Hirdetés

Loffice: Új gyerek az osztályban

A Loffice új épületéről Winkler Nóra írt az Octogon új számában.

Hirdetés

A Loffice új épületéről Winkler Nóra írt az OCTOGON 161-es (2020/5-ös) számában, következzen a cikk teljes terjedelmében.

Mindig vágyakoztam a kalandvágyból itt élők, a jómódú utazóként nálunk időzők pozíciójára. Szeretem Budapestet, de napi használata nyilván másmilyen látvány, mint egy magaslati rátekintés. Talán még irritált is kicsit, hogy a rendszerváltás után nyugatról ideérkezők egzotikusnak látták, ami voltaképp csak elhanyagolt és megoldatlan – nekik mindez frusztráció nélküli szemlélődés, a történelem, a másfajta keretek közt zajlott évtizedek nyoma. Váratlanul ért, hogy ez eszembe jutott a Loffice új, Salétrom utcai épületében, csakhogy a tereiben mintha megkaptam volna a rég vágyott érzést; a rendezett, nagyvonalú, kényelmes, a helyiek (!) számára kialakított pontból hirtelen szépnek találtatott a múlt rétegeiből elővilágló egykori pompa, és a máskor zajos, kusza nagyvárosi menet tompított, andalító morajlássá lett.

 A bejárat erős beszívó erővel bír A homlokzat mesél, de mesélhetnek vele az épületben lévők is

Aki először néz az épületre, de ha még sokadjára is, leginkább a homlokzat hatalmas, fehér felületét fogja érdeklődve szemlélni. Később látja majd meg a hat emeletet, és a megannyi építészeti játékot. Egyik például a bejárat maga, ami, idomulva a mellette álló házhoz, két szint magas és erős beszívó ereje van, mivel az épület alsó homlokzatát az utca frontjától befele húzták, így az arra sétáló nagyjából azon kapja magát, hogy már rá is kanyarodott a házra, ami két elemből áll. Paládi-Kovács Ádám építész az alsó szintek trapézformájára egy rombuszt rakott, mely kifeszíti az udvari teret és dinamizmust visz a kompozícióba, előbbiben a földszinti rendezvénytér és az emeleti coworking tér, utóbbiban az apartmanok kaptak helyet.

Mindezt a ház emeleti erkélyei előtt kifelé egy látványos és többfunkciós kortárs homlokzati árnyékolóval fedte le, amelyen, mint egy Brueghel-festményen, hosszasan időz a szem, mire minden mellékjelenetet végigpásztáz és megért.

A történet, amit elmesél, a házé – követve a muráliák, homlokzatdíszek budapesti hagyományát, de a lakóházakon szokásosak helyett itt óriásira felhúzva –, hogy mi mindent lehet odabenn csinálni: dolgozni (szeparáltan vagy csapatban), társaságizni, családi életet élni, kávézgatni valamelyik teraszon, vagy előadásokat hallgatni és műsoros estet nézni. Esterházy Marcell és Willem van de Ven jegyzi a gigantikus művet, aminek paneljei szintenként nyithatóak, így a mögöttük élők döntik el, maradnak-e a takarásában vagy kinyitva – és így a képbe belépve – illusztrálják, hogy benn tényleg zajlik az élet. Willem a Loffice-ingatlanok kommunikációs elemeiért, e ház arculatáért és jelrendszeréért is felel, holland, akit egy váratlanul jött szerelem tartott Budapesten.

Marcell generációjának fontos képzőművésze, a coworking irodákat alapító Klementz testvérpárból Panni férje. Esterházy Marcell hosszú időt töltött Franciaországban, s talán emiatt is lehet, hogy a fény játékát maximálisan involváló szerkezetről Jean Nouvel Institute Du Monde Arabe-ja jutott eszembe [Jean Nouvelről lásd még OCTOGON 2019/5.]. Willem eleinte kételkedett a balusztrádok előtt lógó fémlepel ötletében, de mikor átnézte az építészeti terveket, meglátta, amit Marcell már korábban; a felület határozott karaktert adna, önálló médium, amin továbbvihető a Loffice már kiérlelt, tömör, játékos arculata.

Belépve az épületbe, trapéz alakú udvar fogad, szoborszerű, szabadtéri brainstormingra való, laptop deskkel ellátott, sokféleképp ülhető Konstantin Gricic bútorokkal (Stool Tool) és egy megemelt kerttel, amiben romantikus szobrok és két, már termő körtefa áll. Belátunk a rendezvénytérbe, ami tele van színes, T-formájú és meglepően kényelmes, szintén Grcic-székkel, pár nyugággyal és fotellel. Diszkrét ajtó mögött kapott helyet a konyha, ami a programokat szolgálja ki, a hosszú fa asztal pedig „hazatért”: az ingatlanhoz egyenként vásárolt lakások gerendáiból készült, évekig a Paulay Ede utcai házban szolgált és most visszajött. Üveg a terem fala, ami eltolható, így mindez kompletten egybenyitható a kerttel, és a Remo-székeket ki is lehet vinni, bírják azt is. Az első emeleten működik a coworking recepció – az asztal felett ikonikus Esterházy Marcell-mű –, szemben a dolgozókat kiszolgáló, fényben úszó és saját kis nézelődő terasszal ellátott közösségi konyha.

Az egyterű irodákban, közös asztaloknál meglepő mód az is jól tud dolgozni, akinek amúgy az agyára megy, ha mellette más beszél, mert – ez sokévnyi Loffice-tapasztalatom – egynemű zsizsgéssé lesznek a többiek, fókuszáltan lehet írni, tervezni.

De aki végképp külön szeretne válni a többiektől, az egy fehér, kaptárra emlékeztető Ligne Roset-asztal mögé bújhat, elvonulhat a Bouroullec fivérek tervezte energikus, szigetnek ható, piros, magasfalú kanapéra, ahonnan kilátni a körútra. Ülhet Arne Jacobsen klasszikus Egg chair-jében, illetve a szimpatikus svéd családi designcég, a Blå Station által tervezett szófa-sarokban is, ami a lekerekített formáival jólesően gyerekbútoros ugyan, mégis totál funkcionális és variálható. Akihez már eljutott a hír, hogy hosszas ülés abszolút test-gyilkos dolog, elsétálhat a dán Dencon állítható magasságú asztalaihoz is. Különböző méretű tárgyalók kaptak helyet ezen a szinten, üvegfalú kubusok intelligens hűtő-fűtő rendszerrel, illetve barátságos, puha textil-elemekkel és fával. Minden igényre szabható, nemcsak a fizikai tárgyak variálhatóak, de ebben a poszt- (és lehet, pre-) Covid-helyzetben ez a típusú irodai szolgáltatás ahhoz az igényhez is idomul, ha egy cégnél naponta változik a bejáró dolgozók száma.

 Minőségi ülőbútorból bőven van választék A hatalmas tűzfalra akár vetíteni is lehet, amennyiben lakóbarát a hangosítás

A stúdiótereké a következő szint, plusz egy olyas tetőterasz, amilyennel – mint ellenállhatatlan koktélozós spottal – a szállodák büszkélkedni szoktak. Szemben a hatalmas tűzfal, akár vetíteni is lehet rá, amennyiben lakóbarát a hangosítás. Körben pedig a környező házakra látni: gyönyörű, szecessziós ornamentikákra, kisvárosiasan alacsony házak tetőire a magas, dús lombú fák közt. A legfelső szintek apartmanjaiba azokat várnák, akiket vonz a környék egyre vitálisabb, izgalmas közege.

Egy élő városban folyamatosan változik, mely negyedekbe húz a kreatív erő – kisebb, független, menő üzletek, butikok, hibrid könyvesboltok, urbánus designcégek, galériák –, és a nyolcker ezen része pár éve már ilyen. Szomjas György legendás K2 dokufilmje még

a hírhedt Rákóczi teret mutatta, kurvákat, kuncsaftokat, kockaladákat, ma meg ugyanitt a Loffice terei olyanok, mint az abbahagyhatatlan amerikai szuper tv-sorozat, a Milliárdok nyomában fő helyszíne, a brókerek ultramenő csupaüveg bázisa.

Visszatérve a fölső szintekre, a rövid vagy hosszú távra is bérelhető apartmanok kialakítása olyan, hogy otthonként vagy irodaként is működhetnek. A konyhapozíciók, a fürdők és a szobák elosztásába egy család és egy cég mindennapjai is beleláthatóak. Akárhogy lesz is, a legtöbb fényt és legszélesebb teraszt mindig a nappalik kapják, onnan kilépve teljesen nyithatóak a homlokzati elem paneljei. Ezt a teret tekinti a tervező a legértékesebbnek, itt a legszélesebb a teraszok sávja. Teraszból a penthouse apartmanhoz tartozik a legtöbb. Ez igazi magasélet, ahol a kádból is extrapanoráma tárul a használó elé.

 Magasélet a teraszon A homlokzati üvegkorlátokat a Max Üvegstúdió Kft. készítette

Ezek a finom ötletek, a ház nagyvonalúsága, az enteriőr minősége, a szokatlan szín-, anyag- és formai párosítások az egyik tulajdonos, a harminc éve itt élő, szuper magyart beszélő, és a helyi közegbe cselekvően beolvadt osztrák ügyvédnő, Ulrike Rein eszméletlen kreatív szellemiségéből fakadnak. Ő vezetett körbe, és újra csak rácsodálkoztam, hogyan vannak kiosztva az emberek energiaszintjei.

A Loffice illedelmesen ül a környező házak által kiadott, sehol se az utcára merőleges, szabálytalan alakú telken. A tervező előzetesen végigvette a helyi szokásokat, a környezetet, így figyelmesen kapcsolódik szomszédjaihoz – és közben nagyon szépen fel is húzza a csapatot. Olyan, mintha gyereküket a külföldi szülők jófejségből nem az evidens Amerikai Iskolába íratnák, hanem a sima államiba, hogy a két minőség kölcsönösen gazdagíthassa egymást.

Tervezés éve: 2018
Építés éve: 2019-2020
Szintterület: 2500 m2

Építész tervező / generáltervező: Paládi-Kovács Ádám DLA (Paládi Építész és Mérnök Kft.)
Építész munkatársak: Hegedűs Dávid János, Szekeres Attila, Erdélyi Anett
Árnyékoló minta grafikai tervezése: Willem van de Ven grafikusművész, Esterházy Marcell képzőművész
Építtető / tulajdonos: Ulrike Rein, Klementz Kata, Oppenheim Klára, Esterházy Anna
Homlokzati lézervágás: Cakk Labs




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Kutyabarát és őszinte: új irodában a Mito
  • 2018-12-04 07:00
  • Deco

Kutyabarát és őszinte: új irodában a Mito

Az Év Irodája címet is megpályázzák.

Playground - játékos iroda otthon 2.

Playground - játékos iroda otthon 2.

Miért jó a skandináv design az otthonról dolgozóknak?

Negyvenezer négyzetméter színkavalkád - jön a Liberty Irodaház

Negyvenezer négyzetméter színkavalkád - jön a Liberty Irodaház

A DPI Design tervezte Liberty Irodaház mindennapos örömforrást biztosít majd dolgozóinak.

Hirdetés