Ezerarcú fa

Február a fa jegyében.

2022-ben az Octogon online minden hónapban egy-egy kiemelt témán keresztül vizsgálja az építésben és designban főszerepet játszó anyagokat és jelenségeket. Év elején még minden kopár és színtelen, a természetet a csupasz fák szürkés-barnás sziluettjei uralják. Ez a puritánság közel áll a ma vizuális tervezőinek attitűdjéhez, legyen hát első témánk a FA!

 

Utánpótlásbázis – Fotó: Lukasz Szmigiel / Unsplash

Nyugodtan állíthatjuk, hogy mióta lejöttünk róla, a fa szinte a legősibb építőanyag. Többezer éven át képes volt mindig megújulni, és alkalmazkodni az egyre korszerűbb technológiákhoz, miközben a faszerkezetek létrehozásában rejlő ősi tudás generációról generációra öröklődött. Léc, tábla, gerenda, csap vagy ragasztás – a mesterséges építőanyagok korában, a természetet kímélő szemlélet mellett sem tudunk lemondani a fából készült holmikról a környezetünkben.

Legyen szó tartószerkezetről vagy felületburkolatról, homlokzatról vagy padlóról, bútorról vagy berendezési tárgyról, ékszerről vagy kiskanálról, a fa mindig ott lesz az élen, és a legmodernebb külső és technológiai megmunkálás mellett is emlékeztet minket arra, honnan jöttünk. Februári válogatásunkban ezt a sokoldalú, egyszerre erős és hajlékony anyagot mutatjuk be, a klasszikus felhasználást és a benne rejlő, még kiaknázatlan lehetőségeket egyaránt szemügyre véve. 
 

Fotó: Bujnovszky Tamás

Hazai és külföldi példák egyaránt tanúságot tesznek arról, hogy egyre elterjedtebb a fa felhasználása, és már nem csak a hagyományos területeken, a burkolatok, vagy nyílászárók anyagaként. Talán paradoxonnak tűnik, de a faépítést gyors lebomlási idejénél fogva sokan a legkörnyezetkímélőbb technológiának tartják, szemben a mesterséges építőanyagokkal, melyek sokszor hosszú évtizedekkel kimerülésük után sem térnek vissza a természetes körforgásba. 

Mi tagadás, trendi, sőt szexi is a faépítészet, hódítanak a fából épült kisházak, kabinok, de komoly kísérletek folynak a fa felhasználásra többszintes városi épületek esetében is. Utóbbi kulcskérdés, hisz míg a fakunyhók és menedékek luxusa különös kiváltság, az emberiség nagy hányada mégiscsak városokban él, és számukra nem megoldás a természet lágy öle, viszont a fából épült magasházak ma már nem számítanak utópiának. 

 

Fotó: Jaksa Bálint

A növényi anyagú építő elemek olyannyira alapvetőek, hogy az építészet formavilágát még olyan téren is meghatározták, ahol ma már nem is gondolnánk. Az antikvitás építészetéről legkevésbé a fa jut ma eszünkbe, de tény, hogy a méltóságteljes fehér oszlopok és a fölöttük futó gerendázat megformálása a fából épült templomelődök formáit véste kőbe. Az már csak hab a tortán, hogy csupán az utókor ámuldozik a márvány fehérségén, az antikvitás idején ezek az épületek erős színekre, pirosra és kékre voltak festve, ami egyébként szintén a faépítés hagyományai közé tartozik, gondoljunk csak a Távol-Keletre.

Ma már a fa természetes színe, tapintása és felülete, sőt illata az, ami megragadja a nyugati civilizált világot. A huszadik századtól elsősorban a fában gazdag, szemléletben szerény skandináv országok példáiból merítünk, de tartja magát a hagyományos japán építészet iránti figyelem is. Magyarország a nyolcvanas években, a szocializmus leszálló ágában azzal robbant be a nemzetközi építészetbe, hogy megjelent a Makovecz Imre nevével fémjelzett, itthon organikusnak nevezett irányzat, amely az említett példáktól eltérően nem a faszerkezetek racionalitását, hanem formai artisztikumát hangsúlyozta és járatta csúcsra. Nálunk a közösségi fából építés először az úgynevezett Visegrádi táborokban jelent meg, ennek kései leszármazottjai a formailag már egészen más irányba haladó Hello Wood táborai. 
 

Fotó: Hello Wood

Magyarországon a környező országokhoz hasonlóan a 21. század első évtizedeiben nagy divatja volt a népi építészet racionális, derékszögű, oszlop-gerenda-lécvázas szerkesztésű, hagyományosan főképp a mezőgazdasági épületek megjelenését idéző épületeknek, melyek úgyszólván stílust teremtettek. A fa alkalmazásában azonban ennél sokkal több rejlik, mind formailag, mind szerkezetileg.

Formai kísérletezés inkább a nagy faépítészeti hagyományokkal bíró nemzetekre jellemző, de például a rétegelt ragasztott fapanelekből való építés világszerte terjed.
 

 

Előregyártható, tisztán és egyszerűen szerelhető, teherhordó szerkezet és kitöltő fal is egyúttal, kívül-belül esztétikus felületet ad burkolás nélkül is. Mindez különösen városi környezetben jelent nagy előnyöket, ami – mint említettük – kulcsszereplővé, a jövő építőanyagává teheti a hagyományosan csak vázként, vagy csak burkolatként alkalmazott fát. 

A fa egyetlen, szintén évezredes hátránya, hogy éghető. A tradicionális korokban teljes városok pusztultak el, pusztán azért, mert a házak fából épültek – gondoljunk csak Londonra, vagy Moszkvára, de akár Sopronra is. A másik hendikepjét, a gyenge hőszigetelő képességét a szigeteléstechnológia fejlődése mára szinte teljesen kiküszöböli. Ma már komoly fejlesztés folyik a tűzállóság terén is, és ebben is segítenek a hagyományos technikák. Az égés során ugyanis a fa külső rétege elszenesedik, és megvédi a belső, puha részeket, ezt használja ki a shou sugi ban technika, amellyel nem csak épületek, de bútorok is időtálló, és nem utolsó sorban csodálatosan szép felületet kaphatnak. 

 

 Fotó: Snøhetta

Februári tematikus anyagaink építészet és design területén egyaránt bemutatnak újdonságokat, válogatunk az oldalon, illetve az Octogon nyomtatott számaiban korábban megjelent, témába vágó írások közül, ahogy ezt a korábbi években is megtette már a lap. Interjúzunk most épülő CLT, vagyis tömörfa panelekből épülő házak alkotóival – Dévényi Tamással, a Blokk Műhellyel és a Dóm Építészműterem alkotóival. Természetesen nem marad ki a belsőépítészet sem, amely hagyományos terepe a fa felhasználásának. Hosszabb interjúnk készül a Komok stúdióval, akik épp a megújult Onyx étterembe terveztek bútorokat, és lesz egy válogatásunk is top-kategóriás fából készült design darabokról. 


 

Ízelítőül pedig kattintsatok a galériára, ahol az utóbbi megjelenéseink fa-témájú fotóiból válogattunk!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Plakátok, tárgyak, terek

Plakátok, tárgyak, terek

Kihagyhatatlan Art Deco kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában.

Meghal, felhalmozódik, egymásra rakódik a múlt

Meghal, felhalmozódik, egymásra rakódik a múlt

Antonio Benítez Barrios fotóműhely és kiállításmegnyitó a Cervantes Intézetben.

Betonlámpa a Be Light! áprilisi válogatásában (X)

Betonlámpa a Be Light! áprilisi válogatásában (X)

Áprilisi designlámpa guide.

Hirdetés