A Paradigma Ariadné terve az MMA pályázatára.

A Magyar Művészeti Akadémia egyfordulós építészeti tervpályázatot írt ki tavaly szeptemberben a fenntartása alatt működő Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ gyűjteményeinek és új kiállítóhelyének elhelyezésére, valamint közintézményi funkcióinak ellátására szolgáló épületegyüttes (Főépület) tervezésére.
 

A pályázat tárgya | a Főépület meghatározó, központi eleme annak az épület együttesnek, összefoglaló nevén az Építészet Ligetének, amely a magyar építészet múltjához, illetve a Kárpát-medencei építészet és műemlékvédelem első számú intézményéhez méltó, kiemelkedő színvonalú építészeti megformálással, az építészet előtt álló lokális és globális kihívásokra reflektáló megoldásokkal, flexibilis és időtálló beruházásként valósul meg a budapesti Városligeti fasor 9-11. szám alatti területen, integrálva az ott álló történeti épületeket.

 

A Paradigma Ariadné – pályázaton nem díjazott – tervét az építészek leírásával közöljük:

Megalkottuk a magyar építészet ligetét, amelybe belesűrítettük a magyar építészet tradicionális és művészi vívmányait, hogy a látogatók már azelőtt betekintést kapjanak a magyar építészet gazdagságába mielőtt belépnének a múzeum tereibe.



Legújabb tervünkben, amely a Magyar Építészeti Múzeum pályázatára készült, hidat képeztünk a város valós tere és a múzeum elvont tere között. A város a fő bemutatóhelye az építészetnek, együtt élünk vele, de hiányzik belőle a narráció, amely segítené értelmezni ezt a környezetet. 

Egy építészeti múzeum szintén méltó bemutatóhelye az építészetnek, a kiállítások pedig magyarázzák is az építészetet, de nem tud megjelenni benne az építészet valósága. Nem házak, és nem a város, hanem azok reprezentációi vannak kiállítva: rajzok, makettek, részletek. Éppen ezért a tervünkkel egy átmenetet hoztunk létre a városi tér és a kiállító tér között, így a Magyar Építészeti Múzeum a város tereiben kezdődik el, egy hatalmas egybefüggő ligetben, és a földszint alatt elhelyezkedő múzeumi terekben folytatódik. 
 



A kettő közötti kapcsolatot pedig építészeti formák teremtik meg, amelyek megidézik a népi és történeti építészet hagyományait, a hazai ipari és modernista építészet karakterjegyeit, a határon túli magyar építészet és a rendszerváltás utáni építészet meghatározó anyagait, tereit és formáit. A magyar építészet gazdagságát fűztük fel egy városi park sétaútvonalaira, amelyet különböző téri hangulatok hatnak át. Az építészet ligete így átközlekedhető, átlátható, mégis rétegeket rejt magában.

Ezek a felszíni formák pedig nem magukban állnak, hanem a térszint alatt megtalálható múzeumi terekkel szoros összefüggésben. Felül élményt adnak, alul funkciójuk van: bevilágítóként, térbővületként, fényudvarokként szolgálják azt, hogy a földszint alatt létrejött kiállítótér szakmailag és technikailag minél jobban működő kortárs kiállítótér legyen.
 

Tervezők: Csóka Attila Róbert, Molnár Szabolcs, Smiló Dávid, Árkovics Lilla, Kiss Virág, Belkovits László, Sógor Ákos, Czél Izabella  


 

További rajzok és képek a galériában! 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Nem hirdetettek első helyezettet az új építészeti múzeumra kiírt pályázaton

Nem hirdetettek első helyezettet az új építészeti múzeumra kiírt pályázaton

Harminchat pályázó az Építészet Ligete tervpályázaton.

A magyar építészet ligete

A magyar építészet ligete

A Paradigma Ariadné terve az MMA pályázatára.

Csépke Tamás elismerésben részesült badacsonyi terve

Csépke Tamás elismerésben részesült badacsonyi terve

Csépke Tamás elismerésben részesült pályaműve az MMA 2021-es pályázatán.

Hirdetés