ÉPÍTÉSZET – FESTÉSZET – SZÍNDINAMIKA Tari Gábor munkásságában

Áprilisi témánk az építészet és a művészet kapcsolata. Ennek keretében mutatjuk be Tari Gábor munkáit, akinek oktatói-művészeti tevékenységében a két terület egy harmadikkal, a színdinamikával kiegészülve alkot egységet. Bemutatására az is apropót ad, hogy egy sajátos, nagy megtekintésre számot tartó „utcakiállítást” rendezett az egyetem szomszédságában, a Budafoki út elején lévő Demola Egyetemek Közti Kreatív Közösségi Tér üvegportáljai mögött.

 

 

Tari Gábor PhD festőművész, színkutató a BME Építészmérnöki Kar docense. Több évtizede tanít festőművészként a BME Rajzi és Formaismereti Tanszékén. Kezdetben főleg Nemcsics Antal – azóta világhírűvé vált és számtalanszor idézett színdinamika professzor-  tantárgyában segédkezett, később átvéve a téma vezetését saját színharmónia kutatásaival vált szakmailag ismertté. Polikróm harmónia-elmélete,  melyet egy angol nyelvű cikkben is összegzett, az aranymetszésre, a zenei hangsorokhoz hasonló arányokra és  a Fibonacci számsorok logikájára épül, melyet sikerrel oktat a BME-n kívül is, például  a MOME-én, a Metropolitan Egyetemen, Pécsen, Sopronban, a MÉK-ben, de eljutott a Trondhemi Egyetemre is Norvégiába .

Az építészeti formatant is sajátos megközelítéssel adja át: úgy véli a hallgatóknak nem csak a mindig aktuális, uralkodó stíluson belül kell otthonosan mozogniuk, vagy néhány szakmai szekértábor stílusába belesimulni. Fontos, hogy a vizuális nyelv szélesebb spektrumával – a geometrikus alapelemektől a teljesen szabálytalan organikus formákig – és a vizuális kompozíciós műveletekkel, hatótényezőkkel is megismerkedjenek a színhasználat fontosságával együtt. Ennek célja, hogy később személyesebb, önállóbb stílus kialakítására is képesek legyenek. Formatani előadásainak képi anyaga megtalálható a Researchgate szakmai weboldalán is. Oktatói munkásságát bizonyítja egyre gyarapodó, több egyetemet átfogó, magyar és idegen-nyelvű hallgatói mintafeladat gyűjteménye is.    

                                                                                                                     

 A színkutatás haszna számtalan panelépület vagy inkább lakóövezet koncepcionális újraszínezésében nyert gyakorlati értelmet, főleg Tatán, Csepelen, Budafokon, Óbudán, Újpalotán és Újpesten, ahol tudásával segíti az Önkormányzat Főépítészi Irodáját is. Balogh Balázs Széchenyi díjas egyetemi tanár szerint Tari Gábornak tulajdonítható a panelépületek újra-színezésének az a stílusa, amely megengedi a hatalmas, monoton homlokzatokon új, személyesebb, kortársi mintázatok szerepeltetését is - nemcsak a meglévő struktúrákhoz igazodva. Évek óta a Baumit Év Homlokzata pályázat zsüritagja. De az ország legszebb kastélyának, a Fertődi Eszterházy Kastélynak a felújítás utáni újra-színezése is az ő munkája.      

Laokoónia 8Laokoónia 4

                                                                                                                                                           

Ezúttal festészeti anyaggal jelentkezett itt a Műegyetem szomszédságában, melyre eddig talán kissé kevesebb ideje maradt szerteágazó oktatási és kutatási feladatai miatt. 
Tari Gábor festői praxisának olyan vizuális művészeti oktató és kutató példaképei vannak,  mint  Kepes György, vagy Moholy Nagy László.  Számára a festészet is inkább szín és formakutatás, nem az vezérelte, hogy mindig újabb és újabb trendekhez csatlakozva irányuljon rá a figyelem, és képek eladásából tartsa fent magát. Ennek ellenére képei 2004 és 2006 között folyamatosan kiállítva voltak az akkor épült új magyar konzulátus épületében Washingtonban például Nádler istván, Fehér László, Klimó Károly – a magyar festészet „nagyágyúinak” műveivel együtt.        

Laokoónia 7Laokoónia 6

                                                                                             
Most az évtizedek óta csiszolt, absztrahált figuratív stílusának legújabb „Laokoónia” című sorozatából állít ki darabokat. Figurái behálózzák, kifeszítik, kitámasztják a kép széleit.

Alakjai nem a kígyóval küzdenek, ahogy az ismert görög szoborcsoport figurái, hanem önmagukkal, vagy egymással, megjelenítve egy sajátos térélményt, egy „rácskoreográfiát” – az emberi kapcsolatok összefonódóan védelmező, de gyakran ellehetetlenítő, vagy akár  korlátozó, bénító többértelmű jellegét is kifejezve.

 

A művész kedvenc idézete: „Furcsa tömlöc ám az ének – rabja vagy, de mégsem véd meg”
Dinnyés József egyik vers-megzenésítéséből való, ahol az önkéntes bezártság a művészi-lét egzisztenciális drámájává is felnövekszik.  Feledy Balázs művészeti író így méltatja a Tari Gábort:
Ütköző, egymáshoz feszülő formái, sejtetései humán küzdelmek, akár etikailag is értelmezhető áttételes bizonyságai. Határozott kontúrokkal alakított formáin belül homogén színfelületek éppúgy láthatók, mint rajzi, gesztus elemekkel „felszántott” mezők. A formák egymásba feszülésének erejét erősíti színalkalmazásának nagyon tudatos szuggesztivitása. A művész képteremtő ereje egyedi, s miközben stíluselemei között felfedezhetők valós formák, formafragmentumok, a képek látványa elvontságokkal összegződik, szintetizálódik s válik így szkepszist is felmutató világérzéssé”.

Laokoónia 1Laokoónia 2

 

Képi stílusára érdekes módon hatott hosszú évtizedek építészeti rajz oktatása is. Annyira túlsúlyban volt ugyanis ezekben a geometria, hogy képei kvázi fellélegzés-képpen inkább az organikus, ívesen szabálytalan formakörvonalak felé tolódtak el.

Laokoónia 5

 

Nagyon fontos számára a forma személyes identitása, önálló hatóereje, ami nem üres formalizmus. Ez  úgy nyilvánul meg, hogy valamilyen valós téma,  az emberi alak „szenvedi el” a személyes jellegű alkotói absztrakciót. Így tud a forma is igazán önállóvá válni, valamihez képest, bevállalva az ábrázolás a figura bizonyos redukcióját is. Az emberi alak hagyományos zsáner-szituációkból való kiszakítása, üres térben való megjelenése is szimbolikusan fontos. Az elvontságért cserébe a színek illuzórikus térhatásával kárpótol a művész, melynek algoritmusai szintén színkutatási eredményeinek köszönhetők.  

Kép-építésére áttételesen hatott az építészet, képei figurákból formált architektúráknak is tekinthetők. 

Laokoónia 3

 

A Demola Kreatív Közösségi Tér üvegportáljai új funkcióval gyarapodtak, mert kiemelkedő nézettséggel rendelkeznek, mivel azok a hallgatók és oktatók, akik a kert felől lépnek be a Műszaki Egyetemre, nem tudják nem észre venni  a képeket és a periodikus cserélhetőség számtalan mű bemutatására ad módot – a 2024-es tavaszi szemeszter végéig  is akár. Több művészeti és tudományos eseményt is terveznek a kiállításhoz kapcsolódóan, melyről a Tari Gábor facebook-oldaláról lehet majd informálódni.

 

Tari Gábor   Web | Facebook
 

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Művészet még sosem került így a falra

Művészet még sosem került így a falra

A Frame okostévé digitális formában hozza el nemzetközi és magyar festők műveit.

Calatrava képzőművészeti alkotásaiból nyílt kiállítás Madridban

Calatrava képzőművészeti alkotásaiból nyílt kiállítás Madridban

Először mutatkozik be képzőművészként a spanyol fővárosban.

Újra itt az Art Market Budapest

Újra itt az Art Market Budapest

Sztárművészekkel és 5 kontinens kiállítóival várja látogatóit a régió legjelentősebb kortárs képzőművészeti seregszemléje.

Hirdetés