Kilátó a Naplás-tó felett

A Robert Gutowski Architects Naplás-tó mellé tervezett kilátójának ítélte a zsűri 2023-ban az Architizer A+ díját „Architecture+Joy” kategóriában. A szellemes szerkezetet Uhl Gabriella méltatta az OCTOGON 169-es 2021/5-ös lapszámában, ennek felidézésével gratulálunk a díjazottnak.

 


A toronynak mint épületszerkezeti elemnek a funkciója és ezáltal a jelentése is évszázadokon keresztül változott. Hol a világi hatalom szimbólumaként, hol spirituálisan az eget és földet összekötő elemként, hol a megfigyelés és figyelmeztetés jelzőszerkezeteként funkcionált. A Naplás-tó mellett épült kilátótorony a modernitás természethez fűződő kontemplatív viszonyát, a szemlélődés jelentőségét és lehetőségét teremti meg. 

Niall Ferguson történész népszerű kötetének címét kölcsönöztem a Naplás-tó mellett épült kilátó elemzéséhez. A történelmi hálózatok dinamikáját kutató könyv zárszavában ad magyarázatot a történész arra, hogy a kötet címét Siena impozáns, a városházához csatlakozó világi campaniléja ihlette. A közös gyökér a történész és az építész gondolkodásában a középkori itáliai városban keresendő. Ha az építészettörténet felől közelítünk Gutowski Robert kilátójának eredőjéhez, akkor a sienai katedrális kecses, égbe meredő harangtornyát is meg kell említeni, nem beszélve számos középkori itáliai városnak a templomhoz közvetlenül vagy közvetve csatlakozó tornyáról, ahol a jelző funkció és a szakrális ég–föld-kapcsolat egybeépülve adta meg az emberek lelki békéjét és biztonságérzetét.

Azt, hogy a reneszánszban felpezsdülő észak-itáliai városok jelentős hatással vannak Gutowski gondolkodására, már a pátyi templom szentélykörzet ihlette térszervezése, nyugodt, kiegyensúlyozott spirituális telítettsége is megmutatta.

A Naplás-tó melletti dombtetőre felállított kilátó pompás ácsszerkezete a középkori építészek bravúros szaktudását idézi meg a 21. század szabványosított, szeriális gyártási folyamatokat preferáló korában.

A természeti környezetbe helyezett, a modern kor szabadidős tevékenységéhez igazodó kilátótornyok tipikus anyaghasználata a fa ácsolat. Az építész azonban a Budapest határán található megfigyelő pont esetében – mint ahogy más munkáiban is – csavar egyet a történeten, nem pusztán mímeli, hanem át-, illetve ide, a 21. századba értelmezi a szerkezetet úgy, hogy feltárja annak mélyebb értelmezési rétegeit is. A hatszögű alaprajz máris egy játék a szokványos-nem szokványos megoldások között. Szabályos centrális forma, mégis eltér a tornyok megszokott négyzet vagy ritkábban oktogonális alaprajzi megoldásától. A hatszögű alapból egy korszerű torony magasodik ki, amelynek társa a baseli Signal Box (Herzog de Meuron) merész formaképzésű alkotása. A hat irányt szimbolizáló (fel, le, előre, hátra, jobbra, balra) jelentése egyértelmű iránymutatás és kontextusteremtés az építészet és a matematika spirituális kapcsolatáról, amely a számmisztikát kedvelő és intenzíven művelő reneszánsz tudományosság sajátja.

 


Gutowski Robert munkáiban mindig a finom, különleges, de egyben funkcionális megoldásokra törekszik. Ez a szemlélet jelenik meg a kilátótorony „látogatóbarát” megoldásaiban. A lépcsőfordulók ötletes, öblösödő megoldásai biztonságos teret nyújtanak a fel- és lefelé közlekedők számára, oldják a téri helyzetbe rejtett félelmet és feszültséget. A biztonságérzet és a látvány feltárulkozásának problematikáját is kitűnően és ötletesen oldja meg az építész az áttört szerkezettel. A tartószerkezet szofisztikáltan kigondolt léceinek résein emelkedve és lefelé jőve is minden pillanatban belátható a táj, miközben érezhető, hogy a rácsszerkezet megtart, megvéd a természeti elemektől. A lépcsőn végül a torony tetejére jutva nagyobb ablakréseken keresztül tárul fel a pompás táj, különböző nézőpontokból tekinthetünk a terjeszkedő Budapest határára. Az építész körültekintő megoldásaiból következik, hogy a tornyoknál használt külön extra védelmi felszerelést – kerítést, dróthálót – már az eredeti építmény részévé nemesíti, integrálja és egységessé teszi a designt. 

Gutowskinak a Naplás-tónál felállított kilátótornya kortárs formájával és hagyományos anyaghasználatával ismét kiváló példa arra, hogyan lehet a tradicionális funkciót átértelmezni, kortárs megoldásokkal ötvözni, és a 21. század emberének kedvteléséhez igazítani.

Felelős tervező: Gutowski Robert (Robert Gutowski Architects)Tervezők: Szokolay Béla Ákos, Kovács Hunor László, Lőricz Gergely
Konstruktőr, tartószerkezeti tervező: dr. Hegyi Dezső
Építész munkatársak: Bollók Gáspár, Dely-Steindl Barnabás
Villámvédelem: Turi Ádám
Kivitelezés: Borsos Balázs, Varga Tamás, Borsos Barna
Megbízó: Pilisi Parkerdő Zrt.


 

Robert Gutowski ArchitectsWeb | Facebook | Instagram


 

 

 





Az OCTOGON magazin 169-es (2021/5-ös) lapszáma sok egyéb mellett három hotellel: a Hotel Alice-szal, az esztergomi Grand Hotellel és az Aurea Hotellel ismerteti meg az olvasót. A címlapon Reisz Ádám (RAPA Architets) budai háza szerepel, Haba Péter a Sajtos Gábor-tervezte pasaréti ferences közösségi házról írt, Martinkó József pedig ifj. Benczúr Lászlóval beszélgetett a NextNets-projekt kapcsán.
 

 

Az OCTOGON-ra erre a linkre kattintva lehet előfizetni!






 

 

 

További képek a galériában!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Meglepő helyen bukkant fel az ország legnagyobb karácsonyfája

Meglepő helyen bukkant fel az ország legnagyobb karácsonyfája

Kilátóból alakították át, 72 méter magas, több mint ezer színes LED-fényforrással.

Új díszvilágítást kapott a Gömbkilátó

Új díszvilágítást kapott a Gömbkilátó

Az első Év kilátója díj nyertese világítótoronyként is funkcionál, a kivilágítását egy új, egyedi lámpatesttel oldották meg.  

Először adták át az Év kilátója címet

Először adták át az Év kilátója címet

A balatonboglári Xantus János Gömbkilátó nyert.

Hirdetés