Hirdetés

A magyar építészet ligete

A Paradigma Ariadné terve az MMA pályázatára.

A Magyar Művészeti Akadémia egyfordulós építészeti tervpályázatot írt ki tavaly szeptemberben a fenntartása alatt működő Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ gyűjteményeinek és új kiállítóhelyének elhelyezésére, valamint közintézményi funkcióinak ellátására szolgáló épületegyüttes (Főépület) tervezésére.
 

A pályázat tárgya | a Főépület meghatározó, központi eleme annak az épület együttesnek, összefoglaló nevén az Építészet Ligetének, amely a magyar építészet múltjához, illetve a Kárpát-medencei építészet és műemlékvédelem első számú intézményéhez méltó, kiemelkedő színvonalú építészeti megformálással, az építészet előtt álló lokális és globális kihívásokra reflektáló megoldásokkal, flexibilis és időtálló beruházásként valósul meg a budapesti Városligeti fasor 9-11. szám alatti területen, integrálva az ott álló történeti épületeket.

 

A Paradigma Ariadné – pályázaton nem díjazott – tervét az építészek leírásával közöljük:

Megalkottuk a magyar építészet ligetét, amelybe belesűrítettük a magyar építészet tradicionális és művészi vívmányait, hogy a látogatók már azelőtt betekintést kapjanak a magyar építészet gazdagságába mielőtt belépnének a múzeum tereibe.



Legújabb tervünkben, amely a Magyar Építészeti Múzeum pályázatára készült, hidat képeztünk a város valós tere és a múzeum elvont tere között. A város a fő bemutatóhelye az építészetnek, együtt élünk vele, de hiányzik belőle a narráció, amely segítené értelmezni ezt a környezetet. 

Egy építészeti múzeum szintén méltó bemutatóhelye az építészetnek, a kiállítások pedig magyarázzák is az építészetet, de nem tud megjelenni benne az építészet valósága. Nem házak, és nem a város, hanem azok reprezentációi vannak kiállítva: rajzok, makettek, részletek. Éppen ezért a tervünkkel egy átmenetet hoztunk létre a városi tér és a kiállító tér között, így a Magyar Építészeti Múzeum a város tereiben kezdődik el, egy hatalmas egybefüggő ligetben, és a földszint alatt elhelyezkedő múzeumi terekben folytatódik. 
 



A kettő közötti kapcsolatot pedig építészeti formák teremtik meg, amelyek megidézik a népi és történeti építészet hagyományait, a hazai ipari és modernista építészet karakterjegyeit, a határon túli magyar építészet és a rendszerváltás utáni építészet meghatározó anyagait, tereit és formáit. A magyar építészet gazdagságát fűztük fel egy városi park sétaútvonalaira, amelyet különböző téri hangulatok hatnak át. Az építészet ligete így átközlekedhető, átlátható, mégis rétegeket rejt magában.

Ezek a felszíni formák pedig nem magukban állnak, hanem a térszint alatt megtalálható múzeumi terekkel szoros összefüggésben. Felül élményt adnak, alul funkciójuk van: bevilágítóként, térbővületként, fényudvarokként szolgálják azt, hogy a földszint alatt létrejött kiállítótér szakmailag és technikailag minél jobban működő kortárs kiállítótér legyen.
 

Tervezők: Csóka Attila Róbert, Molnár Szabolcs, Smiló Dávid, Árkovics Lilla, Kiss Virág, Belkovits László, Sógor Ákos, Czél Izabella  


 

További rajzok és képek a galériában! 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Indul a „játszma” az Imagine-nél | Építészet Hónapja

Indul a „játszma” az Imagine-nél | Építészet Hónapja

Október az Építészet Hónapja – különleges városi sétákkal és exkluzív épületbejárásokkal várja az érdeklődőket az Imagine.

Évszázadok öröksége – A magyar műemlékvédelem 150 éve

Évszázadok öröksége – A magyar műemlékvédelem 150 éve

A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ kiállítása a Pesti Vigadóban

Javaslat a Balaton ökológiai egyensúlyának visszaállítására

Javaslat a Balaton ökológiai egyensúlyának visszaállítására

A GUBAHÁMORI formabontó pályázati terve a keszthelyi vízpart fejlesztésére

Nincs találat!

Hirdetés