A templom monumentális szerkezetében a tűzben leégett ősére emlékeztet, de a helyi porcelángyártást is megidézi. 

Az Espen Surnevik és a Trodahl Arkitekter építésziroda közös munkájának eredménye az a porcelánnal borított templom, amelyet a norvég  Porsgrunn városába terveztek. Az új templom 18. századi elődjét váltotta fel, mely 2011-ben egy tűzben leégett. Bár megjelenésében modern, az építészek ügyeltek arra, hogy az épület továbbvigye a korábbi imaház monumentális jellegét és jól illeszkedjen a napjainkban Norvégiában végbemenő egyházi változásokhoz.

A Surnevik célja egy olyan modern templom létrehozása volt, amely megfelel a 21. század kihívásainak és gyülekezeti szokásainak, de jól kapcsolódik az előző épülethez és a tágabb értelemben a templomépítkezés történelmi hagyományaihoz.

A tervezési alapelv az volt, hogy a modern kor építészeti nyelvezetére fordítsák le a klasszikus templomtervet, így egy új épületet hozzanak létre, amelynek jelentősége és szimbolikus jellege nem lesz kisebb, mint elődjéé.

Ennek megfelelően nemcsak formájában, de szellemiségében is különleges párbeszéd alakult ki a jelen és a múlt épülete között, ez formában, szerkezetben és spiritualitásban egyaránt megnyilvánul. A templom 11 különböző geometriai formából áll, amelyeket fontosságuk alapján magassági sorrendbe rendeztek: a torony a legmagasabb, azt pedig a kápolna követi. Hat alacsonyabb, a templom főcsarnokát körülvevő tömegbe többek között olyan funkciókat helyeztek el, mint a sekrestye vagy az orgona, míg a műszaki funkciók a legalacsonyabb terekben kaptak helyet.


Az új templomot a leégett alapjaira helyezték, fehér színét és szerkezeti vázát szintén az elődjétől örökölte. Az épület teljes külsejét és belső tereinek nagy részét porcelán borítja, amelyet nem véletlenül választott ki a Surnevik:

nemcsak a fényes, tisztaságot jelképező hatás, vagy tűzálló tulajdonsága miatt esett a választás a porcelánra, de megidézi azt is, hogy Porsgrunn városának egyik jelentős ipari tevékenysége a porcelángyártás volt a 20. században. A templom ajtói, az álmennyezet, valamint a bútorok is tölgyből készültek, melyek erős kontrasztot képeznek a porcelán puritánságával, és a templomban uralkodó melegség fő felelősei.

A Surnevik szerint az új templom jól illeszkedik abba a trendbe, amely manapság elindult Norvégiában. Az egyházi szervezet már nem olyan merev és dogmatikus, mint korábban volt, a társadalom széles körével szeretne párbeszédet folytatni, így egyre több társadalmi kérdésben hallatja a hangját.

Forrás: Dezeen




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Ennél jobb helyről nem is lehetne nézni az Aurora Borealist

Ennél jobb helyről nem is lehetne nézni az Aurora Borealist

Építészek és túraegyesületi tagok menedékházak építésébe kezdtek Norvégia festői szépségű táján. 

Díszes falak, kilátó a Biennále tetején és rengeteg külföldi elismerés: ezek voltak 2018 emlékezetes pillanatai

Díszes falak, kilátó a Biennále tetején és rengeteg külföldi elismerés: ezek voltak 2018 emlékezetes pillanatai

Izgalmas volt az idei év építészeti/design események terén, nektek melyik volt a kedvencetek?

Ezeket a magyar épületeket jelölték a Mies van der Rohe-díjra

Ezeket a magyar épületeket jelölték a Mies van der Rohe-díjra

Idén kilenc magyar épület is pályázik a Mies van der Rohe díjra. 

Hirdetés