Hirdetés

Még a betűtípus írásjeleinél is felhasználták a város jellegzetes épületeit, helyszíneit.

Hirdetés

Az oslói városházán nemrég felfigyeltek egy zavaró jelenségre, amikor átnézték a könyvelést. Miután ötvenezer alkalmazott dolgozik több mint kétszáz szervezetben, évente mintegy ötmillió dollárnak megfelelő koronába került a különböző logók és arculati kézikönyvek frissítése. Minden egyes oslói szervezetnek saját identitása volt, a testreszabott logók száma meghaladta a 250-et – írja a Fast Company.

„Úgy hiszem, a tényleges szám sokkal magasabb, csak óvatos becslést kellett adniuk – mondja John Aurtande, a Creuna ügynökség designere. – Rendkívül komplikált fenntartani ennyi identitást. Ha 250 branddel dolgozol, minden évben frissítened kell néhányat.”

A Creuna elkezdte egyszerűsíteni a brandinget, mígnem végül egyetlen, minden alszervezetet felölelő arculata lett Oslónak. Átszabták az 1930-as években tervezett városi címert, amely tisztább, olvashatóbb, és digitális alapú lett. A képen Szent Hallvard, a város patrónusa malomkövet tart és nyilakat. Oslo tiszta geometriájára utalva a designerek a malomkőből O alakot, a nyilak hegyéből L alakot formáltak.

Oslo új címere

Kör, négyzet, L betű – ezek a formák képezik az alapját minden oslói brandingnek, magának a szónak, az új betűtípus (a város régi utcanévtáblái alapján tervezett Oslo Sans) írásjegyeinek és a teljes grafikai útmutatónak. Működik háromdimenziós formában és mozgásban is, lényegében bárki bármire használhatja. Egy erős, határozott brand született, noha egyáltalán nem tipikus úton jutottak el a végeredményhez a tervezők. A Creuna az előkészítési fázisban a városháza több ezer alkalmazottjával beszélt, akik úgy érezték, a szervezetük értékét egy nagyobb rendszeren belül éppen az egyedi logó jelenti. 

„Néhányuk számára cseppet sem tűnt pozitívnak a logójuk elvesztése. Ez volt tehát a legnagyobb kihívás: jobbat kínálni számukra”

– folytatta Aurtande. Természetesen elfogadták a kihívást. „Rengeteg workshopot tartottunk, sokat teszteltünk, bevontuk az embereket. Figyeltünk, tanultunk, ha elakadtunk, újabb embereket vontunk be. Azt mondjuk, ezt egy bizottság tervezte, és ezt pozitívnak gondoljuk. Pedig rendszerint nem az.”

City of Oslo - new visual identity from Creuna on Vimeo.

Az egyik fejlesztés, amit nagyra értékeltek a hivatalnokok, hogy a Creuna készített egy egyszerű szoftvert, amellyel mindenki dolgozhatott a designon, bármiféle szakprogram ismerete nélkül. A csúszkákkal modósítható tervek hatalmas rugalmasságot, rengeteg  variációs lehetőséget kínáltak.

Végül eljutottak ahhoz a designhoz, amivel minden állami alkalmazott elégedett volt. Ugyanakkor a spórolás csak egy volt a projekt vonzó részeinek, mondja Aurtande. A városházán a különböző felmérésekből tudták, hogy a helyieket összezavarja a rengeteg brand, bizonytalanok abban, hogy hol végződik a kormányzat, és hol kezdődik a nonprofit- és a magánszektor. „Nem volt egyszerű megérteni, mit csinál a város, mire fizetjük pontosan az adót” – emlékezik Aurtande. Ilyenformán tehát egy nagyon hatékony kommunikációs eszközzé is lett az új design.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Betonhidat nyomtattak Sanghajban

Betonhidat nyomtattak Sanghajban

Két robotkaros 3D nyomtatóval, mindössze 450 óra alatt nyomtattak egy több mint 26 méter hosszú gyalogoshidat Kínában. A számítások szerint a hagyományos építésnél 33 százalékkal került kevesebbe printelni. 

Öt év sem kellett a teljes energiafüggetlenséghez egy dán szigeten

Öt év sem kellett a teljes energiafüggetlenséghez egy dán szigeten

Dániában komolyan veszik a környezetvédelmet – bár a helyiek egy része szerint nem eléggé. Nemrég tüntettek is a kérdésben szerintük körülményes, lassú döntéshozók ellen, méghozzá joggal, ha tudjuk, mit értek el például Samsö szigetén az elmúlt években.

Vita a Notre-Dame huszártornyának újjáépítéséről

Vita a Notre-Dame huszártornyának újjáépítéséről

Miután a műkincseket és ereklyéket már az elmúlt napokban kimenekítették a tűzvész pusztította Notre-Dame-ból a Louvre múzeumába, pénteken az utolsó festményeket – 15 darab XVII. századi képet – is átszállították. A huszártorony újjáépítéséről viszont vita indult.

Hirdetés