Hirdetés

Sokan akár végleg elhagyhatják Budapestet

De a városok maradnak a döntéshozatal, az innováció és kreativitás legfontosabb forrásai.

Hirdetés

A Corvinus Online blogon megjelent egy érdekes interjú Dr. Kocsis János Balázs városszociológussal és egyetemi docenssel, amelyben a szakembert a koronavírus városokra gyakorolt hatásairól kérdezték. A szakértő szerint a járvány elmúltával nem fog mindenki biciklivel járni Budapesten, nem kapnak soha nem látott lendületet a zöld elgondolások, ellenben a vírusra nem kell atomcsapásként tekinteni.   

A járvány után mindenki vidékre költözik?

Az interjú azzal a felvetéssel indul, hogy a vírus melegágya a sűrűn lakott Vuhan volt, és általában elmondható, hogy egy sűrűn lakott területen sokkal nagyobb a megfertőződés veszélye. Ennek következtében a járvány magyarországi megjelenése után sokan leköltöztek a vidéki nyaralóikba, vagy tették át budapesti székhelyüket az agglomerációba. A szakember szerint ez egy érthető és logikus döntés, a természet jobb hatással van az ember közérzetére, és oldja a járvány okozta szorongást is. A költözés azonban csak annak függvényében történhet, hogy nem veszélyeztetünk másokat, és egyáltalán fontos lenne megérteni mindenkinek, hogy 

vannak megfelelő eszközök  a nagyobb baj elkerülésére, így a vírus azért távolról sem egy atomcsapás.


A járvány azonban elindíthat egy olyan folyamatot, amely az urbanizációra is hatással lesz: a közeljövőben sokan akár végleg elhagyhatják Budapestet, de az semmiképpen nem várható, hogy döntéshozatali központokat helyeznek majd át vidékre, hiszen a döntéshozatal továbbra is igényli majd a városok adottságait. Az már korábban is jellemző volt, hogy a városi közeget nem igénylő tevékenységek vidékre költöztek, de összességében elmondható, hogy

a városok továbbra is a gazdasági döntéshozatal, az innováció és kreativitás legfontosabb forrásai maradnak.

A bicikli lesz az új autó?

Kocsis szerint bár a vírus miatt manapság sokan választják a biciklizést a munkába járáshoz, a nagy távok és a földrajzi viszonyok miatt nem várható, hogy a népesség többsége ezentúl ezt használja Budapesten – pláne rossz időben. Valószínűsíthető, hogy a járvány elmúltával a gépjárművel való közlekedés problematikája még inkább jelentkezni fog, sokan újra visszatérnek az autóikba, miközben az utak nem lesznek szélesebbek, és parkolóból sem lesz több.

Mi lesz a hajléktalanokkal?

Az interjú kitér a hajléktalanság kérdésére is, akik a járványnak nagy mértékben ki vannak téve. Az ő sorsuknak a rendezése nemcsak várostudományi kérdés, hanem pszichiátriai, közegészségügyi, jogi és rendészeti vonatkozásai is vannak, nem beszélve arról, hogy a politika is teret követelt magának. A városszociológus szerint Budapest aránylag szerencsés esetben van, gondoljunk csak Los Angeles vagy Seattle több tízezres, a közösségi tereket, parkokat, strandokat ellepő, főutcákon sátrazó hajléktalan közösségeire.

Jelen járványban ennek erős közegészségügyi vonatkozásai is vannak, így a hajléktalan-kérdés megoldása a korábbiaknál sürgetőbb lett.

Azonban jelenleg számos, egymással gyökeres ellentétben lévő megközelítés található mind az elméleti, mind a gyakorlati szakemberek között, illetve a lakosság is érthető módon erősen érzékeny a kérdés kezelésének gyakorlati aspektusaira. Ezeknek eredménye összességében egyfajta nem-cselekvés lett. Nagyobb eredményt hozó programok végrehajtása azonban valószínűleg nem lesz megspórolható, a humanitárius mellett részben közegészségügyi megfontolások miatt.

Eljön végre a zöld kezdeményezések ideje?

Arra vonatkozóan, hogy a zöld kezdeményezések milyen városformáló hatással járnak majd, Dr. Kocsis János Balázs azt mondja, hogy súlyuk csökkenni fog. Egy könnyen kézzel fogható fenyegetés ugyanis jóval erősebb és szélesebb körű reakciókat vált ki, mint egy távoli, nem beszélve arról, hogy a zöld kezdeményezések támogatása elsősorban a társadalom tehetősebb és képzettebb rétegeiben van jelen, a nehézségekkel küzdők körében ezek prioritása értelemszerűen jóval alacsonyabb.

Veszélyhelyzetben újra a hagyományos prioritások kerültek előtérbe: energiaszektor biztosítása, közlekedési folyosók, stratégiai készletek biztosítása. Nem újrahasználatosak a maszkok és a gumikesztyűk, és immáron senki nem tiltakozik, ha a boltok előre nejlonzacskóba csomagolják a pékárut.

Az Egyesült Államokban a szemét szelektív gyűjtését is sok helyen abbahagyták, mivel a szelektív szemét szétválasztása erősen emberi erőforrás-igényes és fertőzésveszélyes. Vagy gondoljunk arra, hogy lakásba zártság esetén meleg időben mennyire is szükség lesz légkondicionálóra.

Az energiahatékonyság növelése, a hőszigetek kérdése, a környezet szennyezésének minimalizálása ugyanolyan égető kérdés lesz, mint a járvány előtt, de a súlypontok valószínűleg erősen áthelyeződnek és a korábbi narratívák helyét mások veszik át.

Forrás: Corvinus Online blog




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A cég, amely a válságnak köszönheti eredményeit

A cég, amely a válságnak köszönheti eredményeit

Az ART-INNOVA Kft. 2008-ban újragondolta a koncepcióját, és függetlenítették magukat a hazai piactól.

Egyéniség, mégis igazi csapatjátékos

Egyéniség, mégis igazi csapatjátékos

Interjú a Radius B+S vezető tervezőivel a Graphisoft Park South fejlesztéséről.

Azt hittem, azért nyomnak a formatervezés irányába, mert egy nőnek hímzőszett való a kezébe

Azt hittem, azért nyomnak a formatervezés irányába, mert egy nőnek hímzőszett való a kezébe

Interjú Hella Jongerius formatervezővel, aki egy paradicsomfarmról indult a világhírig.

Hirdetés