Csépke Tamás elismerésben részesült pályaműve az MMA 2021-es pályázatán.

Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata által a Badacsonyi Kulturális és Turisztikai Központ fejlesztésére kiírt ötletpályázaton elismerésben részesült Csépke Tamás munkáját a tervező szavaival mutatjuk be.

 

Tervezési alapgondolatok

A badacsonyi tájképet egyértelműen uraló és meghatározó elem, maga a hegy, ami betüremkedik a Balatonba és környezete rendező erejévé válik. Az épített elemek, az emberi infrastruktúra is alkalmazkodik ehhez a természeti formához. Az úthálózat koncenctrikusan fut a hegy körül, az épített elemek tengelye pedig jellemzően sugár irányban a kör középpontja felé mutatnak. A másik meghatározó elem a tájat uraló szőlőskertek, dűlők képe, megtűzdelve néhány présházzal és egyéb épülettel. Ebbe a környezetbe illesztendő be a pályázati programban megfogalmazott kulturális és turisztikai központ.
 


Építészeti koncepció

Az építészeti koncepció kialakítása során a helyi jellegzetességek figyelembe vétele mellett, egy olyan kortárs épület megfogalmazása volt a cél, ami szervesen részét képezheti a tájnak. Merít a hely és környezet jellegzetes kulturális identitásából, és mai formában választ ad a programban megfogalmazott igényekre. 
 


Területhasználat 

A terület használatára tett javaslatként a látogatóközpont mellett az újratelepített szőlőművelés jelenik meg. A terület nagy méretéből adódóan alkalmas a korábban folytatott mezőgazdasági munkára, ennek bemutatása és testközelből való megismerése szerves programja lehet a látogatóközpontnak. A délekeleti sarokban található meglévő épület újra hasznosítása javasolt, mint mezőgazdasági épület, présház, innen kiszolgálható lenne a terület művelési igénye.

A parkolás és a kerékpárállomás a Muskotály utca irányából biztosított. Ezáltal a szűk Római út mentén nem korlátozza a forgalmat, mégis elérhető közelségben van. A parkolók szintén a Muskotály utca mentén délebbre kerültek, amik egy természetes fasorral leválasztva szinte rejtve biztosítanak helyet az érkezőknek. Gyalogosan, a parkolóból és a kerékpárállomásról a szőlő táblán keresztül vezetett ösvényen közelíthető meg a látogatóközpont.
 


Telepítés 

Az elhelyezést több tényező határozta meg. A telek nagy kiterjedéséből adódóan több irányból megközelíthető. A választott telepítés igazodik a meglévő szomszédos épületek helyzetéhez, és a Római úthoz is közelebb helyezkedik el, ami fő gyalogos és kerékpáros útvonal a terület turisztikai életében. Egy könnyűszerkezetes fa rámpán szervesen kapcsolódik a telek a Rómia úthoz, azon belül már a szőlőtőkék között vezető úton közelíthető meg az épület.

Tömegformálás és funkció

A tájképre jellemző, hogy nagy egybefüggő épületegyüttesek nem képezik részét. Emiatt a látogatóközpont programja is több épületegységben került megfogalmazásra, amik egymással laza kapcsolatot alkotnak, mégis összpontosítják a használatot. A több tömegben való megfogalmazás lehetővé teszi az előadótermek és kiállítótermek változatos, akár egymástól függetlenül is működő használatát és a közöttük lévő fedett-nyitott terek lehetőséget biztosít a kültéri-beltéri események megrendezésére.
 


Anyagok szerkezetek

Az anyaghasználatot a szőlőművelés inspirálta. A szőlőkarok rakatolása és a présházak puszta strukturalitása az, ami megjelenik az épületeken. A különböző struktúrák felületként való újra értelmezése alkotja a homlokzati felületeket.

A fa mint kortárs építőanyag egyre inkább szerepet kap a fenntarthatóság szempontjából is. A keretállásos szerkezetek határoló falait üveg és szerelt falak alkotják, amik előre gyártva és helyszíni összeszereléssel kerülnek be, ezáltal csökkentve a helyi építési munkálatok szükségességét. A merevítőfalakat és szerkezetek CLT panelből szintén előre gyártva a helyszínen szerelve kerülhetnek kialakításra. Ezáltal csökkenhet az építési folyamatból adódó terhelés.
 

 

Részlet a bírálóbizottság értékeléséből:

„A terv alapvető felfedezése, hogy a Keszthelyi-medencét uraló Badacsony jellegzetes csonka-kúpja és a hegy szoknyájára felkúszó karakteres szőlő-dűlők tájképi harmóniája az épített elemeket természetes módon mindig az erős táji geometriához igazították. Mivel a pályázat célja a badacsonyi települések, természetvédelmi területek, megművelt kertek, szakrális emlékek tágabban vett komplex turisztikai fejlesztése, a koncepció jó kiindulási alap. A hegy-forma függőleges tengelye jelöli ki a sugárirányú szerkesztés irányát és a funkcionálisan és tömegben jól tagolt épületcsoport elrendezését. A présházak építészeti karakterét a szőlőkaró-rakások hangulatával párosító együttes külső-, köztes- és belső terek egymásba fonódó rendszerét hozza létre. A környezettel is intenzíven kommunikáló kortárs formálás absztrakt, makett-szerű hatást kelt. A Bírálóbizottság a pályaművet építészeti értékei miatt elismerésben részesítette.”

 

A Varga Noémi (Numbernow) nyertes pályaművét bemutató anyagunk ITT olvasható.

 

 

További képek és rajzok a galériában!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Rekordszámú fiatal építész pályázott a Szentendre - Kultúrpart 2019-re

Rekordszámú fiatal építész pályázott a Szentendre - Kultúrpart 2019-re

Eredményt hirdettek a „Szentendre – Kultúrpart 2019” című építészeti pályázaton.

Itt vannak a Budakalász magja pályázat díjazottjai!

Itt vannak a Budakalász magja pályázat díjazottjai!

Eredményt hirdettek az MMA Építőművészeti Tagozatának „Budakalász magja 2018” pályázatán

Zoboki Kodály és Ybl tanításából építkezett Kínában

Zoboki Kodály és Ybl tanításából építkezett Kínában

Zoboki Gábor az építészet és technológia viszonyáról beszélt a Keletiek Nyugaton, nyugatiak Keleten: Építészkongresszus 2019 konferencián.

Hirdetés