A BIG első lakóháza háromszög alapról indul a négyszögletű tető felé, és körbeveszi a medence.

Sok nagy építésznek egy-egy lakóház hozta meg az áttörést a pályafutásában, Bjarke Ingels viszont teljesen más utat jár be. Miután 2005-ben megalapította az irodáját, néhány év alatt nemzetközi hírnévre tett szert a koppenhágai épüleivel (The Mountain, 8Tallet – ez utóbbi társasház felülnézetből nyolcast formál, és az egyenletesen emelkedő tetején fel lehet biciklizni a talajszintről a tizedik emeletre), majd 40 éves korára (2014-re) már túl volt toronyházon, kultúrközponton, városi parkon, sok egyéb mellett. Házat viszont nem tervezett egészen mostanáig. 

„Az építészetben gyorsan specialistává válhatsz – magyarázta Ingels az építész az Architectural Digest-nek. – Ha tervezel egy felhőkarcolót, felhőkarcoló-szakértővé válsz. Ha csinálsz egy kórházat, máris kórház-szakértő vagy. Onnantól AZ az építész leszel. Mivel eddig nem terveztünk magánházat, senki nem is kért fel rá.”

Aztán megváltozott ez is: egy Dániában gyakran megforduló latin-amerikai üzletember, aki rajong az egyszerű, minimalista, mégis otthonos skandináv designért, felhívta a BIG irodát a kéréssel.

Ingels nyilvánvaló választás volt a nehézkes, furmányos telekre megálmodott házhoz. Hosszú, ék alakú terület, mindkét oldalán házakkal, meredek eséssel egy erdős szoros felé. Mindez innovatív megoldásokért kiáltott, annál is inkább, mert vigyázni kellett az első két lakóra: két öreg pálmafára. Ingelsnek tetszett a feladvány.

A kezdeti terveket ejteni kellett a helyi építési szabályzat miatt. Amikor Ingels újrakezdte a tervezést a nulláról, prioritásnak tette meg az ügyfél kérését, aki ház körüli medencét akart. Ingels két, háromszög formájú parcellára osztotta a területet, az egyiket a háznak, a másikat a kertnek. Ez máris determinálta a rendhagyó struktúrát: a ház háromszög alapról indul a négyszögletű tető felé, ezzel egy fordított piramist képez. Az építész mintegy tíz éve kísérletezett már fordított piramis alakú épülettel, és miután mindig archiválja a korábbi terveit, ezt is felhasználhatta, ezen kívül modelleket is készített az új házról. Miután az üveg egy vagyonba került volna, a helyben öntött beton mellett döntöttek, az ablakok pedig minden szinten visszalépnek, helyet engedve a teraszoknak. Ingels szerint a végeredmény „sok tekintetben modernista – egyszerű vonalak és anyagok, a lehető legszabályosabb szobák –, de magán viseli egy alapvető döntős következményeit”. A furcsa síkban vezetett medence például leginkább egy természeti képződményt idéz.

„Nem garantáltunk egy fantasztikus házat, de a végeredmény elég karakteres lett.”

Kívül-belül számos, jól átgondolt ötlet valósult meg. A három terasz egyedülálló kilátást nyújt, alulról a teljes kertre, felülről a szurdokra. Az egyenes lépcső kettévágja a belső tereket, így a két felső szintet osztott síkokra tagolja. Bár a ház háromszintes (nem számítva az alagsort), a lejtések miatt ez ötnek érződik.

„Alig veszed észre, de a lépcső mindig áthidalja a váltásokat” – mondja Ingels, megjegyezve, hogy ezek az alacsony eltolások változatos mennyezeti magasságokat hoznak létre, és az emeletek közt nagyobb átláthatóság-érzetet kínálnak.

A látogatók az egyébként monolitikus homlokzat kihúzott sarkán lépnek be, majd az elforduló üvegajtón át a középső szintre – nappali, étkező – érkeznek. Nem kevésbé izgalmas az autók érkezése sem: lelifteznek az alagsori garázsba, egy borospince és egy kóstolóhelyiség szomszédságába. A beltérben dominál a tölgyfa, érzetre egyetlen, folytatólagos szobaként funkcionál a három szint. A tulajdonos reggelente a legfelső szinten lévő master hálóból érkezik le, az edzőteremben vagy a jógaszobában kezdi a napot, és mivel az úgyis a medencére néz, akár folytathatja is ott, ha maradt ideje.

Noha hosszan sorolhatnánk Ingels extravagáns terveit, mégsem a stílus, inkább startégia fontos a számára. „Alapvetően egy folyamatban bízom. Abban, hogy ha bizonyos paraméterek fixre állításával jó döntéseket hozhatok és élvezhetem a folyamatot, anélkül, hogy tudnám, milyen lesz a végeredmény. Ahelyett, hogy előre tudnám a válaszokat, inkább elindulok egy útra, amelyen biztosan célba érek.”

*A fejléckép illusztráció (Ingels-tervezte park Koppenhágában, fotó: Unsplash). A lakóházról az AD cikke közöl képeket.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Bjarke Ingels új, ötmillió lakosú amerikai várost tervez

Bjarke Ingels új, ötmillió lakosú amerikai várost tervez

A Marc Lore befektető által megálmodott város neve Telosa lesz.

Az építész, aki egy hegyet húzott az erőműre - filmajánló

Az építész, aki egy hegyet húzott az erőműre - filmajánló

Bjarke Ingels víziójáról, pszichogeográfiáról és Koppenhága látképéről is mesél a Hegy a városban című filmben, ami a 13. Budapesti Építészeti Filmnapok keretében nézhető meg március 4-én.

Az építészek kezében a Föld jövője

Az építészek kezében a Föld jövője

Bjarke Ingels alapjaiban forgatná fel a világ építészetét, megoldva ezzel a Földi élet fenntarthatóságát 

Hirdetés