A kortárs épületek, köztük a BIVAK tahitótfalui műteremháza vagy az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központja is az év elismert projektje lett.

Az elmúlt évek hagyományait folytatva 2021-ben ismét meghirdették a Pro Architectura díjat. Az átadási ceremónia a nemrég elékészült Károlyi-Csekonics Palotaegyüttes falai között zajlott, amely több műemléki rehabilitációval együtt szintén díjazott alkotás lett. 

A pályázat kiírásának célja 2021-ben sem változott: valamely jeles építészeti, városépítészeti, tájépítészeti, vagy belsőépítészeti alkotás létrehozásában kifejtett építészeti-tervezői tevékenység, a magyar építészeti kultúra népszerűsítésében, a minőségi épített környezet létrehozásában, az építészeti értékek megóvásában és az építészeti szemléletformálásban, valamint a Nemzeti építészetpolitika céljai érdekében elért kiemelkedő eredmények díjazása.

Idén miniszteri elismerésként tíz Pro Architectura díj került átadásra. Az elismerésben részesülők Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől vehették át a díjakat, amelyhez egymillió forint összegű pénzjutalom és adományozást igazoló oklevél is járt.

 

Építészeti alkotás kategóriában Pro Architectura díjban részesült:

MÁTÉ TAMÁS, VASS-EYSEN ÁRON – BIVAK
MŰTEREMHÁZ, TAHITÓTFALU

A Tahitótfaluban található Műteremház a Máté Tamás-Vass-Eysen Áron fiatal építész páros alkotása. Modern, letisztult design alkalmazásával hozták létre a környezetbe jól illeszkedő formát. A Dunakanyar közelében fekvő Tahitótfalu település változatos arculata egy új, izgalmas funkcióval bővült. Az építtető egy művész házaspár, textil- és fotóművészként mindketten a fénnyel foglalkoznak. Az épület térstruktúrája így a fényre épül, illetve a nagyon meredek és keskeny telek adottságaira. A különleges művészi igényeket elégíti ki a 30 méter hosszú, 4,5 méter széles és 7,5 méter belmagasságú épület. Az épület tömegformálása, speciális arányrendszere és csendes homogenitása válasz az impulzív természeti környezetre. Az épület arculata a benne élő alkotók szakmai hitvallását tükrözi.


TÓTHFALUSI GÁBOR
CARITAS KÖZPONT, MAROSVÁSÁRHELY

A Tóthfalusi Gábor építész tervező vezetésével megvalósult épületegyüttes terve a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas által 2016-ban kiírt pályázati felhívás révén jött létre. Az 1100 m2-es telken állt Sütő András (1927-2006) erdélyi író egykori 170 m2-es lakóháza, amelyben 1967-től haláláig élt és alkotott. Ezen a teleken kívánt a megrendelő szociális-innovációs és életminőség-fejlesztő központot kialakítani a meglévő épület felhasználásával. A meglévő épületet átépítését és kibővítését követően is megtartották. A Caritas méltányolta a koncepció humánus es barátságos léptékét, jó hangulatát. Megnyerő a belső udvar köré szervezett gyűrűs elhelyezés, amely az itt tevékenykedőket az egymásra figyelésre, illetve szociális kapcsolatteremtésre serkenti. A város és a belső miliő között finoman megfogalmazott átmenetet képez a diszkrét előudvar, amely egyúttal a városi közeget is a létesítmény hatása alá vonja. Az anyaghasználat, a belsőterek letisztultsága, elegáns megformálása összhangban van az épülettel. Az új, kortárs épület mindezeknek köszönhetően egy jól működő, minden igényt kielégítő mai intézmény otthonává válhatott.


MAROSI MIKLÓS , ÁCS ISTVÁN, ÖKRÖSNÉ PERNESZ ÁGNES, RABIE ANISZ
MÁO ÉS ERKEL SZÍNHÁZ MŰHELYHÁZA, BUDAPEST

Az új évtized hajnalának egyik legnagyobb kulturális vállalkozása a Magyar Állami Operaház Műhelyházának létrehozása volt, amelyet a KÖZTI népes tervezőgárdája egy fontos ipari emlékünk felújításával kombinálva valósított meg. A Kőbányai út mentén elterülő rozsdaövezet legértékesebb épülete az 1880-as években épült Eiffel csarnok a magyar vasúttörténelem egyik legfontosabb szentélye. A korábban Északi járműjavító üzemként működő, műemléki védettséget élvező hatalmas alapterületű öthajós csarnoképületben talált otthonra az Operaház és Erkel Színház új műhely-, raktár- és próbaközpontja. A tervezés során alapvető szempont volt a ház értékeinek, szépségeinek és annak a csodálatos acélszerkezetnek a megőrzése és bemutatása, amely a közelmúltban elhunyt Marosi Miklós szavaival élve „valami isteni véletlen folytán megúszta a világháborúkat.” A számtalan, eltérő igényű funkciót magába integráló épület nem csak kiszolgáló létesítmény, hanem a leendő látogatóknak élményt kínáló látványosság is egyben, mely látogatóközpontja révén betekintést kínál e sajátos művészet belső titkaiba. (Cikkünk az épületről az OCTOGON 158-as (2020/2-es) lapszámában jelent meg.)

Fotó: Bujnovszky Tamás


M. MILTÉNYI MIKLÓS
ALSÓBOGÁT FESTECSICS-INKEY KASTÉLY RENDEZVÉNYTEREM, ALSÓBOGÁT

A Balatonlelle és Kaposvár között elhelyezkedő somogyi kis falut, Alsóbogátot a törökök kiűzése után a Pallini-Inkey család szerezte meg és birtokolta egészen 1945-ig. Az általuk létrehozott uradalmi együttes részét képezi az M. Miltényi Miklós által felújított magtár épülete. A terület építészeti arculata egy építészettörténeti hagyományokkal egységesen átitatott, letisztult klasszicista képet mutat. A birtokhoz tartozó magtárépület esetében a hagyományos építészeti értékeket úgy sikerült megóvni, hogy emellett a kortárs építészet elemei is teret kaphattak. A magtár teljesen elpusztult tetőszerkezetének felújítása helyett egy acél-üveg tetőszerkezetet terveztek, amelynek érdekessége, hogy napelem egységeket is magában foglal. A múlt iránti tisztelet és a kortárs építészeti felfogást tükröző, mai használatot szolgáló innovatív megoldások ötvözése a település kulturális értékeit gyarapítja.


KULI LÁSZLÓ
OKTATÁSI ÉS IGAZGATÁSI TÖMB ÚJ ÉPÜLETEI, BUDAJENŐ

Budajenő község központi részén található a település legjelentősebb műemléki épülete, a skót-bencés rendház. A négy épületből álló együttesben általános iskola működik 1948 óta. Az önkormányzat a műemléki épületek felújításával párhuzamosan telekösszevonások útján, több ütemben építette ki a tervezett oktatási és igazgatási központot, Kuli László koncepciója nyomán. E fejlesztés első ütemében a tornaterem és az öltözőépület készült el 2007-2008 folyamán, amely visszaidézi a skót bencés rendház két földszintes utcai épületpárjának elpusztult déli szárnyát és így újra átélhetővé teszi az eredeti díszudvar térélményét. A következő ütemben az óvoda épülete valósult meg. Az iskolát magába foglaló, egykori skót-bencés rendház szomszédságában megépült intézmény a közel húsz éve tartó tervszerű és intenzív falufejlesztés legjelentősebb beruházása lett. Példaértékű, hogy az új ház éppúgy illeszkedik a műemléki környezethez, ahogy a falusi építészeti léptékhez is idomul. A több ütemben megvalósult fejlesztés eredményeként egyetlen központi telken működik immár az önkormányzati hivatal, az általános iskola és az óvoda, erősítve a faluközpont épített és kulturális örökségét, amely igazodási pont lehet az agglomerációs településre érkezők számára. (Cikkünk az épületről az OCTOGON magazin 149-es (2019/1-es) lapszámában jelent meg.)

Fotó: Kedves Zsófia


BACH PÉTER DLA, MOLNÁR CSABA, HALMAI DÉNES, TERBE RITA DLA
KÁROLYI-CSEKONICS PALOTAEGYÜTTES FELÚJÍTÁSA ÉS REKONSTRUKCIÓJA, BUDAPEST

A józsefvárosi Palotanegyed egyik kiemelkedő épületegyüttese a Múzeum és Reviczky utcákat összekötő Károlyi-Csekonics palota. Az 1883-ban, az első hazai neobarokk épületek egyikeként megépült minőségi palotaegyüttes tervezője a monarchia szerte széles körben foglalkoztatott Fellner és Helmer építésziroda volt, akinek munkáját most Bach Péter, Molnár Csaba, Halmai Dénes és Terbe Rita folytatta. A palotakomplexum Múzeum és Reviczky utca okozta eredendő kettőssége a mostani projekt megvalósulásán is visszatükröződik . A Múzeum utca felőli palota egy szigorúbb, konzervatívabb műemléki helyreállításon esett át, reflektálva a Károlyi Gáspár Egyetem reprezentációs igényeire, míg a Reviczky utcai rész drasztikusabb beavatkozással járó, az intézmény funkcionális szükségleteit kielégíteni hivatott rehabilitáció keretében formálódott. A fejlesztés eredményeként a valódi karakterét visszakapó reprezentatív palotarész és a kortárs kiegészítéssel bővített funkcionális szárny egy érzékelhetően elkülönülő, de mégis egységes kompozíciót alkot, amely megoldás remélhetően hosszú távon biztosítja majd a hányatott sorsú műemlék fennmaradását. (Cikkünk az épületről az OCTOGON magazin 162-es (2020/6-os) lapszámában jelent meg.)

Fotó: Bujnovszky Tamás


VASÁROS ZSOLT DLA
OMRRK KÖZÉP-EURÓPAI MŰVÉSZETTÖRTÉNETI KUTATÓINTÉZET, BUDAPEST

Régi igény valósult meg a Városliget komplex fejlesztését és megvalósítását célzó Liget Budapest Projekt keretén belül, amikor Vasáros Zsolt tervei nyomán a Szabolcs utcai kórház területén, barnamezős beruházás révén létrejött az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK). A jelentős hazai közgyűjtemények számára kialakított műtárgy raktározási és restaurálási központban az eddig szétszabdalt, esetlegesen elhelyezett intézményi egységek immáron egy korszerű, világszínvonalú együttesben egyesülhetnek, kiegészülve a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézettel. A fejlesztés az értékes épületegyüttes részleges újrahasznosításával és kiegészítésével, továbbá a jelentős ősfás vegetáció védelmével együtt valósult meg. Mind a beépítés karakterét, mind pedig a felújított illetőleg újonnan tervezett épületek arculatát az intézmények sajátosságaihoz mérten hagyománytisztelő, de egyúttal kortárs módon fogalmazták meg. A történeti épületek revitalizációja során az egykori építészeti kubatúra helyreállítása alapvető cél volt, a szükséges és tervezett addíciók azonban mai formálással jelennek meg. A homlokzati anyagok, textúrák, továbbá az épülettömegek arányai és térbeli összefüggései szervezik az új épületeket a megtartott régiekkel egyetlen építészeti együttessé, mégpedig a teljes telek beépítésével összhangban.


Életművéért ismerték el Bugár-Mészáros Károly György egykori miniszteri biztost is, a több kastély és történeti épület belső tereinek rekonstrukciójáért felelős szakembert, a Magyar Építészeti Múzeum egykori igazgatóját. 

Építtetőként kitüntetést kapott a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátsága a kőszegi, egykori bencés rendház felújításáért. A cél egy nemes egyszerűséggel megformált szálloda létrehozása volt, amely egyúttal lehetőséget nyújt az oktatásra és a befelé fordulásra is. Az épület megőrizte történeti hangulatát, nincs benne hivalkodó elem. A felújítás tervezője a Robert Gutowski Architects volt.

Kiemelkedő építészeti alkotások megvalósításában közreműködő kivitelezőként nyerte el a díjat Kelecsényi Gergely, aki Közép-Európa egyik legnagyobb, kerámiával burkolt épületének felújításában, a Párisi-udvar rehabilitációjában vett részt. A szakember az épület teljes kerámia állományának kutatását, felmérését és restaurálását irányította. A felmérésben a leginnovatívabb technológiákat is alkalmazta, amivel a szerkezetek nem látható hibáit is felfedezte, majd időtálló módszerekkel és mérnöki gondossággal irányította a teljes helyreállítást.

 

Fejléckép: Bujnovszky Tamás




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Egyedül nem megy!

Egyedül nem megy!

Meghirdették a 2019-as Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíjpályázatot, fiatal tervezők pályázhatnak.

Mőcsényi Mihály-díj

Mőcsényi Mihály-díj

A tájépítészről elnevezett díj célja az innovatív,  szakmában jelentős múlttal rendelkező tájépítészek kitüntetése.

A' Nemzetközi Design Díj és Verseny

A' Nemzetközi Design Díj és Verseny

Egy pályázat, amely segít abban, hogy jobb hellyé váljon a világ.

Hirdetés