Hirdetés

Fontos témával, a belvárosi belső udvarok megújításával foglalkozik a sorozat 5., frissen megjelent része. 

Hirdetés

Különösen fontos állomásához érkezett a Zöldinfrastruktúra füzet: a Belvárosi belső udvarok megújítása című új, 5. részt a héten mutatták be a Fugában. A kiadványsorozat a Fővárosi Önkormányzat gondozásában jelenik meg.

A mostani rész azért nevezhető hiánypótlónak, mert Budapesten nagyon kevés a zöldfelület, különösen a belvárosban: míg a fővárosban átlagosan 6 m2 zöldfelület jut egy főre, a belső zónákban ez az érték 0-5 m2/fő között változik. A WHO ajánlás 9 m2/ fő.

A zöldfelületi hiány pótlására közterületen kevés a lehetőség, viszont a belsőudvarokban hatalmas a potenciál. Ezt a területet tárja fel a Zöldinfrastruktúra füzet új része.

Fa egy Szent István körúti belső udvarbanÉpületszárny bontása révén megújult terek a Ferencvárosban

„A sűrűn beépített történeti városrészek jellemzően zöldfelületekben szegény területek – írja a kötet elkészítésében közreműködő Lépték-Terv Tájépítész Iroda honlapja. – A historikus városszövetben ezek a sokszor elhagyatott, alulhasznosított, kihasználatlan társasházi belső udvarok adnak egyedüli lehetőséget a zöldfelületi fejlesztésre, kondicionáló és szabadtéri rekreációs lehetőséget nyújtó zöld terek kialakítására. Ezt a fejlesztési szándékot segíti a kiadvány egy eszköztár felsorakoztatásával, jó példák és mintahelyzetek bemutatásával.”

A több mint százoldalas kiadvány rendkívül alapos munka, helyzetelemzéssel, tervezési alapelvekkel, a jogszabályi környezet bemutatásával. Lényegében egy mindenre kiterjedő útmutatót kínál a belső udvarok fejlesztéséhez, erre jó példa a Növényalkalmazás alfejezet, ahol tételesen felsorolnak növényfajokat és -fajtákat, különböző adottságokhoz: udvarkertbe, ültetőedénybe, talajtakarónak, stb. De ugyanígy bemutatja az alkalmazható növényformákat is, könnyen áttekinthető infografikát mellékelve hozzájuk, olyan szempontokkal, mint közösségépítő erő, ökológiai érték, beruházási igény, fenntartási igény, eredmény elérése.

Vadszőlővel befuttatott tűzfal a Rózsa utcában - Fotó: Lépték-Terv

Az utolsó három fejezet nemcsak gyakorlatias, de rendkívül inspiráló is, elvégre a Mintahelyzetek bemutatása mellett Jó példákat ismertet, végül azt is kifejti, miként lehetséges és érdemes Külső szereplőket és eszközöket (önkormányzatok, piaci szereplők, civil szervezetek) bevonni egy-egy projektbe. A „legmostohább adottságokkal rendelkező” szürkeudvarról például megtudjuk, hogy 

„A kedvezőtlen termőhelyi adottságok miatt az udvarzöldítés lehetősége a földszinten rendkívül korlátozott. Az udvartér élhetőbbé tételére azonban számos más lehetőség nyílik.”

...és természetesen a kiadvány ismerteti a módszereket, amelyekkel jelentős minőségi változást érhetünk el.

A Fővárosi Önkormányzat gondozásában megjelenő kiadványt szerzőként Báthoryné Nagy Ildikó Réka PhD, G. Korompay Judit DLA és Teremy Viktória jegyzi, szerkesztői pedig Báthoryné Nagy Ildikó és Stefanics Beáta (Lépték-Terv Tájépítész Iroda).

A kiadvány nyomtatott formában elérhető a Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztályán, a 374. szobában, míg online, pdf formátumban ingyen letölthető a Lépték-Terv honlapján.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Bogárhoteleket telepített egy magyar képzőművész Budapesten

Bogárhoteleket telepített egy magyar képzőművész Budapesten

bug hotel az áttelelő vagy menedéket, fészket kereső rovaroknak nyújt menedéket.

A Széllkapu szelleme Melbourne-től Szingapúrig

A Széllkapu szelleme Melbourne-től Szingapúrig

A parkban központi szerepet betöltő design-napelemek nemzetközi előképei. 

Ernyőarculat egységesíti Budapest és a fővárosi cégek megjelenését

Ernyőarculat egységesíti Budapest és a fővárosi cégek megjelenését

Az új arculat megtervezőjét több mint 40 pályamű közül választották ki.

Hirdetés