Elmélkedő

A Noumen Studio munkája az MTA Tudománytér pályázatára

A Magyar Tudományos Akadémia által Tudománytér címmel köztéri műalkotás tervezésére kiírt pályázatra több mint hatvan izgalmas felvetést tartalmazó pályamunka érkezett, melyek közül többet az OCTOGON online is bemutatott. Ezúttal Orbán Ákos és Hudy Balázs (Noumen Studio) tervét, az Elmélkedőt ismertetik maguk a szerzők.
 

 

A tér múltja, interaktivitás, a koronázási domb motívum 

1867-ben Ferenc József osztrák császárt magyar királlyá koronázták Pest-Budán, és ezzel létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, melyet kb. 50 év prosperitás követett az ország történelmében. A koronázási ceremónia egyik fontos állomása és szimbóluma a mai Széchenyi téren, az MTA épületével szemben felépített koronázási domb lett. Ezt 72 (64 magyar, 8 horvát) vármegyéből hozott földből építették az uralkodó számára, aki lovával a dombra ugratva, majd kardjával négyfelé suhintva ígéretet tett az ország védelmére. 

A koronázási domb a kapcsolódó történelmi események által sokrétű szimbolikával rendelkezik: jelképe egy új kezdetnek, egy útját megtaláló nemzetnek, új perspektíváknak, egy emelkedett hangulatnak, ugyanakkor királyság lévén egy erős alá-fölé rendeltségnek, hierarchiának is. 

Tervünk alapjaiban nyúl vissza a koronázási domb motívumához, de újra is értelmezi azt. Míg 1867-ben a nép emelt dombot az uralkodónak hatalma elismerésére, 2023-ban a kétszáz éves Magyar Tudományos Akadémia, azaz a magyar tudományosság emeli azt a népnek.

 
A domb sokrétű történelmi értelmezése mellett egyéb jelentős értékekkel is bír. Egyrészt, azon fel-le sétálva új perspektívák tárulnak a szemünk elé, melyek a dunai panorámával megfűszerezve eddig nem látott élményt biztosítanak a látogatók számára. Másrészt, interakcióra invitálja a járókelőket, legyen szó dombról való legurulásról egy szép nyári napon, vagy szánkózásról a téli havazásokkor – egy vertikálisan is megmozgatott tér sokkal több késztetést ébreszt az emberekben a játékra, a kikapcsolódásra, és az egymással való kapcsolódásra. 

 

 

A Széchenyi tér régóta fennálló problematikái közé tartozik, hogy a park – bár elérhető gyalogosan – magas padkáival és teljesen sík, homogén füvesített felületeivel inkább taszítja a járókelőket, mintsem invitálná őket. A tér tervezett felújításával ez a helyzet némiképp javul, ám a tér továbbra is sík, többnyire ingermentes marad. Tervünkkel a játék és az interakciók örömét szeretnénk visszacsempészni a tér életébe.

 

A tér politikai aktivizmussal átitatott történelme, az embertömeg motívum 

Az MTA székháza előtti tér, valamint a Széchenyi tér mindig is fontos szerepet töltött be a politikai aktivizmusban, időről időre hatalmas tömegek gyűltek itt össze, hogy képviseljék a nemzet érdekeit. Az utóbbi évtizedekben az embertömegek organikus együttmozgása, a szónokok szószékre segítése erősen akadozottá, vagy lehetetlenné vált a téren, amelynek jelenlegi kialakítása már inkább a szabad véleménynyilvánítás akadálya, mintsem katalizátora. 

Tervünk központi motívumaként a kétszáz éves Magyar Tudományos Akadémia, a kb. tizenhétezer főből álló jelenlegi köztestülete, és az elmúlt húsz évtized alatt az MTA berkein belül alkotó tudósok, azaz a mindenkori magyar tudományosság emel dombot a népnek, hogy új perspektívákat mutatva, a nemzetet új magasságokba emelve segítse a múlt, a jelen és a jövő problémáival való megküzdésünket. 

Gróf Széchenyi Istvánt idézve ,„A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma.ʼʼ Ezek az örökérvényű gondolatok ma, 2022-ben talán még relevánsabbak, mint valaha. Tervünk ebből a gondolatból építkezve egyszerre kíván színpadot emelni az elhallgatottaknak, és reprezentálni a „tudományos emberfő mennyiségétʼʼ. Így az MTA húsz évtizedes örökségét húsz dinamikusan előretörő, de tömegként egybeolvadó, szoborszerű egységben jeleníti meg. 

 

 

Az MTA épületének története, motívumrendszere 

Az Elmélkedő nemcsak elhelyezkedésében, de alapvető kialakításában, részleteiben, és motívumrendszerében is kapcsolatot teremt az MTA épületével. 

A Székház August Stüler tervei alapján, neoreneszánsz stílusban épült, így akkoriban (1865 decemberében került sor az ünnepélyes megnyitóra) inkább az egyetemességet, mintsem a nemzeti jelleget testesítette meg – architektúrája és szellemisége döntően befolyásolta a magyar építészet további alakulását, megelőlegezte a kiegyezés utáni városépítés fő stílus tendenciáját. Tervünk ezeket a törekvéseket igyekszik visszhangozni, és továbbvinni 2023-ban is. 

 


A főhomlokzat alapvető szerkesztési elvei, mint a szimmetria, a középről a szélek felé csökkenő magasság, és a félköríves boltívek sorozata ugyanúgy visszaköszönnek tervünkben, mint az olyan – egészen apró – részletekre való reflexió, mint a hatalmas fa ajtók organikus díszítőelemei, vagy akár az Akadémia motívumrendszerébe illesztett, az MTA 150. évfordulójára készült emlékérem formai világa és anyagszerűsége. Összességében tervünket az MTA épületéhez hasonlóan egy pontosan megalkotott szabályrendszert követő, de részleteiben gazdag, mozgalmas, organikus világként értelmezzük. 

 


A természetben megfigyelt törvényszerűségek, matematikai összefüggések 

A tudomány a történelem során sokat segített az emberiségnek a természet értelmezésében, megtalálta az elsőre teljesen véletlenszerűnek tűnő struktúrák mögötti szabályszerűségeket, matematikai összefüggéseket. Tervünk formavilágában így nem csak az MTA épületének elemeiből, de a természetben fellelhető alakzatokból is kölcsönöz. Az első ránézésre véletlenszerű geometriának tűnő együttes tüzetesebb vizsgálat után sokrétű szabályszerűségeket fed fel. 

Az egyedi formavilág az emberi tömeg mellett így rengeteg egyéb, természet ihlette asszociációt is kelt: a dunai panorámának köszönhetően a hullámzó formák megidézik a Duna folyását, míg az ég felé kanyargó felületek virágszirmok, levelek képzetét is kelthetik. 

 


Fontosnak tartjuk, hogy az alkotás anyagában is reflektáljon az eddig leírtakra, így legyen formabontó, mutasson újat, de valamilyen formában kommunikáljon a környezetével, így fokozva a tér interaktivitását. Legyen időtálló, esetleges jövőbeni elbontása esetén újrahasznosítható, és végül, de nem utolsó sorban, működjön együtt a kívánt keretrendszerrel (formai, anyagi, megvalósíthatósági követelmények).

Ezeket mind figyelembe véve a szoborszerű elemek anyagaként a krómacél egy különösen ellenálló fajtáját választottuk. Ez a típus egy meghatározott szemcseméretű csiszolóval selyemfényűre, közel mattra csiszolva érné el a kívánt felületet, ami lágy tükröződéseivel, a tér mozgalmasságának lekövetésével adná meg a kívánt hatást. A lépcső, és a mellette futó szegély követi a „kiemelés” motívumot, így a téren használt burkolatok futnak fel: vágott andezit burkolat kerül a lépcsőkre, és mészkőből épül a szegély. 

 

 

NOUMEN STUDIO | Web | Facebook | Instagram

 


További rajzok a galériában!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A gyöngy – a tudomány, kultúra művészet eszenciája

A gyöngy – a tudomány, kultúra művészet eszenciája

A Páricsy és Társai Építésziroda munkája az MTA Tudománytér pályázatára.

Határtalan történet

Határtalan történet

Az MTA „Tudománytér” pályázatán megvalósításra kiválasztott, megosztott második díjas munka.

Svájci bicska New Yorkban?

Svájci bicska New Yorkban?

The Shed - 21. századi architektúra a Budapesti Közlekedési Múzeum pályázatán nyertes Diller Scofidio+Renfro irodából. 

Hirdetés