Hirdetés

Ráadásul úgy, mintha egy közösségi lakóprojektet valósított volna meg embereknek.

Kengo Kuma szokatlan szerepben: a fa szerelmeseként aposztrofált építész ezúttal nem embereknek tervezett épületet, hanem egy mexikói alapítványnak tyúkketrecet. Az építészt a Casa Wabi vezetője, Bosco Sodi bízta meg a projekttel, Kumáék pedig úgy tervezték meg az állatok lakóhelyét, mintha embereknek készítenének közösségi lakóhelyet.

Javier Villar Ruiz, a projekt vezetője elmondta, hogy eddig olyan épületeket terveztek, amelyekben emberek laknak, dolgoznak vagy éppen kikapcsolódnak, most viszont kicsit más volt a lakók profilja. De ha már így alakult, úgy gondolták,

hogy nem lépnek ki a megszokott gondolatvilágból, és úgy tervezték meg a tyúkok otthonát, mintha emberek laknának benne, sőt mi több, olyan, mint egy közösségi lakóhely.

A fa rácsos szerkezet kis polcain alszanak az aprójószágok, miközben a központi téren folyik az etetésük és a "közösségi interakció". Minden tyúknak saját cellája, vagyis lakosztálya van, melyeket kívülről csak egy hálóval borítottak be, így jól átjárja a levegő. Beengedi a napfényt, de egyben árnyékol is, minden adott ahhoz, hogy a tyúkok minél több tojással lássák el az alapítványt.  

A Kengo Kuma & Associates (KKAA) az ősi japán shou sugi ban, más néven a yakisugi technikához nyúlt vissza a fa konstrukció kialakításakor, amelynek lényege, hogy a fa felületét megégetik, egy drótkefével megdörzsölik, majd lemossák vízzel a port és a lecsiszolt maradványokat. Száradás után általában lenolajjal lekezelik a felületet, aztán hosszú évtizedekig nem lesz vele probléma, ellen fog állni az időjárás viszontagságainak, és a rovarok sem fogják belakni. Minél sötétebb a felület, annál tartósabb lesz a fa. A pavilon stabilitásáról a keresztirányú illesztéssel összekapcsolt rétegelt panelek gondoskodnak.

(Egyre több alkotó fordul egyébként az ősi japán hagyományok felé: két mérnök a kanshitsu technikával szabadulna meg az üvegszál erősítésű műanyagtól, miközben egy építész a boro technika hasznosításával indulna el fenntarthatóság felé.)

Nem Kuma az egyetlen építész, aki részt vett a művésztelep kialakításában, amellyel a cél az volt,

hogy olyan terek jöjjenek létre az alapítvány területén, ahol gazdálkodásra taníthatják a gyermekeket.

Meghatározó elem például az agyagtégla, amelyeket az Álvaro Siza portugál építész által tervezett kerámiakemencében gyártottak, a művészeti központ fő szerkezetét Tadao Ando japán építész készítette el 2016-ban, a komposztáló pavilon pedig a paraguayi Gabinete de Arquitectura munkája.

Ha a japán hagyományok életre keltéséről, és azok 21. századi interpretációjáról beszélünk az építészetben, akkor Kengo Kuma szerepe megkerülhetetlen. Pár hónappal ezelőtt egy interjúban elmondta, hogy a beton és az acél korszakának vége van, a 21. század épületeinek fő alapanyaga a fa lesz. Hitvallását pedig így foglalta össze a mester:

„Az épület mindig az adott terület szerves része, a hely része, így a lehető legjobban szeretném integrálni a környezetbe. A cél mindig a harmónia megtalálása. Úgy gondolom, hogy építészetemnek a természet kell, hogy megadja a keretet, hogy minél mélyebben megtapasztalhassuk annak közelségét. Az átláthatóság a japán építészet egyik fő jellemzője, igyekszem könnyű és természetes anyagokat felhasználni, hogy eljussunk a transzparenciáig.”

Aki egy kis ellazulásra vágyik, annak bátran ajánljuk ezt a csendéletet:

Forrás: KKAA, a fotókat Edmund Sumner készítette.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Kengo Kuma tervezett bővítést Gaudí egyik mesterművéhez

Kengo Kuma tervezett bővítést Gaudí egyik mesterművéhez

Gaudí barcelonai épülete 2000 m2 új térrel bővült.

Japán önbecsülés, olimpia és építészet

Japán önbecsülés, olimpia és építészet

Az 1964-es tokiói olimpia visszaadta Japán önbecsülését és erejét.

Kengo Kuma Szahara ihletésű futócipőt tervezett

Kengo Kuma Szahara ihletésű futócipőt tervezett

Az ASICS Metaride Amu sorozatának újabb darabja a japán építésztől.

Hirdetés