Firenze külvárosi negyedében, vasúti sínekkel kísért terepen áll a szerény épület, melynek ajtaján DYNAMIC ARCHITECTURE felirat hirdeti, a küszöb túloldalán feltárul a jövő.

Firenze külvárosi negyedében, a Podmaniczky utcához hasonló, vasúti sínekkel kísért terepen áll a szerény épület, melynek ajtaján DYNAMIC ARCHITECTURE felirat hirdeti, a küszöb túloldalán feltárul a jövő, bemutatkoznak a lakályosként definiálható kortárs gépezetek, a forgó lakótornyok. Interjú David Fischer építésszel. David Fischer, építész stúdiójában mesélt a logika és mérnöki tudás szentségéről, teknőspáncélról, instant da Vinci szaniterről, a forgó torony működéséről és elénekelt egy magyar nótát is. 

Mi a kapcsolata Olaszországgal? Úgy tudom, izraeli származású, de Firenzében tanult és él már jó ideje.

Tel Avivban születtem, anyám családja Jeruzsálemből származik. Apám pozsonyi, ő beszélt németül, csehül és magyarul is. Emlékszem gyerekkoromból egy dalra, amit gyakran énekelt: „Az a szép, az a szép, akinek a…” Nem nevezném magam félig izraelinek, sem félig európainak, inkább egy „kulturális mix” eredményének. Szóval, Izraelben nőttem fel, és építészetet kellett tanulnom.

Hogy érti azt, hogy kellett? A családja presszionálta?

Dehogy! Én döntöttem így. Missziónak éreztem. És Firenzét választottam helyszínül. Festettem, szobrászkodtam akkor, és biztos voltam benne, hogy mindezt és az építészetet a reneszánsz városában sajátíthatom el a legjobban. Aztán a művészet után a technológia kezdett érdekelni.  

Ezért szerzett mérnöki ismereteket?

Firenzében minden a festészetet és a művészetet dicséri a gazdag történelmi múltból. Ez engem a logikához vezetett el.  Az építészet nem művészet. Helyette logika, mérnöki tudás, funkcionalitás. Ott volt Leonardo, akit festő létére tudósnak is nevezhetünk. Érdekelte a technológia, gépeket talált fel. Ezt a forgó hotelépületet én úgy nevezem, hogy „lakályos gépezet”. 

Az építészet definíciója tehát megváltozott. Az építészet először is a gazdasági megvalósíthatóságról szól. Ha egy projekt nem megvalósítható, senkit sem érdekel, hogyan lesz megformálva. Ezután következik a funkcionalitás, a tér. A belső kialakítás a lényeg, nem a héj, ami ezt körbefogja. A harmadik a mérnöki ismeretek, ami számtalan dolgot foglal magába a statikától és szerkezettől a biztonsági előírásokig. Aztán következik a környezettudatosság: zöld házakat kell építenünk! A következő pont a fenntarthatóság. És csak akkor, ha ezek a szempontok, ebben a sorrendben teljesülnek, csupán ezek után érdemes a megformálást, az esztétikát szóba hozni. Hiszen az előbbi öt tényező függvényében alakul ki a köpeny. Nem úgy megy, hogy először csinálsz egy mutatós „szobrot”, amihez a megrendelő vagy felhasználó kénytelen alkalmazkodni.

Dubaiban mennyire fontos kérdés ma a fenntarthatóság?

Meglepően központi téma.

Mit ért az alatt, hogy dinamikus a forgó torony?

Eszembe jutott, hogy olyan házat kellene tervezni, ami képes változtatni az alakját, átpozícionálni magát a nap, a szél járása és erőssége, az évszakok szerint. A dinamikus épületnek nem az alakváltoztatás a lényege, hanem hogy a terek, a ház képesek alkalmazkodni az igényeinkhez, az életünkhöz. Úgy, ahogy a teknősbéka páncélja is a teknőshöz idomul. Változik a színe, mérete, alakja, vastagsága, sőt a teknős jobbra és balra is tudja mozgatni. A mi otthonaink ehhez képest csekély mértékben alkalmazkodnak hozzánk és alig változnak az igényeink szerint. Valaki megtervezi, valaki kivitelezi a házat, ahol élünk, és egy életre a négy fal között ragadunk, hacsak le nem cseréljük a lakásunkat, és ugyanezt nem tesszük másutt. Mennyire természetes gondolat olyan házat építeni, ami folyamatosan változik!

Főként középületeket, apartman házakat és kórházakat tervezett a forgó épület előtt. Hogy merült fel a gondolat?

Semmi sem végleges az életben, az igényeink is folyamatosan változnak. Olyan házakat képzelek el, amelyek minket szolgálnak. Terveztem például Jeruzsálemben egy újraformálható teret és egy lakóházat, ahol, ha esik az eső, automatikusan bezáródik a tető. Innen indult a dinamikus épület gondolata. A forgó torony koncepciója onnan származik, mikor kinéztem egy New York-i apartman ablakán, ahol ugyanabból a szobából az egyik irányba Manhattan keleti, a másik irányba fordulva a nyugati oldalát láttam. Egy héttel előtte Miamiban néztem eladó lakást, egy felhőkarcoló felső emeletén. Kétszeres árat mondtak érte, mint a környezőekért, mert az óceánra nyílt innen kilátás. Összekapcsoltam ezt a két élményt és rájöttem, hogy miért ne lehetne olyan lakásokat és emeleteket építeni, amelyek mivel forognak, 360 fokos panorámával rendelkeznek? Így mindenki teljes kilátást élvezhet. Aztán felismertem, hogy ha az összes emelet külön-külön forog, más-más sebességgel, akkor az épület köpenye is folyamatosan változik. Tehát nem abból indultam ki, hogy létre akarok hozni egy házat, aminek mindig más alakja van. Megválaszthatod a forgás irányát, sebességet, a gyorsulást és az időzítést is! Néhányan úgy nevezik a forgó tornyot, hogy a „jövő szimbóluma”.



Ki irányítja a forgást?

A tulajdonos hangkontrollal.

Hol tart a megvalósítás?

Most indul az építkezés Dubaiban.

Hogyan oldja meg a csőhálózatot?

Olyan intelligens módszerrel, ahol a fix cső képes a forgó csőhöz kapcsolódni. Ennél többet nem mondhatok.

Mennyi ideje dolgozik a mérnöki szerkezeteken?

Öt éve.

Hogy lett ebből egy megvalósuló beruházás?

Először megszületett bennem az ötlet, gyűjtöttem hozzá együttműködő partnereket, barátokat, akik segítettek, és úgy döntöttünk, hogy kidolgozzuk. Aztán akadt egy befektető a „találmányhoz”. Úgy hallottam, Dubai után máshol is emelkedik majd forgó lakóház. Több helyszínről tárgyalunk jelenleg. Moszkva, London, Párizs, Miami mind a potenciális városok között vannak.

Ugyanazt valósítaná meg mindenütt?

Mind különböző, csak az alapgondolatban egyeznek meg. Olcsó, gyorsan felépíthető, egyszerű és logikus teremtmények lesznek.

Hány lakást alakítanak ki egy emeleten?

Egy és tíz közötti ez a szám.

De mi történik, ha a szomszéd a másik irányba akar forogni?

Megveszel egy komplett emeletet. Máskülönben az építész dönt a forgási sebességről és irányról. De azt is lehet, hogy egyszer a héten minden tulajdonosra sor kerül, és ebédidőben, egy előre meghatározott beosztás szerint más és más dönthet a forgásról. Ha mondjuk az Ön napja a szerdai ebédidő, meghívja egy aznapi ebédre a barátait és megmutatja nekik a várost úgy, ahogy szeretné.

Úgy tudom a termelt energia tekintetében is egyedülálló alkotás lesz a forgó torony.

Igen, nem csak magát látja el energiával, de a tervek szerint a környező házaknak is képes lesz energiaellátást biztosítani az emeletek közé rögzített, horizontális szélturbináknak és a fotovoltaikus paneleknek köszönhetően.

Mennyire lesz ez csendes?

A szélturbinák és az egész konstrukció is csendesek lesznek.

Valóban kényelmes lehet egy körbe-körbeforgó tányéron élni?

Maga talán szédül attól, hogy a Föld folyamatosan forog? Aki benne él, észre sem fogja venni, hogy mozog, annyira lassan és finoman ér körbe. Ha a leggyorsabb fokozatra állítják, akkor is egy óra mire körbeér, lassabb forgás esetén 24 óra.

Mi lesz az eredménye, ha minden kozmopolita városba épít majd egyet a toronyból?

Először is, mindenki másol, mióta világ a világ. Az építészetben évszázadok óta. És ezek a tornyok különbözőek lesznek az egyes városokban. Egyébként sincs megadott formájuk. A design koncepciója megváltozott. 2009-ben lehetetlenség azt állítani, hogy az örökkévalóságnak tervezek egy házat a saját elképzelésem és ízlésem szerint, amit aztán mindenkinek el kell fogadnia.

Ezt építőanyagok tekintetében hogyan fogalmazná meg? Úgy tudom, hogy tulajdonosi résszel rendelkezik a Leonardo da Vinci üzemben, ami egy szanitergyártáshoz és előre gyártott fürdőszoba-kapszulákhoz kapcsolódó vállalkozás.

Igen, tulajdonos vagyok. Évekkel ezelőtt szálltam be az iparba, mert érdekelt az előregyártás. 1985-ben alapítottam egy kivitelező és ingatlanfejlesztő céget. Nem úgy működtem, mint a kollégáim többsége, elismerem. Mellette tanítottam, projekt menedzsmenttel és ingatlanokkal is foglalkoztam. Jelenleg szűkítem a kört, és közelebb áll az építészethez, amivel foglalkozom, de még mindig dolgozom a kivitelezésben is. Brunelleschi se úgy működött, hogy megtervezte a házat, aztán hívott egy mérnököt, majd egy kivitelezőt – ahogy rengeteg építész teszi manapság –, hanem átfogóan vitte végig a projektet, átlátta a gazdasági kérdéseket, az üzemeltetést épp úgy, mint a mérnöki részt és a kivitelezést.

Miért érzi az előregyártást releváns technológiának? Erről Magyarországon leginkább a panelépítészet jut eszünkbe.

Kevés a jó példa. Szerencsétlen egybeesés volt, hogy az előregyártásról kormányok döntöttek, hogy a tömeges és olcsó lakásteremtés igényére válaszoljanak. Az üzletemberek is az olcsó és gyors lehetőségét látták benne, amin rengeteg nyereséget realizálhattak. De a Ferrarikat is gyárban csinálják és a csinos kis ezüst órája is bizony, gyári termék. Szép épületek miért ne készülhetnének gyárban? Sokkal magasabb minőséget lehet elérni gyári körülmények közt az építésben, mint a helyszínen a kivitelezőre és a munkásokra bízva a feladatot. Lehetetlen olyan alapos és kidolgozott részletkezelést garantálni az építéskor, mint így. Dubaiban is válság van.

Mi szól a forgó hotel mellett?

Ez egy unikális projekt. Számos olyan ember van, aki szeretne egy ilyen minőségi és egyedi épületben lakni. Szerintem sokkal valószínűbb, hogy ez a projekt ma megvalósul Dubaiban, mint bármi más.

Milyennek látja a jövőt?

Nagyon primitívek az épületeink még. Ennél biztos, hogy intelligensebbek lesznek. A laptopja, a mobilja ahhoz képest, hogy milyen eszközök voltak 10-20 éve, elképesztő fejlődésen mentek át. Az épületek okosabbak lesznek, hogy az életünket jobbá, biztonságosabbá tegyék. Szerintem nagyon sok dinamikus épületünk lesz, ami nem pont azt jelenti, hogy ugyanígy forognak majd, de lesz bennük valamiféle mozgás, képesség a változásra. Ez még csak a kezdet!

Szöveg: Szépvölgyi Viktória 

A cikk nyomtatásban megjelent az OCTOGON architecture&design 2010/1. számában.  

Ez a cikk nyomtatásban is megjelent az Octogon magazin 74 - 2010/01. lapszámában

A lapszám tartalmából:


Megnézem Előfizetek



Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Kína lehagyta az USA-t a felhőkarcoló építésben

Kína lehagyta az USA-t a felhőkarcoló építésben

Mert azé a világhatalom, akié a világ legtöbb égig érő épülete.

Így fog kinézni a  2020-as dubaji világkiállítás magyar pavilonja

Így fog kinézni a 2020-as dubaji világkiállítás magyar pavilonja

A pavilon Magyarország gyógy- és termálvízkincsének bemutatására fókuszál.

Ötezer embert lát el élelemmel ez a növény-felhőkarcoló

Ötezer embert lát el élelemmel ez a növény-felhőkarcoló

A növény-felhőkarcolók lehetőséget adnak arra, hogy helyben termesszk élelmiszereinket. 

Hirdetés