A Párisi Udvaron csodát kellett tenni

Varga J. Zoltán építésvezető közvetlen közelről látta, miből mivé lett az épület.

Varga J. Zoltán építésvezető a felújítás utolsó harmadában dolgozott a Párisi Udvaron, ám így is közvetlen közelről látta, miből mivé lett az épület. Az interjút az OCTOGON Párisi Udvar mellékletéből vettük át.

Mikor került bele a projektbe, és mely részlegekért felelt?

Másfél évvel a befejezés előtt csatlakoztam, hozzám tartoztak az 1-3. emeleti szobák, az első emeleti spa és fitness, a másodikon pedig konferenciatermek. Ezen belül a másodikhoz tartozott egy nyitott belső udvar. Azokon a részeken, ahol találkoztunk, Péter [Horváth Péter, a Market Építő Zrt. a helyszínen dolgozó másik építésvezetője] foglalkozott a műemlékes részekkel.

Fotó: Végel Dániel

Mennyiben más spa részt csinálni a Párisi Udvarban, mint egy átlagos szállodában?

A wellnessben magában nincs műemléki elem, csak az oda vezető, lépcsőházi csatlakozásban. A wellnessben egy infaszauna és egy finnszauna, valamint egy gőzkabin, a spában pedig egy élménymedence és három masszás ágy szolgálja ki a közönséget. Kivitelezés szempontjából a felhasznált anyagok jelentettek egyediséget. Hagyományos falfesték helyett díszítőfestéket alkalmaztunk, üvegmozaikokat és nagytáblás burkolólapokat tettünk fel. A burkolóknak 120x240-es lapokból kellett kivágniuk a megfelelő méreteket.

Hogyan tekintettek a műemlékes részekre?

Mi, a hozzám tartozó művezetőkkel „zsoldosok” vagyunk, így a gazdag műemléki részekre csak rácsodálkoztunk, de azért azt sem tagadnám le, hogy nagyon komolyan felkeltették a szakmai érdeklődésünket. A két terület közti kommunikáció pedig a csatlakozások és az ütközések esetén volt érdekes.

Hogyan zajlott ez a gyakorlatban? Okoztak súrlódásokat ezek a helyzetek?

Nekem kifejezetten jó viszonyom volt a különböző területekkel, ahol kellett, tervezői segítséget kértünk, és tervezői művezetés mellett oldottuk meg az adott feladatokat. Például a tervek standard szobákat feltételeztek, de menet közben kiderült, hogy minden szoba más méretű. Ezért aztán az ágykeretek díszmintáit egyenként kellett lemérni, hogy pontosan hová kerüljenek, így a művezető kolléga a tervezővel együtt járt szobáról szobára.

Fotó: Végel Dániel

Elektromos szempontból bonyolította a helyzetet, hogy egy komplex rendszernek kell ott működnie. Amikor bemész a szobába, külön tudod irányítani a motoros függönyt, a külső redőnyt, ezek összhangban vannak egy belső jelenlétérzékelővel, illetve egy nyitásérzékelővel is, tehát maga a rendszer érzékeli, ha valaki bemegy a szobába, és amíg ott van, működtet mindent. Vagy például a Fan-coil reagál az ablaknyitásra, vagyis egy nagyon bonyolult épületfelügyeleti rendszert építettünk be.

Kiemelném a belső poligon-udvari homlokzatot, illetve a belső udvari homlokzatot. A poligon-udvar felelősénél, Bodzsár Miklósnál közelről láttam, mit kellett küzdenie, mivel kellett csodát tennie.

Azért volt személye megfelelő választás erre a munkára (is), mert tapasztalatainál fogva tisztában van a régi anyagokkal, technológiákkal, de tökéletesen ismeri a mai technológiákat is, és nagyon jól tudja, hogy a kettő mikor üti egymást, mit hogyan lehet kezelni. Ez a tudás ott nélkülözhetetlen volt.

A második emeleti belső nyitott homlokzat egyik része a régi, a másik az új épülethez csatlakozik, ezt összehozni bravúr: az egyik oldalon a modern dryvit-technológia, a másikon ugyanezt ötvözni a hagyományos vakolatfelújítással, a díszek kialakításával. Tényleg bravúros volt! Az ablakoknál több centis síkbeli eltérések voltak, ezt úgy kellett kiegyenlíteni, hogy ha esetleg a valóságban marad is ebből valami, azt ne lehessen látni, legfeljebb műszerrel kimutatni. Körben a közlekedők végig műemléki részekhez csatlakoznak, a tetőrész pedig egy acélszerkezetre rögzített gipszkarton álmennyezet, ami megint csak találkozott a korabeli szerkezeti elemekkel. Csak a belső udvar elkészülte majdnem fél évet vett igénybe, holott a felület csupán mintegy 500 m².

Rengeteg apró különlegességet, érdekes részletet rejt az épület. Van személyes kedvence?

Talán az említett két homlokzat, amelyeknél közvetlen közelről láttam a teljes átalakulás folyamatát. Ebben én is részt vettem, de azt mondom, hogy ezt a két homlokzatot Miklósnak adom, ez az övé. A műemlékes kollégák, Tóth András és Horváth Péter előtt pedig azért emelek kalapot, amiért ennyire aprólékosan képesek dolgozni. Egy ilyen munkába én valószínűleg beleőrültem volna.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Épületszigetelő szakmérnök

Épületszigetelő szakmérnök

Lehetőség elhivatott, kiváló minőségű munkára elkötelezett munkavállalónak.

Gipszkartonos építésvezető

Gipszkartonos építésvezető

Munkalehetőség elkötelezett munkavállalóknak.

Festő művezető

Festő művezető

Elhivatott, kiváló minőségű munkára elkötelezett szakembert keresnek. 

Épületszigetelő szakmérnök

Épületszigetelő szakmérnök

Lehetőség elhivatott, kiváló minőségű munkára elkötelezett munkavállalónak.

Gipszkartonos építésvezető

Gipszkartonos építésvezető

Munkalehetőség elkötelezett munkavállalóknak.

Festő művezető

Festő művezető

Elhivatott, kiváló minőségű munkára elkötelezett szakembert keresnek. 

Épületszigetelő szakmérnök

Épületszigetelő szakmérnök

Lehetőség elhivatott, kiváló minőségű munkára elkötelezett munkavállalónak.

Gipszkartonos építésvezető

Gipszkartonos építésvezető

Munkalehetőség elkötelezett munkavállalóknak.

Festő művezető

Festő művezető

Elhivatott, kiváló minőségű munkára elkötelezett szakembert keresnek. 

Hirdetés