Hirdetés

Szerdahelyi Lászlóra emlékezünk.

58 éves korában elhunyt Szerdahelyi László építész, az Azok a fiúk zenekar alapítója, frontembere. Mindig is zenélni szeretett volna, de az építész édesapja azt mondta, azért csak legyen egy diplomája. Miután lezárta a zenész karrierjét – amit utóbb „hatalmas szenvedélynek” nevezett –, maga is építész lett. „Szeretek mindent profin csinálni, nem hiszek abban, hogy lehet egyik lábbal az egyikben, a másikkal a másikban létezni” – fogalmazott egy interjúban. És mindezt bizonyította is: ahogy a zenekara 1990-ben az „Év felfedezettje” lett, építészként is maradandót alkotott, és díjakat nyert – mi stílszerűen a legjobb épületei felidézésével búcsúzunk tőle.

Szinte hihetetlen: mindössze másfél éve még egyetlen hírben két olyan épület díjról is beszámoltunk, melyeket Szerdahelyi László irodája, az Aspectus Architect tervezett: 2018 novemberében az Ericsson-székház ötcsillagos minősítéssel elnyerte a Legjobb irodafejlesztés – Magyarország címet, míg ugyanezen a versenyen, Hotelfejlesztés & Design kategóriában az ibis Stlyes Hotel Airport Budapestet találták a legjobbnak. Az utóbbi néhány héttel korábban Európai Ingatlan Díjat is kapott. De nézzük csak meg az épületeket közelebbről is!

Ericsson-székház, Infopark

„Mindig öröm olyan épület megvalósulását fogadni, amely képes egységet alkotni a környezetével, nem pedig uralni kívánja azt, főként, ha az egy adott területre vonatkozó, egységes koncepció keretein belül realizálódik

– fogalmazott Somfalvai Patrícia az OCTOGON 2018/3-as számában. – Az Ericsson új magyarországi székházának és kutatói-fejlesztői központjának sikerült ez a törekvés, hiszen az újonnan felhúzott centrum nem csupán részét képezi az egyetemi város innovációs és technikai negyed szövetének, hanem funkcióját tekintve is megállja a helyét. (...) Mivel a szárnyak alsó részét megnyitották, láthatóvá válik a kupolaszerűen emelkedő központi tömb, amely némi futurisztikusságot is csempész az összképbe: egy lebegő irodaház imitációját adja ezáltal.”

Más funkciót szolgál ki, nagyon más környezetben az ibis Styles Hotel Airport Budapest. Szerdahelyi az OCTOGON 2018/1-es lapszámban elárulta: lényegében már az első skiccekben rögzült az utóbb megépült ház terve, a sarokrészein ívelt formájú, ötemeletes épülettest.

„Az egyértelműen kódolható narráció helyett, közvetetten, rétegzett módokon reagál a repülőtéri helyszínre az épület: anyaghasználatával, építészeti részletképzéseivel. Az ívelések már önmagukban a repülő/repülés designjára jellemző streamline formálást juttatják eszünkbe.

Ez egyébként belépve a földszinti fogadótérbe, tovább a kapcsolódó vendéglátó-ipari részekre még látványosabb, elég csupán a mennyezet- és a padlókiosztásra pillantanunk: képzeteink lehetnek a repülőgép-légcsavarok lapátjairól – ezek az ívháromszögek kintről érkeztek, egészen pontosan az előtető formáját hozzák be az enteriőrökbe

– írta a cikkben Molnár Szilvia. – Újabb gondolati szintet jelent a homlokzatalakítás. A tömör fehérrel váltakozó üvegezet szürke sávokban álló ablakok elhelyezése dinamikát ad. Egy angol repüléstechnikával foglalkozó szakember a vezető tervezőnek már az első tervek, makett láttán úgy fogalmazott: a szálloda külső látványáról, hogy számára egy repülőgép gázturbina szerkezeti képét hívja elő. Ez viszont olyan mély asszociációs rétege az épületnek, ami a tudatos tervezői szándékon túlról érkezett, épp, mint a költői szándék esetében: hát, gondolta fene!”

Ismét más a küldetése a Kiscelli közben álló British International School Budapestnek. „Látható, hogy Szerdahelyi László és munkatársai nem a teljes hasonulás mellett döntöttek, amikor az új szárny építészeti programját megalkották; a zárt tömegű, egynemű épületrészhez hófehér keretű, transzparens, dinamikus felépítményt kapcsoltak. Az épületrész vázszerűsége, áttetszősége, aszimmetriája, egyúttal a régi részekhez viszonyított mérete révén mégsem opponál a korábbi épülettel. (...) Másrészt, ha a vizualitás felől közelítünk, akkor azt mondhatjuk, hogy a bővítmény hívogató kapuépítménynek hat, ezt a funkció is megerősíti, hiszen e bővítéssel az iskola kapott egy új bejáratot is. Az új épületrész a terepviszonyokra is reflektál építészeti módon – írta szintén Molnár Szilvia az OCTOGON 2016/7-es számában, hozzátéve, hogy az intézmény ars poeticája közvetetten is megmutatkozik:

A természetesség, otthonosság érzését közvetítik a fa és fahatású burkolati elemek, a nyitottságra pedig a legjobb példa a tantermek fizikai határainak kialakítása, ahol (...) a bezártság-érzet, a kaszárnyajelleg teljes hiánya fogott meg leginkább.”

Végül, csak hogy egy negyedik, teljesen eltérő funkciót is említsünk, szintén Szerdahelyihez köthető a kisvárdai focistadion is (OCTOGON 2018/6-os lapszám).

„A stadionépület tömegét alapvetően határozza meg a szerkezete, szerkezetének függőleges acéltartói, amik egyben az épület határoló tömegét is adják. Ezek V alakban formáltak, sajátos ritmust adnak az épület külső homlokzatának. Ezen felül az acél tartószerkezetet körbeöleli egy terpesztett lemezburkolat, ami kettős szerepet tölt be: egyrészt szintén fontos szerepe van a homlokzatformálásban, másrész elválasztja a már ellenőrzött (beléptetett) nézőket az ellenőrzésre váró nézőktől – írtuk két évvel ezelőtt.

Fotó: Palkó György

– Az épülettömeg másik meghatározója a ponyvás, acélvázra kifeszített lefedés, az épület ötödik homlokzata, aminek formálása a feszített ponyvaszerkezet statikáját adja vissza, oly módon, hogy az ellenálljon a mechanikai hatásoknak (szélteher), valamint a vízelvezetése is megoldott legyen. A feszített ponyvaszerkezet a látványban egységes, megszakítás nélküli fedést ad az épületnek, lényegében az kölcsönöz ’stadion- vagy arénahatást’ a létesítmény számára. Ezt a hatást a tervezők úgy fokozták, hogy a két rövidebbik oldalon lecsökkentették, alaprajzi értelemben elkeskenyítették a szerkezet magasságát.”


Szerdahelyi László tehát nemcsak profi, de sokoldalú is volt. És hogy visszautaljunk a zenei karrierjére, az általa „titkos kedvencnek” nevezett Velünk felfelé című dalával búcsúzunk el tőle:

„Majd lesz, aki elhagy, ki nem hiszi el,
hogy juthatnál égbe fel.

Képzelj egy csillagot,
képzeld, hogy ott ragyog.
Képzelj egy csillagot,
s hidd, el neked ragyog.
Te vagy ott!

S majd visszaránt, sok furcsa hang,
és úgy óv majd, hogy visszatart.
A semmiből indulsz, a semmibe érsz.
S a kettő közt oly mindegy hogy élsz.”




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Brit Építészek Királyi Intézete: a koronavírus egy igazi katasztrófa a szakma számára

Brit Építészek Királyi Intézete: a koronavírus egy igazi katasztrófa a szakma számára

Csökkenő fizetések, jogellenes elbocsátások, az amúgy is meglévő problémák még láthatóbbá váltak. 

Aki zenészként, majd építészként is kivívta az elismerést

Aki zenészként, majd építészként is kivívta az elismerést

Szerdahelyi Lászlóra emlékezünk.

Nincs találat!

Hirdetés