Hirdetés

A közösségi kertek múltjáról és jövőjéről. 

Város, ember és természet szimbiózisának tökéletes leképeződései a közösségi kertek. A városok szövetében megbúvó zöld színfoltok általában egy-egy potenciális épülettől hódítják el a telkeket, de ennek ellenére, vagy épp ezért, hatalmas szükség van rájuk rohanó, bizonytalan világunkban. Ilyen formán a közösségi kertek ügye az építészet ügye is. Az építészeti térátengedésé

 

A közösségi kertek leggyümölcsözőbb időszakai  általában nehéz, gazdaságilag terhelt korszakok. Az első kísérletek az Egyesült Államokban az 1890-es évek gazdasági recessziója idején indultak el Detroit városában, ahol a város polgármestere indította el a „Pingree's Potato Patches” néven ismert programot. Ennek keretében a munkanélkülivé vált munkásoknak biztosított földterületeket üres városi telkeken, akik vetőmagokat, szerszámokat és többnyelvű útmutatót is kaptak a kertek műveléséhez. A detroiti példa olyan sikeresen enyhítette az éhezést és a szegénységet, hogy Bostontól San Franciscóig más városok is kidolgoztak hasonló terveket. Ezek a kezdeményezések aztán később a gazdaság javulásával alábbhagytak. 

 

 

Az 1970-es évek New Yorkjában az újabb gazdasági válság idején érkezett a következő hullám, amit a Liz Christy által vezetett Zöld gerillák, egy városi kertek megőrzésével foglalkozó nonprofit környezetvédelmi csoport indított el. Első akciójuk során a város elhagyatott, szemetes telkeire műtrágyával, magvakkal és vízzel megpakolt "magbombákat" dobáltak át. Ténykedéseiket látva a városi lakásmegőrzési- és fejlesztési hivatala havi 1 dolláros telek bérleti díjat hagyott jóvá számukra, hogy elindítsák a metropolisz első közösségi kertjét, amit aztán sok másik követett. 

 

 

Városi közösségi kertek azóta a világ változatos pontjain működnek: az Egyesült Államokon kívül nemcsak a nyugat-európai és közép-kelet-európai országokban, de Brazíliában, Kínában, Indiában, Indonéziában, Iránban, Mexikóban, a Fülöp-szigeteken, Dél-Afrikában és Tanzániában is népszerűek. Ezt az elmúlt időszakban csak továbbfokozták az élelmezési bizonytalansággal, az inflációval, valamint az éghajlatváltozással, a környezetszennyezéssel és a biodiverzitás csökkenésével kapcsolatos aggodalmak. Egyes kutatások szerint a kertészkedés boldogsághormonokat termel és csökkenti a depresszió tüneteit, a tudat pedig, hogy képesek vagyunk legalább valamennyi élelmiszert magunknak megteremteni, és tapasztalatainkat közösségben megosztani, szintén oldhat az egzisztenciális szorongáson.

Budapesten az első közösségi kert viszonylag későn, 2012-ben alakult Kispesten, önkormányzati támogatással. A panelek aljában meghúzódó Első Kis-Pesti Kert, ami már több mint 10 működik sikeresen. Egy másik korai, mai napig aktív példa a ZUG Közösségi Kertek Egyesületért Alapítvány működése: első kertjük 2014-ben, második kertjük 2019-ben nyitotta meg kapuit.

 

 

 

„Azt gondoljuk, hogy a két kert létrehozása, működtetése óriási eredmény a tíz éve alapított ZUG Közösségi Kertekért Egyesület életében. Hasznos tapasztalatokat szereztünk az elmúlt években a kertek szervezésében, létrehozásában, közösség fejlesztésében és különböző programok szervezésében. Idén a tizedik vetőmagbörzét tartottuk a kerületben, valamint számos nyílt nappal, nyilvános programmal szolgáljuk a zuglói lakosok  kertészeti érdeklődését. A biokertben a növényvédelem minden szezonban kihívás, próbálunk az ökológiai gazdálkodásnak megfelelően felkészülni növénytársításokkal és a biológiai növényvédelem eszközeivel. Egyre nehezebb feladat az éghajlatváltozás negatív hatásainak tompítása is a kiskertben, különösen az aszályos nyári hónapokban” – mesélte megkeresésünkre dr. Cserhalmi Marcell, a ZUG Közösségi Kertekért Egyesület egyik alapítója és korábbi alelnöke.

 

 

2010 óta foglalkozik a városi kertészkedés magyarországi meghonosításával a Kortárs Építészeti Központ is, akik jelenleg öt kertet üzemeltetnek. Az idei Föld Napján a Kisdiófa utcai kertjükbe rendeztek nyílt napot, ahol a fókusz az egészséges kerttel kapcsolatos tudásátadáson volt. A bulinegyedben található kertben olvasható a Kaphatok egy darabka földet?” kérdés is.

 „Az önellátás kicsiben történő kipróbálására alkalmas városi kertészkedés különböző korú és hátterű embereket szervez közösségbe, akik a közös kertészkedés során elsajátított készségeiket és megváltozott szemléletüket az élet más területein is gyakorolják: erősödik együttműködési készségük, felelősségérzetük, környezettudatos, egymás munkáját megbecsülő lakói a városnak” – vallják.

 

 

A KÉK alapította és kezeli a közösségikertek.hu-t, egy igényesen összeállított, átfogó online tudástárat. Az oldal jelenleg 36 aktuálisan is működő közösségi kertet listáz Budapesten és további 45 kertet Magyarország területén. A ZUG-kertesek szerint azonban az érdeklődés és az igény sokkal nagyobb:

„Évente átlagosan a kert-tagság 10%-a cserélődik ki, a 2-3 éve várakozó bejutók nagy örömére. Élénk érdeklődés övezi ugyanis a közösségi kerteket a kerületben, jelentős várólista van, így könnyen megtelne egy harmadik kert is. A kerületi önkormányzattal együttműködve mindent megteszünk azért, hogy erre minél előbb sor is kerülhessen.” Ezt támasztja alá a XIII. kerület kiadott közleménye is, amiben megfogalmazzák, hogy a számos lakossági megkeresés hatására hozzák létre idén az első kerületi közösségi kertet. 

 

Terra Building

 

A Terra Building, vagy más néventhe garden city of Buenos Aires” koncepciója egy futurisztikus lakóépület több szintnyi kerttel. Ebből kiindulva izgalmas lenne az új lakóépületek, cohousing épületek tervezésénél alapból közösségi kertet integrálni a tervekbe, amit az adott lakóközösség gondozhatna együtt. Ezt az ötletet ugyanúgy lehetne alkalmazni például irodaházaknál, ahol szabadidős, közösségépítő programként kertészkedhetnének a dolgozók. Ennek kapcsán számos városi gyár, raktár, parkolóház, irodaház kihasználatlan tetejét lehetne városi kertté alakítani. Érdekes jövőbeli irány lehet a vertikális gazdálkodás és a közösségi kertek házassága is, ami megnövelhetné a telkek kapacitását és több embernek biztosítana saját terményeket. A lehetőség tehát nyitott, hogy az építészet a jövőben még szorosabban kapcsolódjon a közösségi kertek ügyéhez.

 

Vertikálus urbánus farm koncepciója Shanghaiban


 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A GDP felét a természetből nyerjük, de a kockázatokkal alig törődünk

A GDP felét a természetből nyerjük, de a kockázatokkal alig törődünk

Itt az idő, hogy a vállalatok komolyabban vegyék a fenntarthatóságot üzleti szempontból is.

Milyen a legújabb szélerőmű a London Eye-hoz képest?

Milyen a legújabb szélerőmű a London Eye-hoz képest?

Lélegzetelállító a szélturbinák fejlődése.

Ha a beton ország lenne – beszélgetés az építőipar környezeti terheléséről

Ha a beton ország lenne – beszélgetés az építőipar környezeti terheléséről

Az építőipart érintő kihívásokról szervezett panelbeszélgetést a HuGBC.

Hirdetés