Hirdetés

A Kengo Kuma és társai által tervezett H.C. Andersen Múzeum a dán író hagyatékának fizikai megtestesülése.

Hans Christian Andersen meséi időtállóak, újramesélésük a mai napig képes összekötni a különböző generációkat. A Kengo Kuma és társai által tervezett H.C Andersen Múzeumot az író szülővárosában, Odense-ben adták át. Az épület amellett, hogy tisztelgés a termékeny író munkássága előtt, egyfajta átvezetésként is szolgál a hagyományos faházak és a város újonnan kialakított modern területe között. 
 

„A mesék esszenciáját próbáltam megérteni: mint például a kettősséget, az elmosódott határokat és a lineáristól eltérő struktúrákat. Ezeket a fogalmakat kezdtem értelmezni és az építészet nyelvére fordítani. Bizonyos mesék, mint például A kis hableány, vagy  A csodálatos tűzszerszám jeleneteit szcenográfiai háttérként rögzítettem az építészeti térben és a design elemeiben” – mondta Yuki Ikeguchi, a projekt vezető építésze.

A múzeum minden egyes helyisége mesél: a kiállítótértől a különböző kerteken át arra invitál, hogy a látogatók ne csak hallgassák, hanem éljék át a történeteket. Andersen írásai a kettősség gondolatát példázzák: a valóságos és a képzeletbeli, a természeti és az ember alkotta, az emberi és az állati, a világos és a sötét kapcsolatát. Az építészeti nyelvezet a szerkezetben, de a körülötte lévő tájképben is ezt az ambivalenciát tükrözi. Maga az épület is Odense két különböző városrészének találkozásánál helyezkedik el, és kulcsszerepet tölt be az új, összefonódó városkép megalkotásában. 

 


A múzeum egy sor kör alakú formából áll, amelyeket egy gondosan kialakított kert köt össze. A kanyargó ösvény és a sövénykert a projekt emberi léptékét hangsúlyozza. Ez különösen fontos volt a koncepció szempontjából, Andersen emberközpontú történeteire reflektálva. A múzeum két szintes, egy földszintből és egy pinceszintből áll. A süllyesztett kertek fénykútként működnek az alsó terek számára, és úgy képzelték el őket, mint a két világ közötti portálokat. A sövény egy folytonos, ívelt, lineáris zöld fal, amely kiterjeszti és leköveti a földalatti teret, így az egész helyszínen, a föld felett és alatt is kanyarog.

„A földfelszínt a két ellentétes világ elválasztásaként kezeltük: a földfelszín a való világ, a földalatti pedig a mesevilág” – vallja Ikeguchi.

„Az a szándékom, hogy az építészet a fények, a vízmozgás és a tükröződések hatásával szcenográfiává váljon, átfedésben a kiállítás fényeivel és színeivel. Azt hiszem, sikeresen elértük, hogy a végeredmény inkább élményt és utazást jelentsen, mintsem építészeti tömeget, mint tárgyat” – értékeli Ikeguchi a projektet.



Kengo Kuma | Web | Facebook | Instagram

 


Forrás: Stir world


 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A kevesebb több vagy unalmas? - 10 posztmodern épület

A kevesebb több vagy unalmas? - 10 posztmodern épület

A macskára hasonlító óvodától a gótikus katedrálisra emlékeztető irodaépületig.

Kengo Kuma: A 21. század épületeinek fő alapanyaga a fa lesz

Kengo Kuma: A 21. század épületeinek fő alapanyaga a fa lesz

Az építész nagy utat járt be a posztmoderntől a fa építészetét megalapozó shakkei filozófiáig.

Elkészült Kengo Kuma első ausztráliai épülete

Elkészült Kengo Kuma első ausztráliai épülete

Csavarosabban használta a fát, mint eddig bármikor.

Hirdetés