Interjú a HAN - humanitárius építészeti hálózat létrehozóival.

Noé bárkái sorozatunkban ismét büszkén mutatunk be egy magyar kezdeményezést. A HAN - Humanitarian Architects’ Network célja az építésztársadalom felelősségvállalásának aktivizálása, becsatornázása lakhatási válsághelyzetek megoldásán dolgozó szervezetek számára. Az alapítók, Varga Noémi és Kiss Gergő beszélnek a kezdeményezés elindulásáról, eddigi tevékenységükről és távlati céljaikról.


 

Mi indított arra titeket, hogy útjára indítsátok a HAN-t?

Mindketten érdeklődtünk már korábban is szociális építészeti projektek iránt. Egyikünk (Gergő) részt is vett ilyeneken Ghánában és Magyarországon is, másikunk (Noémi) pedig azt a szakmai tábort képviseli, aki szeretne részt venni alkalmanként ilyen jellegű megmozdulásokban, de hamar elterelik erről a hétköznapok, úgymond nem jön szembe elégszer, illetve a fizikai részvételen kívül nem is látni szinte más fajta lakhatással kapcsolatos felkérést, a meglévő praxist pedig nem tudná teljesen átalakítani civil ügyekkel foglalkozó irodává. Pedig ez nagyon nem így van! Abszolút van igény más jellegű és egyben nem nagy elköteleződéssel járó építész segítségnyújtásra, túl a kivitelezésekben való fizikai részvételen.

Az ukrán helyzet számunkra világossá tette hogy, a komolyabb segélyszervezetek és a kisebb civil szervezetek úgy látnak el lakhatással kapcsolatos feladatokat azonnali (lásd menekültválság), illetve folyamatos jelleggel, hogy nincs mögöttük építész támogatás, mely nélkül az adott segítségnyújtás hatékonysága, támogatottsága vagy épp minősége ad hoc is lehet.

Összegezve, missziónk egy két irányú hiánypótlás. A HAN felületén keresztül a tenni akaró, vagy csak még érdeklődő építészek illetve a szakmai segítségre igényt tartó szervezetek egymásra találhatnak – legyen ez tervezés, szakértés, lobbizás, ingatlankeresés, kapcsolati háló mozgósítása, vagy éppen konkrét kivitelezésben való részvétel, stb. A konkrét megállapodások a felek között zajlanak – milyen arányban önkéntes a részvétel, illetve milyen határidejű az adott feladat. 

A HAN összekötő szerepet lát el csupán, melyhez egy jól működő, politikailag független, biztonságos platformot ad, illetve a humanitárius építész jelenlét fontosságát és rutinná válását népszerűsíti.

 

Hogy kezdtetek hozzá a szervezéshez? 

Elég volt elmenni egyetlen, menekültek szállásadásával tevékenykedő segélyszervezet önkéntes gyűlésére. Özönlöttek a megoldandó részfeladatok, amit néhány telefonnal, vagy pár ArchiCAD előtt töltött órával örömmel előre tudtunk mozdítani. A szervezetekkel több ízben a közeljövőben megoldandó közép-hosszú távú szállásadás lehetséges építészeti stratégiáiról beszélgettünk online. Ezek természetesen javaslatok, tudásmegosztások voltak részünkről. Jellemzően ezek olyan szervezeteknek, akik maguk sem találkoztak még ilyen léptékű menekült tömeggel, vagy eddig élelmezéssel és egészségügyi ellátással kellett inkább foglalkozniuk, nem napi több tízezer érkező menekült elszállásolásával, sem azonnal, sem hónapokon belül. Szociális munkások és építészek egyszerre osztották meg aktuális tapasztalataikat és ismert, tanult tudásukat egymással.

 

Kikkel kerestetek kapcsolatot?

Különböző méretű segélyszervezetekkel, alapítványokkal, egyesületekkel vagyunk kapcsolatban. Egy közös ezekben, mind lakhatással kapcsolatos feladatokat látnak el. Egy részük az ukrán helyzetre reagálva (Migration Aid, Magyar Vöröskereszt, Panyola 1796 Egyesület), más részük egész éves tevékenységként (Utcáról Lakásban Egyesület, Habitat for Humanity Hungary) foglalkozik lakhatási kérdésekkel.

 

Milyen helyzetet kell most a segélyszervezeteknek kezelniük?

Amikor mi felvettük a kapcsolatot az egyes szervezetekkel akkor a 24 órás megoldások ideje volt. Ha felmerült egy melegedésre alkalmas ingatlan a pályaudvarhoz közel, akkor azt vizsgáltuk meg, pontosan hány ember férne el, kell-e valamit átalakítani, illetve egy gyors elem- és anyaglistát készítettünk el ehhez. Összekapcsoltunk ingatlantulajdonosokat, támogatókat, hogy mindezek meg is tudjanak valósulni a lehető legrövidebb idő alatt. Ezek aktiválása azonban már nem az építészek feladata, hatásköre, itt a gyors ütemben változó kormányzati helyzetek többször felülírtak egy-egy küszöbön álló helyszín használatát. 

A BOK Sportcsarnok megnyitása után a segélyszervezetek számára a feladatok átterelődtek a közép-hosszútávú megoldások keresésére. Ezekhez néhány online meeting alkalmával igyekeztünk olyan szakmai tanácsokat adni, melyeket rövid időn belül realizálhatónak tartottunk. Néhány szervezetnek azóta is segítünk ezekben. Nem válogatunk a segítségkérésben, amit épp ők megtehetnek az ügy érdekében, abban igyekszünk maximálisan tudásunkkal, kapcsolati hálónkkal segíteni.

 

Milyen lehetőségeket látnak a segélyszervezetek a helyzet kezelésére?

Teljesen eltérő felvetések merültek fel két-három hónappal ezelőtt. Ezt még – ahogy korábban említettük – a kormányzati döntések is befolyásolhatják, alakíthatják számukra nap mint nap. Az egyes elképzeléseket mi igyekeztünk a saját építészeti ismereteink szerint megvalósítható irányba terelni, elsősorban meglévő épületek hasznosítását javasoltuk. Természetesen a későbbiekben szükséges a szociális épületállomány bővítése, melyekre szintén ismerünk pár 2015-ös, jellemzően németországi, svájci példát. Ezeket be is mutattuk az egyes segélyszervezetek képviselőinek, építészeti kontextusba helyezve azokat. Új szociális épületek építését az idei évben nem tartjuk reálisnak az ukrán menekült válság kezelésére, a tervezés és kivitelezés időigényes – a következő fűtésszezonig nem készülnének el méltó körülményeket adó ingatlanok, nem beszélve az előkészítő tárgyalások szükségességéről, melyek a megfelelő urbanisztikai beágyazottságot, társadalmi integrációt készítenék elő mindehhez.

A jövőben azonban szociális lakhatással kapcsolatos tervpályázatok elkészítésben, vagy azok népszerűsítésben a HAN megfelelő felületet tud adni.

 

Milyen munkákról van szó?

Csak azt tudjuk ismételni, hogy nagyon vegyes. Ezért is gondoljuk azt, hogy egy független országos építészhálózat ezeket a különböző típusú és időtartamú kéréseket, feladatokat fel tudja venni majd, hisz az építésztársadalom maga is heterogén tudású, életkorú, befolyású és eltérő mennyiségű az ilyen feladatokra szánható idő egyénenként, irodánként.
Néhány példát említünk, ami az utóbbi pár hétben „befutott” kérésekből, melyek nagyrészt jelenleg az ukrán menekültek szállásadásával kapcsolatos:

  • berendezési terv, hasznosítási vizsgálat, költségbecslés 
  • építőipari szponzor ajánlás 
  • építőipari szakkivitelező ajánlás
  • csarnok berendezés
  • ingatlan felújítási, bővítési tervei
  • ingatlan keresés 
  • ingatlan lobbi
  • ingatlan tanulmányozás 
  • bejárás, szakértés

 

Kikre számítotok, kiket akartok megszólítani az építész szakmán belül?

A szerteágazó segítségkérések jellege miatt, az építésztársadalom egészére számítunk. Bármely szakmai státuszban tevékenykedő építész megtalálhatja azt, amiben tud segíteni. A fiatalabb, hallgatói réteg jellemzően a fizikai építésben tud részt venni, de a végzett építészek a tervezésen, szakértésén túl kapcsolati hálójuk bevetésével jelentősen fel tudnak gyorsítani egyes folyamatokat, amelyre a jelenlegi vészhelyzet kezelésében kifejezetten szükség mutatkozik.  Aki az építőiparban dolgozik, sokkal inkább tisztában van vele, hol állnak üresen álló ingatlanok, melyiket mire lehet hasznosítani, megbecsülni a hasznosításhoz szükséges feladatok költségét, az átalakítás időigényét, illetve kapcsolatban állnak olyan építőipari cégekkel, akik akár szponzorként könnyebben integrálhatóak az egyes projektekbe, stb. 

 

Hogy épül a HAN projekt a gyakorlatban?

A HAN a segélyszervezetekkel és az építészekkel való kapcsolatépítésre fókuszál. Az ilyen jellegű hálózatok akkor hatékonyak, ha a hálózatban sokan vannak, a teher eloszlik. Ez nem jelent semmilyen konkrét elköteleződést a hálózatba feliratkozóktól, de elsőként fogják látni a beérkező aktuális segítségkéréseket, illetve azok eredményeit. Természetesen mások is látni fogják ezeket, számunkra az a lényeg, hogy minden lakhatással kapcsolatos segítségkérésre egy építész jelentkezzen.

Hasonlóképpen, mint egy pályázati oldalon, feladattal és dátummal instant vagy hosszabb távú kéréseket fogunk megjeleníteni itt. Azt szeretnénk elérni, hogy az oldal látogatása szokássá váljon, legyen egyfajta éves kvóta, amit az építészek így „ledolgoznak” a szociális ügyekben.

 

Hogy lehet motiválni az építészeket, hogy részt vegyenek ilyen munkákban?

Évente sok előadás látogatható a szociális építészettel kapcsolatban arról, hogy mennyire fontos gondolkodni és tudni róla. Úgy gondoljuk, ez is lehet inspiráló, ugyanakkor mi inkább már a mozgósításon szeretnénk dolgozni és csatornája lenni ennek. Ez a fajta aktív részvételi lehetőség másfajta motivációt ad, mint az elméleti ismeretek begyűjtése a témáról, természetesen továbbra is szükség van mindkét tapasztalásra, de szervezettebben és hatékonyabban érdemes folytatni ezt a jövőben. Várhatóan a rendszeres résztvevők kialakítanak egy olyan magközösséget is, melyhez alkalmanként is motiváló lesz bárkinek csatlakozni, nincs kötöttség. 

Nem titkoljuk, hogy távlati elképzelésünk az is, hogy az építész végzettség eléréséhez, illetve a kamarai tagság felvételéhez feltétel legyen egy szemmel látható mennyiségű kredit megszerzése, amely humanitárius projektekben való részvételért járna.

 

 

HAN | Web | Facebook | Instagram

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Lendületben a HAN - de mi is az?

Lendületben a HAN - de mi is az?

Megtudod, ha meghallgatod első kerekasztal beszélgetésüket az építészek humanitárius szerepvállalásáról

„Bármely szakmai státuszban tevékenykedő építész megtalálhatja azt, amiben tud segíteni”

„Bármely szakmai státuszban tevékenykedő építész megtalálhatja azt, amiben tud segíteni”

Interjú a HAN - humanitárius építészeti hálózat létrehozóival.

Mi történik Budapesten klímaügyben?

Mi történik Budapesten klímaügyben?

Közösségi gyűlés, közösségi terek, ivókutak és autók elől lezárt területek. 

Hirdetés