Az új arculat megtervezőjét több mint 40 pályamű közül választották ki.

Budapest már meglévő arculatának továbbfejlesztésére és kiegészítésére írt ki nyílt pályázatot 2020 tavaszán a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. (BVA), melyre több mint 40 pályamű érkezett. A nyertes ernyőarculat – a győri Elevate munkája – karakteres designelemekkel, centrális gridháló alkalmazásával épít a jelenlegi márkára, egyúttal egységes vizuális megjelenést biztosít a Budapest Önkormányzat alá tartozó 50 cég és azok aktivitásai számára. 

„Egy bukott gördeszka projektként indultunk” – mondta talán kissé túlzó öniróniával Paris Noble, a győri Elevate stratégiai és design cég egyik alapítója az új arculatot bemutató eseményen. Merthogy a designer 20 éve gördeszkázik, készített is egy projektet a másik alapító társsal, Horváth Zoltánnal, aminek „jó volt a visszhangja, bekerült a győri design hétre - de aztán nem történt semmi”.

Az Elevate viszont éppen ebből okulva váltott, és lett stratégiai és design cég, hogy onnantól sokkal tudatosabban támogathassa az ügyfelei stratégiai céljait is, erre utal maga a név is – a stúdió korai éveiről és előző munkáiról itt írtunk korábban

Budapest új arculatát is egy hasonló folyamatnak látják, vagyis nem vetették el az eredeti, általuk is jónak tartott elemeket, hanem transzformálni, modernizálni, kiterjeszteni akarták. Így kezdett kibontakozni az ernyőarculat, amely „egységesít, ugyanakkor a nagy egészen belül az egyedi identitást is kifejezővé teszi”, magyarázta Horváth Zoltán.

A tervezéskor megnézték az új fővárosi vezetés első 150 intézkedését, hogy kirajzolódnak a számukra legfontosabb értékek. Ezek a fenntarthatóság, az átláthatóság és az egyenlőség lettek.

Fontos azonban, hogy az 50+ cég nem kap azonnal új logót: fokozatosan, évek alatt zajlik majd az egységesítés, már csak azért is, mert többeknek a közelmúltban frissült arculata. Ugyanakkor például a Főkert esetében már mutattak is egy elég érett koncepciótervet, illetve az ernyőarculat működését is bemutatták különböző potenciális arculati elemek segítségével.

A folytonosság deklarált cél volt a pályázatban, miután Budapest 2016-ban kapott új arculatot. Ahogy azt mostanában például az autómárkák logócseréin láthatjuk, a BVA is egy, a digitális világhoz és a sokféle funkcióhoz jól illeszkedő, rugalmasan alkalmazható vizuális rendszerben gondolkodott. Ahogy Faix Csaba, a BVA és a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője, a Budapest arculati pályázat zsűrijének tagja elmondta, a pályázat további célja volt, hogy „Budapest költséghatékonyan, mégis modern és mai, megújult arculattal jelenjen meg a jövőben minden offline és online felületen, és így képviselje a városban élőket - belföldi és nemzetközi szinten egyaránt. Budapest egy élhető város, amit szeretnénk az új arculatban is megjeleníteni”.

Ezt Vargha Balázs, a zsűri elnöke azzal egészítette ki, hogy egy Budapesthez hasonló világváros „önazonossága rendkívül összetett módon épül fel. A számtalan részelemet, melyekből végül az összkép kirajzolódik, egységes rendszerbe foglalva kell értelmezhetővé és láthatóvá tenni, méghozzá úgy, hogy az egyéni karakterjegyek által jól megkülönböztethető legyen. A nyertes pályázat vizuális rendszere hatékonyan és korszerű módon képes megfelelni ezeknek a komplex kihívásoknak”.

Így jutottunk el – 40 pályamű áttekintése után – az Elevate-hez, amely három pályázati anyagot is benyújtott, és Vargha elmondása szerint abból sem volt könnyű kiválasztani a legjobbat, mert mindegyik erősre sikerült. A végül győztes

ernyőarculat alapja egy centrális gridháló, melynek szerkezetében megmutatkoznak Budapest kommunikációjának alapját képező legfontosabb értékek, a fenntarthatóság, sokszínűség és biztonság kategóriái.

Erre a hálóra illeszkednek a formák, melyek alakításával lehetőség nyílik az adott szervezet identitásának megfogalmazására. A gridrendszer centrális anatómiája felel az egységért, a formák alakíthatósága pedig az egyéni tartalom megjelenítéséért. Budapest Önkormányzata alá több mint 50 cég és esemény tagozódik, melyek méretükben, funkciójukban, szellemiségükben különböznek egymástól. Az ernyőarculattal lehetőséget kapnak arra, hogy egységesen, mégis identitásukat is megmutatva kommunikáljanak. 

Az, hogy különböznek egymástól, enyhe kifejezés. Ahogy Horváth Zoltán elmondta, „egymástól kifejezetten távoli elemeket kellett közös nevezőre hozni úgy, hogy identitásuk is körülírható legyen. Egy olyan nyitott rendszer megalkotása volt a cél, mely aktuális vizuális trendektől függetlenül, hosszú távon képes működni úgy, hogy a szervezetek egyéni értékei kompromisszummentesen leképezhetőek legyenek”.

Mint később a két alapító az Octogonnak elmondta, az általuk jónak tartott eredeti logót modernizálták, a betűtípusát megtartották, ám a kiegészítő betűtípus új, modernebb lett, ráadásul a költséghatékonyság és a hozzáférhetőség érdekében egy ingyenesen letölthető típust választottak. A nemzetközi előképek közül Oslo, Marseille és Porto új arculatát emelték ki. Az oslói tervvel mi is részletesen foglalkoztunk, és annyiban is érdekes, hogy bár az egységes arculat anyagi előnyeiről – nem kell 50 cégnek külön-külön arculatot tervezni és folyamatosan frissíteni – végeztek ugyan kalkulációt Budapest esetében, pontos összeget azonban nehéz mondani előre. Oslo esetében azonban már tudjuk, hogy évi ötmillió dollárt spóroltak meg a módszerrel.

Ám ne feledjük, a megtakarítás csak az anyagi előnyök egyik oldala, ugyanennyire fontos, hogy az egységes arculat teremt egy nagyon komoly hozzáadott értéket, nem utolsósorban nemzetközi szinten: míg a széttagolt, egymástól teljesen eltérő céges arculatok lényegében azonosíthatatlanok, a leendő új arculat összeáll egy egységesen menedzselhető, jól azonosítható „brand image”-é, amely immár a külvilág felé is sokkal hatékonyabban képviselheti Budapestet.

A nyílt pályázatra több mint 40 pályamű érkezett, melyből hatfős zsűri választotta ki a nyertest. A zsűri tagjai Vargha Balázs - MOME Tervezőgrafika tanszékvezető, a zsűri elnöke, Bérczi Linda - Budapest Art Week alapító, Gellért Emese - MEMO Communications, kreatív vezető, Pál Zsombor - Kreatív magazin, főszerkesztő, Faix Csaba – BVA Nonprofit Kft. / Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezető és Kerpel-Fronius Gábor - Okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Megújult a Plydesign arculata

Megújult a Plydesign arculata

Híven közvetíti, hogy a bútortervezés több a használati tárgyak puszta előállításánál.

„Csakis akkor tudok dolgozni, ha nők között vagyok”

„Csakis akkor tudok dolgozni, ha nők között vagyok”

Megjelent a Lechner Ödön írásait közreadó könyv.

Mégis bontható a Radetzky-laktanya?

Mégis bontható a Radetzky-laktanya?

Az 1840-ben épült egykori raktár, majd laktanya sorsa évek óta bizonytalan.

Hirdetés