Hirdetés

Rizvi Hassan bangladeshi építész elindult Yasmeen Lari útján, mi pedig ezt csak üdvözölni tudjuk.

Rizvi Hassan építész bambuszból épített közösségi központot a bangladeshi menekülttáborban élő rohingya nők és lányok számára, ahol tisztálkodhatnak és tanácsadásért folyamodhatnak. A nagy, kör alakú épület egy részét bambusszal fedték be, a központi rész pedig nyitott az ég felé. A központban segítő foglalkozásokat, a menekültügy kérdéséhez kapcsolódó előadásokat tartanak, de kézműves tevékenységeket is tanulhatnak a résztvevő nők.

2017 nyarán mianmari állampolgárok százezrei menekültek át Bangladesbe a polgári lakosságot célzó katonai támadások következtében, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) népirtásnak minősítette Mianmar fellépését a rohingya muszlim közösségek ellen. A rohingyákat kezelő egészségügyi szakemberek elmondása szerint több száz olyan nőt láttak el, akik szexuális erőszak áldozatai lettek. Bár a mianmari kormány cáfolta, hogy közük lett volna az erőszakhoz, a nők elmondása szerint mianmari katonák voltak az elkövetők. 

Az így elszenvedett traumákat csak fokozta a bangladesi menekülttábor rendkívül alacsony higiéniai felszereltsége, ahol ugyan az alapvető higiéniai ellátást biztosították, de a tisztálkodást a nők kénytelenek voltak egy térben végezni a férfiakkal.

Rizvi Hassan az ENSZ bangladesi szervezetével, valamint az UNICEF helyi egységével közösen hozta létre a közösségi teret pontosan azért, hogy a fent említett intimitást biztosítsák a táborban élő lányoknak és asszonyoknak. Egy helyet, ahol naponta megfürödhetnek, egy helyet, ahol panaszt tehetnek az őket érő visszaélésekkel és erőszakkal szemben, egy helyet, ahol tanulhatnak és egy helyet, ahol elvonulhatnak a 600 ezer főt befogadó tábor zsúfoltsága elől. 

Az építéshez bambuszt, szalmát és vízálló ponyvát használtak fel, olyan alapanyagokat, amelyek olcsók és helyben könnyen beszerezhetők. A táborhoz hasonlóan a központ is csak ideiglenes, úgy tervezik, hogy a felhasznált bambuszt és szalmát nagyjából egy év múlva ki kell cserélni.  Mivel a tábor egy ciklonok sújtotta területen található, az építész szerint a felhasznált anyagok kevésbé veszélyesek erős szél esetén. 

A WC-k és a fürdőszobák különálló házakban találhatók a központ egyik oldalán, az elvonulást lehetővé tévő funkciók kialakítása az tervezés egyik fontos eleme volt.

A központot direkt tervezték puritánra, hogy elrejtse az épületet a kíváncsi tekintetek elől, sőt az állatok elől is. Az építészcsoport ugyanis rengeteg történetet hallott a helyiektől arról, hogyan támadnak meg elefántok falvakat, ezért a nőközpontot úgy tervezték meg, hogy a legkevésbé legyen kihívó az állatok számára. Így miközben az épület külső megjelenésével jól integrálódik a többi épület közé, a belső udvart és a szobákat színes zászlókkal és szőnyegekkel díszítették fel, a bambuszfalakat pedig lefestették.

A családi kohézió erősítése érdekében a központot látogató nők családtagjait is bevonták a munkálatokba, a férfiak segítettek az épület felhúzásában. 

Bár a központ csak ideiglenes, Hassan reméli, hogy némi segítséget mégis jelent a táborban élőknek. Az építész elmondta, hogy bár a tábor lakói tudják, hogy valószínűleg nem lesznek sokáig, az itt töltött idejük alatt sokat számíthat, ha megtanulnak egymásra számítani, egymásnak segíteni. Így pedig testben és szellemben valamennyire megerősödve léphetnek ki a tábor kapuin.

Nem Hassan az első építész, aki bambusz felhasználásával épít házakat olyan embereknek, akik mindenüket elvesztették egy természeti katasztrófában, vagy éppen háború elől kellett elmenekülniük otthonaikból. Yasmeen Lari, a szegények építőjeként ismertté vált pakisztáni építésznő 2003 óta az UNESCO tanácsadója, építészeti tapasztalatait pedig a szegények megsegítésére fordítja, akiknek bambuszházakat épít méghozzá úgy, hogy bevonja őket az építkezésbe.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Építészeti kitekintés Brazíliába

Építészeti kitekintés Brazíliába

Megnéztük, milyen házakat építettek mostanában Brazíliában, és kicsit a múltba is visszamegyünk Walter Gropius nyomán.

Öt tipp arra, hogyan használjuk helyesen a hűtőnket
  • 2019-07-26 08:00
  • Deco

Öt tipp arra, hogyan használjuk helyesen a hűtőnket

Egy átlagos magyar fogyasztó például évente 33 kg olyan élelmiszert dob ki, amely megfelelő tárolással és tudatos tervezéssel megmenthető lenne.

A babája alvásmintázatából kötött takarót egy apa

A babája alvásmintázatából kötött takarót egy apa

Ennél meghittebb adatvizualizáció talán nem is létezik.

Hirdetés