Hiába a helyi lakosok petíciója, az ipartörténeti emléket lerombolják.

Történelmi veszteséget szenvedett Tura: az index számolt be arról, hogy hiába nyilvánították 2006-ban helyi védettségű épületnek a turai Dora-malmot, lebontják. Nagy korok őrzője pedig, Turát 1945 előtt fejlett malomipar jellemezte, volt, amikor egyszerre három gőzmalom is üzemelt a településen, mára csak az egykor a Dora-család tulajdonában álló malom maradt meg.

A Turai Hírlap 2008-as cikke szerint az épületet egy független szakértő életveszélyesnek minősítette, az akkori tulajdonosa viszont nem újította fel. 2012-ben aztán megvásárolta Marosvölgyi János, aki egyben a város alpolgármestere is, és aki bontási engedélyt kért és kapott az épületre.

A város polgárai szerették volna meggyőzni a bontás mellett döntő tulajdonost arról, hogy a malmot számos más célra lehetne használni, lehetne belőle étterem, vagy szálló,

vagy felújítás után lehetne egy városi jelkép, mint ahogy történt az például Békéscsabán, de a malom gazdája hajthatatlan maradt. Helyi kezdeményezésre petíciót indítottak a malom megmentésére, amire érkezett is 324 aláírás, de ez sem volt elég, az ipartörténeti emlék bontását megkezdték.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Ikonikus tárgyak, és ami mögöttük van I Hungarian Objects 3. rész – Csóka Attila Róbert

Ikonikus tárgyak, és ami mögöttük van I Hungarian Objects 3. rész – Csóka Attila Róbert

Tárgyaink tükrében, avagy: a szocialista otthonok terei és tárgyai, ahogy azt egy építész látja

A szocializmus szállodái egy formatervező szemével | Hungarian Objects 2. rész – Hevesi Annabella

A szocializmus szállodái egy formatervező szemével | Hungarian Objects 2. rész – Hevesi Annabella

Mi történik, ha egy építész által válogatott képanyag egy formatervező kezébe kerül?

Pac-Man a raktárban: kísérletek a digitális designtermékek archiválására

Pac-Man a raktárban: kísérletek a digitális designtermékek archiválására

Januári témánk a műemlékvédelem, ennek szellemében vizsgálódunk a design területén, azon belül is a digitális designtermékek megőrzésének bonyolult rendszerében. Hogyan mentsük meg az utókornak a Tetris-t, a Verdana betűtípust vagy a világ egyik legnépszerűbb üzenetküldő alkalmazását? Meg kell-e őriznünk ezeket egyáltalán?

Hirdetés