Iskolapélda

A visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola bővítéséről

 

A visegrádi általános iskola 1982/83-as tanévére kiadott évkönyvében a következő idézet áll: „Aedificium hoc ecclesia sumptius communitatis oblatis que aliorum in usum iuventutis egregie instituendae liberaliter adaptatum MDCCCLXXI”, vagyis „Ez az épület – mely egykor templom volt – a közösségnek felújíttatott, azzal a nemes céllal, hogy benne kiváló ifjúság neveltessék 1871.”  A 21. században ismét felújításon esett át az épület, amelyet májusi témánk, a fiatalok városa kapcsán elevenítünk fel az OCTOGON magazin 179-es (2022/7-es) lapszámából  
 

 

Az iskolák, az iskolázottság története fontos helyet foglal el a társadalomtörténetben, egy adott település gazdasági helyzete, jelentősége mindig összefüggött oktatási intézménye(i)nek státusával. Az európai egyetemi hálózat kiépülésének és településformáló erejének középkorban gyökeredző története közismert, az elemi oktatás elterjedéséhez a 18. század felvilágosult eszméire és rendelkezéseire volt szükség. A falusi iskolák felállítására és működtetésére vonatkozó rendeletek viszonylag jól dokumentáltak, de ritkaságszámba megy, amikor az intézménytörténet feltárása párhuzamba állítható és nyomon követhető az építéstörténeti periódusokkal.

A visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola története ezért kivételes: az iskolatörténet mintegy 220 éve folyamatosan ráolvasható az épülettörténetre, a különböző szintű és funkciójú bővítésekre, és itt elsősorban Mezei Anna (Oktatás-, nevelés-, iskolatörténet) és Gyetvay Enikő (A visegrádi általános iskola történetének rétegei – egy példa az építészeti kontinuitásra) munkáira utalnánk. Szerves fejlődés folyamata bontható ki a históriai adatokból a 18. század közepétől, a bővítések nemcsak követték a megnövekedett tanulói létszámot, de többnyire tisztelték és figyelembe vették a település építészeti hagyományát.

 


A 2021-re befejeződött és átadott iskolabővítés kiváló megálmodói Tamás Anna Mária és Kovács-Andor Krisztián építészek is e hagyományok figyelembevételével és maximális kiaknázásával teremtettek 21. századi környezetet a nebulók számára. Nem voltak könnyű helyzetben, hiszen a folyamatos régészeti feltárások egyre mélyebb rétegeit tárták fel az egykori településszerkezetnek, ezért alkalmazkodniuk kellett a középkor óta folyamatosan „foglalt” telek adottságaihoz, építészeti örökségéhez.

 

 

A 14-15. századi lakóház helyén és falainak részbeni „újrahasznosításával” a török hódoltságból való felszabadulás után a 18. században először plébániatemplom épült, majd ezt alakítják át iskolának. A 18. század végén több bővítési terv ismert a környéket felvirágoztató német építőmesterektől. A kezdetben kéttantermes és tanítói lakással ellátott épület a 20. században fokozatosan tantermekkel bővül, míg az 1980-as évek végére külön tornacsarnokot kap (építész: Makovecz Imre), amely egyben a település egészének sportolási lehetőségét is szolgálja.

A bővítéstörténeti ív felrajzolása segít megérteni azt a rendkívül nehéz és terhelt szituációt, amellyel a kiváló tervezőknek a legújabb nagyobbításkor meg kellett birkózniuk. A barokk lakóház az urbanisztikai meghatározottságot hagyományozta, míg a markáns Makovecz-féle tornacsarnok formaképzésében a település királyi építkezéseire reflektált. Szűkösség és tágasság relatív fogalmak, főleg, ha ezt két teljesen eltérő nézőpontból: a középkori városközpontból és a gyermekek szemszögéből nézzük. Ezzel a viszonyrendszerrel játszottak és gazdálkodtak az építészek, amikor folyamatosan mindkettőre hivatkoztak terveikben. 

 


Az iskolaépület bővítése a településszerkezeti szűkösség miatt az épületek által szinte körülzárt belső udvar felé volt lehetséges, ahol az iskolaépület-együttes egy elemének elbontásával nyílt hely az új szárny felhúzására, úgy, hogy az utcakép nem bomlik meg, s az új épület alaprajzában és felépítményében is követi a telken valaha állt középkori és barokk lakóházak formaképzését. Ezt erősíti a visszafogott és finom anyaghasználatú vakolt fal és nyílászárókiosztás.

A Makovecz-féle tornacsarnok markáns ácsolata, amelyet a kissé eltolt, de megmentett sportudvar kapcsol közvetlenül az iskola épülethez, a korábbi bővítés legötletesebb megoldásában, a fa pengepilléres homlokzat üvegezett „tornácának” kreatív ideájában köszön vissza. A pengepillérek és a rájuk nyitható ajtók/kapuk koncepció megpróbálja pótolni a helyszűke miatt megoldhatatlan aula avagy központi közösségi tér funkciót. A folyosót a szünetekben és délután igény szerint egybe lehetne nyitni az udvarral, így a külső és belső terek közötti határ feloldódik, az udvar az épület szerves részévé válik. Ez a személyre / tanulóra szabott, az életkorokat is figyelembe vevő felosztott közösségi tér komoly környezetpszichológiai tanulmányokat feltételez.

 


Az épület földszintjén az alsó tagozatos diákok osztálytermei vannak, akiknek egészséges testi és szellemi fejlődéséhez alapvető szükséglet a szabad mozgás lehetőségének megteremtése. Az épület külső és belső összhangját a játékosan letisztult vidám belsőépítészeti megoldások, az egyedi grafikai jelrendszer teremti meg, amelynél – szintúgy támaszkodva a környezetpszichológia kutatási eredményeire – az alsó tagozatos termekben és környezetüknél az erőteljesebb színkódok dominálnak, míg a vándorló felső tagozatosok és a zeneiskolások számára egy nyugodtabb színvilágot alkalmaztak. 

 

 


A korábbi iskolaépület szűkös belső adottságainak tágítása okos térszervezéssel és a vertikális tagolás kreatív megoldásaival valósul meg: az emeleti folyosó galériás kialakításával egy térérzetében szellősebb közlekedő jött létre. Az udvari szárny emeleti szintjén található egy művészeti terem, amely (népi)tánc próbákra használatos, de kisebb rendezvények megtartására is alkalmas.

A többfunkciós művészeti terem szempontjából kedvező a nagyobb légtér, ezért a termet részben galériásan, nagy belmagasságú, kétszintes kialakítással tervezték meg. A tetőtérben három kisebb zenei gyakorlószoba, egy nagyobb nyelvi csoportszoba, a művészeti terem galériája, az onnan nyíló két raktárhelyiség, valamint az egész épületet ellátó gépészeti helyiség kapott helyet.

 


A szűkösség feloldásához-megoldásához a iskolai bejáratok jól szervezett, hierarchikus rendje is hozzájárul: a főbejárat továbbra is a Rév utca felől a főépület és az új épület közötti új bejárati kapu. Ezt követően az iskolaudvarból az egyes épületeknek több, párhuzamosan használt bejárata is van, attól függően, hogy mely évfolyam használja. Lenyűgöző, ahogy a szigorúan és következetesen végiggondolt funkció az épület struktúrájára hat: felnyit, bezár, megkérdőjelez, és meghökkentő, de működő kreatív ötletekkel áll elő.

Az épület mindent tud, amit egy korszerű, 21. századi tanintézménynek adnia kell. És mindezt úgy teremti meg, hogy megidézi, használja és kihasználja a hagyomány adta lehetőségeket, valódi és működő kapcsolatot hozva létre a település múltja, az intézmény históriája, az építészettörténet és a kortárs megoldások között.

Maga az épület válik médiummá: a felhalmozott tudás valódi koncentrálójává és közvetítőjévé. 

 

Tervezés éve: 2016 – 2017
Megvalósulás éve: 2021
Tervezési terület: 1220 m2
Generáltervező: A+ Építész Stúdió Kft.
Építész és belsőépítész tervezők: Tamás Anna Mária DLA, Kovács-Andor Krisztián DLA
Építész munkatársak: Bánfalvi Zoltán, Engert Andrea
Belsőépítész munkatárs: Engert Andrea
Beruházó: Visegrád város önkormányzata

 

 










Az OCTOGON magazin 179-es (2022/7-es) lapszámában sok egyéb mellett egy érdi és egy visegrádi iskolabővítésről, a Berzsák Zoltán tervezésében újjászületett Ráday Házról, az elkészült Budapest ONE irodaépületről és a Ginkgo Architects által tervezett Szalonka utcai családi házról is olvashattok.

Az OCTOGON-ra erre linkre kattintva lehet előfizetni!







 




A+ Építész Stúdió | Web | Instagram

 

 

További képek a galériában!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Svájci bicska magyar módra

Svájci bicska magyar módra

Iskolabővítés Felsőörsön.

Visegrád már készül a királytalálkozó 700. évfordulójára

Visegrád már készül a királytalálkozó 700. évfordulójára

2035-re, a visegrádi királytalálkozó 700. évfordulójára megújul a visegrádi vár és környezete.

Hirdetés