2016/3 0
Fotó: Jáger Viktor és Szindbad
 

Alma a lombjához

A 20. század személyes történelme sok esetben a kitelepítések, kisajátítások, veszteségek mentén írható le. nagyon ritka az olyan történet, mint a hosszúhetényi, ahol egy megroggyant vízimalomból minden eresztékében a minimál jegyében újragondolt étterem lett. szép példájaként annak, hogyan lehet szívvel és ízléssel tovább vinni a családi örökséget.

Fotó © Jáger Viktor és Szindbad

A molnárdinasztiában a mesterség szála már megszakadt, de a malom – amíg volt víz – vándormolnárokkal még működött. De a ma Észtországban élő, Pécsett nevelkedett Ásványi Rita már csak játszóhelyként emlékezik rá, ahol a hosszúhetényi nagyszüleinél töltött nyarakon sokat bújócskázott. A két lakószoba még 2010-ben is használható volt, de a 600 négyzetméteres épületegyüttes ipari része igencsak tönkrement, mire megörökölte.

Fotó © Jáger Viktor és Szindbad

Élve a kulturális örökség bemutatására és védelmére kiírt pályázaton nyert támogatással, a nemrég Príma Primissima-díjra jelölt építészt, Pelényi Margitot kérte fel, hogy a malom ipari műemlék-jellegét megőrizve éttermet alakítson ki benne. „Tervezői szemmel nézve az egész szinte rom volt, a malmot úgy kellett megfejteni belőle – emlékszik vissza a tervező a kiinduló állapotra –, de a családi történet szépsége megragadott. A fő feladat az volt, hogy a malmi részekbe úgy tudjunk éttermi funkciót telepíteni, hogy az eredeti elemeket ne puszta díszletekként
őrizzük meg, hanem új funkciójukban fogalmazzuk újra. Kevés volt az olyan egység – mint például a füstölő, a kenyérsütő kemence
vagy a kültéri „pottyantós” –, amelyet eredeti szerepében meg lehetett hagyni, patinás külsővel, de a modern igényeknek megfelelő felszereléssel. A tulajdonossal együtt úgy gondoltuk, hogy minden, ami új beépítés, az a puritán skandináv belsőépítészet stílusjegyeit viselje, szerethető legyen, és harmonikusan ellenpontozza az ipari műemléki jelleget.”

Fotó © Jáger Viktor és Szindbad

Ásványi Rita is határozottan elutasította, hogy skanzent építsenek, egyetértett a praktikus minimál design vonallal. „Nagyon masszív felújításra volt szükség – mondja –: a házat a tartófalakig vissza kellett bontani, a vályog és terméskő falakat alá kellett alapozni, ettől az egész folyamatot dinamikus gondolkodás jellemezte. Ha leomlott egy fal, nem automatikusan építettünk helyette másikat, hanem újragondoltuk a teret. ”Mire mindez elkészült, a féltve óvott ősfák – amelyekről a nevét is kapta az Almalomb étterem – jórészt elpusztultak, ettől sajnos megváltozott a hely jellege. De ahogyan a malom az Al-MALOMbban, a hajópadló a bútorokban, úgy élnek tovább a fák a veranda tetőszerkezetébe beépülve.

Tervező: Pelényi Margit
Fotó: Jáger Viktor és Szindbad
Szöveg: Mihalicz Csilla

A cikk nyomtatásban megjelent az OCTOGON Deco 2016/3. lapszámában. 

MAGAZIN

MUTASS TÖBBET

építészet

design

tér

trend

SZERKESZTŐI AJÁNLAT

2016 január 19.

Ikrek hegye - Családi házak Budapest szélén

Az ikerség inkább erős kapcsolatot feltételez, mintsem egyformaságot, ha létezik egyáltalán az építészetben vagy az életben egyformaság. 

Telepi srác - Családi ház Kelenvölgyben

Szokott sétám közben szemet szúrt egy különös, érdekes épület: a környék szorosan egymás mellé épült családi házaitól merőben eltért.

2015 december 02.