Fókuszban a lakásépítés és önkormányzati bérlakásépítés. Vissza a jövőbe. Több mint 10 évvel ezelőtt készült el az Archikon 100 lakásos "zöld" bérháza Angyalföldön. Archív cikkünk a 118-as, 2015/2-es lapszámunkból közöljük.
Környezettudatosság mindenekelőtt. Talán ez járt az angyalföldi passzívház megálmodóinak fejében, amikor tervezték az épületet. Nos, a végeredmény minden igényt kielégít. A közép-kelet-európai régió legnagyobb és egyik legmenőbb passzívháza épült fel Budapesten. Egyedül Ausztriában van hasonló méretű passzívház. A XIII. kerületiben lakók úgy érezhetik magukat, mintha a város egyik legzöldebb helyén élnének. Virágok és bokrok veszik őket körül, és még az utcára sem kell kilépniük.

Szigorú feltételeknek kellett megfelelniük azoknak, akik szerettek volna beköltözni az angyalföldi passzívházba. Az önkormányzati tulajdonú lakásokat csak bérbe lehetett venni, nem vásárolhatják meg azokat a későbbiekben sem a bérlők. A szerencsés kiválasztottaknak a jövőben vigyázniuk kell új otthonukra, egyebek mellett nem szabad például falat bontaniuk, megfúrniuk a főfalakat.

A pályázatok jelentős része már lezárult, de néhány lakás még keresi új lakóját. A bérleti díj egy önkormányzati rendelet alapján 850 forint/négyzetméter, ami szinte semmi hiszen ebből például a fűtés alig 20 000 forintba kerül, de nem havonta, hanem évente. Az ilyen tények ismeretében a külföldön egyre fontosabb passzívházak Magyarországon is könnyen népszerűvé és keresettekké válhatnak majd. A XIII. kerületi társasházban a legnagyobb lakás 60 négyzetméteres, ami egy nappaliból, két félszobából és egy erkélyből áll, ebből a típusból 29 található az épületben, a legtöbb 48 négyzetméteresből, ami nappalis, félszobás, erkélyes ingatlan, összesen 40 készült. A legkisebb 41 négyzetméteresekben egy nappalit és egy erkélyt találunk, félszoba nélkül. Ebből 31 darab van a házban.

Az akadálymentesített társasház tervezé- se során folyamatosan nézték azokat az adatokat, melyek szükségesek ahhoz, hogy maga az épület passzívházként funkcionáljon, erre azért volt szükség, hogy ne az átadás után derüljön ki, ha valamilyen adat nem megfelelő. A passzívház tervező programcsomag (Passive House Planning Package) az épületgépészeti, épületenergetikai, tájolási és alaprajzi adatok alapján számolja ki a megfelelő értékeket.

2012 nyarán kelt az építési engedély, a ház felelős tervezői Nagy Csaba Ybl-díjas építész és Pólus Károly, valamint és Déri Dániel, az Archikon Kft. építészei voltak. A kivitelezés során kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy minden lakás napos legyen, a hőszigetelt épületben az üvegfelületek és a nyílászárók éppen ezért délkeleti és délnyugati tájolásúak. Túlmelegedéstől azonban még a legforróbb nyári napokon sem kell tartani, hiszen az árnyékolók miatt ez nem fordulhat elő.

Az új lakók szinte a kertvárosban érezhetik Szükségből erény: a rendeletileg meghatározott parkolóhelyek területe ez is, de ameddig elegendő a szint alatti parkolótér, a zöld udvar szerepét töltheti be magukat, és ehhez ki sem kell menniük a házból, ugyanis az épület előtt egy három méteres előkertet alakítottak ki, a három tömböt pedig – az első emelet magasságában – zöldtetős belső udvar öleli körül, ami közösségi térként is funkcionál. Ez alatt, a földszinten és a pinceszinten található a társasház parkolója, így a lakók autóinak nem kell az utcán állniuk, a 100 férőhelyes parkoló mellett pedig ugyanennyi férőhelyes biciklitárolót is kialakítottak.

A ház megvalósításakor kulcsszerepet kapott a környezettudatosság, az épületben a szellőzőrendszert úgy alakították ki, hogy a keringetése miatt kétóránként cserélődik a bent lévő levegő, az elhasznált levegő hőjét pedig az új fűtésére használja a rendszer. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a lakások klíma nélkül is légkondicionáltak. Az épületben nincs kémény vagy kazán, hiszen minden villannyal megy, a fűtést és a melegvizet hőszivattyúkkal oldották meg, az energiaellátást pedig 20 darab 125 méter mély talajszonda biztosítja.

A három tömbből álló társasház az első „Darmstadt Passivhaus Institut” által minősített ilyen nagyságú épület hazánkban. Ausztriában, Németországban vagy éppen Hollandiában ez már nem jelent kuriózumot, Magyar- országon viszont még igen. A minősítéshez szükség van arra, hogy az éves fajlagos primerenergia-szükséglet maximum 120 kWh/(m2/év) legyen (egy átlagos háznál ez az érték 250-300 körül van), a túlmelegedés gyakorisága maximum 10% (ez 60% máshol), az n50 légtömörségi nyomásteszt értéke maximum 0,6 1/h legyen (hagyományos épületeknél egy óra alatt 50 pascal nyomáskülönbség hatására 8-10 alkalommal cserélődik ki a teljes légtérfogat) és a fajlagos fűtési energiaigény nem lehet nagyobb 15 kWh/(m2/év)-nél (a magyarországi épületek nagy része 100-150 kWh/(m²év) értékkel bír).

A XIII. kerületi önkormányzat a bérlakás-építő program keretein belül az elmúlt 12 évben csaknem 500 lakást épített, de ez a mostani beruházás minden korábbinál jelentősebb, és környezettudatosabb is.

Tervezés éve: 2011
Építés éve: 2014
Szintterület (bruttó): 9963 m2
Építészet: Nagy Csaba, Pólus Károly, Déri Dániel, Várhidi Bence, Kiss Tamás (Archikon Építésziroda) Passzívház szakértő: Miskolczy Imre (Miskolczy Energia Terv Kft.)
Épületszerkezetek: Dudinszky Orsolya (Farsangterv)
Kert: Barna Eszter (Barna Irodaház Kft.)
Építtető: Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzat
Rajzok a cikk végén található galériában!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.


