válaszolt, reméljük tanulságos és gondolatébresztő lesz olvasóink számára is. Végül, de nem utolsósorban következzen az első díjat nyert BIVAK stúdió véleménye, akik az eredményhirdetés óta már a projekt következő fázisain dolgoznak.  

 

Milyennek kell lennie egy korszerű építészeti múzeumnak?

Szokták mondani, hogy egy múzeum akkor jó, ha nem kiállít, hanem demonstrál. Mint egy David Attenborough film, ami felnyitja az emberek szemét a maga témájában és műfajában. Véleményünk szerint egy korszerű építészeti múzeum meghozza a kedvet ahhoz, hogy az emberek jobban tudják olvasni, elemezni és befogadni az épített környezetet. 

 



Hogyan lehet az építészetet kiállításon bemutatni a 21 században?

Számunkra kiemelten fontos, hogy ne csak az építészekhez szóljunk. Szakmai diskurzusra már így is sok fórum és platform létezik. Mi a laikusoknak is szeretnénk megmutatni az építészet varázsát, egészen a legkisebb korosztálytól kezdve. Ezért elrugaszkodtunk attól, hogy kizárólag white-cube kiállítótereket tervezzünk, ahol tipikusan maketteket, alaprajzokat lehet jól bemutatni. A koncepciónk kiemelt eleme az Alkotóudvar, amely interaktív programok, például installáció építés, vagy építőtáborok befogadására lesz alkalmas egy kötetlenebb, szabadtéri kontextusban. Az építészetet egy mindenki számára nyitott, élő folyamatként szeretnénk bemutatni.
 


 

Mi a múzeum feladata: gyűjtés, gyűjteménykezelés, kiállítás? Ti mire fókuszáltatok a tervezés során? 

Szükséges megteremteni a meglévő, szebb napokra váró gyűjtemény méltó kezelését, rendszerezését és bemutatását. Fontos, hogy a múzeum tudományos munkatársai kulturált körülmények között végezhessék munkájukat. Gyűjtés szempontjából azt, hogy kortárs építészek kézzelfogható munkaközi alkotásai, modellek, rajzok tovább tudjanak itt élni. Ezeken túlmutatva pedig a látogatói élmény-és párbeszédteremtést is a múzeum elsődleges feladatának tekintjük. Egy olyan épületet igyekszünk alkotni, amely méltó helyszínt nyújt mindezek kielégítésére.
 


Voltak-e nehézségek a kijelölt helyszín, illetve program vonatkozásában?

A pályázat nem kizárólag az új épület megtervezését foglalta magában, hanem egy jól működő kampusz kialakítását, aminek a területen álló Walter Rózsi, Herczel és Grünwald villa, valamint a 6-os 7-es épületek is a részei. A főépület tervezésénél a helyes arányok megtalálása volt talán a legnagyobb kihívás számunkra. Az volt az elvünk, hogy az új struktúra a villa léptékhez illeszkedjen, ne dominálja le a meglévő épületeket. Férjenek el benne kényelmesen a szükséges funkciók, de maradjon minél több hasznos kültéri terület és park. 

A program tekintetében eleinte nehéz volt megtalálni a módot, hogy milyen formában reprezentáljuk egy épületben a hagyományt és az innovációt. A célunk az volt, hogy a múlt értékeiből táplálkozva alkossunk meg egy kortárs hangnemben szóló, jövőbe mutató kompozíciót. Erre példa a mázas tető, ahol egy tradicionális anyagnak adunk újfajta minőséget. 
 





Ikonikus jelre van szükség, vagy semleges, befogadó, jól működő épületre, amely tartalmával kommunikál?

A tervünk azt mutatja, hogy bár szükség van ikonikus jelre, az önmagában nem elég. Átgondolt, komplex tartalmi koncepcióra van szükség, aminek például egy rugalmasan alakítható, semleges és befogadó kiállítótér is a része. Bízunk benne, hogy az új komplexum a külsejével és a tartalmával is széles közönséget szólít majd meg.


Voltak-e előttetek külföldi vagy hazai példák?

Az épületet illetően elég tág spektrumból inspirálódtunk a tervezés alatt: a pajták tipológiájától kezdve az Iparművészeti múzeumon át a portói Casa da Música épületéig. Konceptuális szempontból Barry Bergdoll, The Paradoxical History of Exhibiting Architecture: Challenges and Potentials című előadása volt ránk nagy hatással, amit tavaly márciusban épp itt, a Walter Rózsi villában tartott. A New York-i Museum of Modern Art korábbi építészeti kurátoraként szervezett például olyan kiállítást, ahol a múzeum udvarára különböző kis épületek, kabinokat költöztetett, amiket a látogatók bejárhattak. Az Alkotóudvar ötletét ez a példa is alakította.
 

 

BIVAK | Web | Facebook | Instagram
 

További fotók és rajzok a korábbi cikkben

„Szimmetrikus, mint egy templom. Titokzatos, mint egy csűr. Ragyog, mint egy palota.”

A BIVAK stúdió pályaműve itt olvasható.

Eozin mázas óriás pajta | Ilyen lesz a Magyar Építészeti Múzeum és Központ

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Ifj. Benczúr László kapta idén a Qubit Év Embere címet

Ifj. Benczúr László kapta idén a Qubit Év Embere címet

Ennek kapcsán osztjuk meg újra a vele készült korábbi interjúnkat. Ezúton is gratulálunk az elismeréshez!

Interjú Tábori-Simon Joséval | STANC pályázat

Interjú Tábori-Simon Joséval | STANC pályázat

„Egy-egy jó csomagolás akár műtárgyként is megállná a helyét”

Interjú Orbán Péterrel | STANC pályázat

Interjú Orbán Péterrel | STANC pályázat

„Egy csomagolás, amint fizikai formát ölt, annak már súlya van”

Hirdetés