Néhány napja hivatalosan is megnyílt a Klotild-palotában a St. Regis Hotels & Resorts, ennek kapcsán felidézzük archív cikkünk a korábban itt működő Buddha-Bar Hotel Budapestről. Írásunk a 98-as, 2012/6-os lapszámunkból közöljük.
Thaiföldi tengerpart balzsamos hajnalán édes-nyúlós dallamokat hoz a szél. Valahol még parti zajlik. Fiatalok fekszenek a homokban. Fejeiket szörfdeszkákon pihentetik. Néhányan lassú tánccal köszöntik a szemhatáron fölkelő napot. Nyugati, nagyvárosi srácok Dél-Keleten, raszta hajjal, kiszívott szőkén, izmosan. Feszes bőrük mélybarnára sülve. Most a pirkadatban, tengerzúgás mellett tanulják, hogy milyen a természet. Kivált, amikor a legszebb arcát mutatja. Mai zenei alapokon buddhista imadalok búgnak. Kelet és nyugat, ősi és modern fonódik össze a tengeri szélben.

A kilencvenes évek életérzése ez. A Buddha Bar zenei koncepció világsikerének kora. Túlvagyunk a technicista modernitás önünneplő időszakán. Az új nemzedéknek már valami más kell. Valami igazibb, jobban az univerzumba kötött élmény. Más, mint a háború utáni prosperitásban hajtó, élni elfelejtő szüleik mindennapjai. Az istenkísértő hitbe ringó modernitás csak elszigetelte a nyugati embert: napról napra, mind hasztalanabb tárgyak megvásárlási processzusában öncsaló illúzióként élte át, hogy kezében tartja a folyamatokat. Ő dönt. Ő teremt. Ő birtokol.
A Buddha Bar koncepció időközben kinőtte magát. Világbrand lett. Az interkulturális zenei koncepció, mely cédék sokaságát hozta létre, idõközben komplex szolgáltatási rendszerben öltött testet, amilyen a Buddha-Bar nemzetközi szállodaláncolat is. Itt már nem a természetre rácsodálkozás, a benne való föloldódás élménye a központi motívum, hanem a kelet varázsos tárgyi világa, sejtelmes puha fényei, illatai, kényelme. S mindez metropoliszok zsivajos központjaiban. Keresve sem találhattak volna e programnak alkalmasabb helyszínt a budapesti fine de siécle egyik legjobb minőségben megépített, évtizedeken át méltatlan elhanyagoltságban tartott épületében, a Klotild-palotában.

Ennél a helyszínnél már nincs belvárosibb. Ugyanakkor a keskeny, magas tömb, amely elhelyezkedése, pompás tornya révén városképi jelentőséget is hordoz, leginkább befelé él: kiváló feltételeket kínálva egy intakt, zárt életérzés és szolgáltatási program megteremtéséhez. Aki ide belép, Ázsia világába lép be. A mögötte bezáruló ajtó kívülrekeszti a Váci utca és vidéke ellentmondásokkal teli, valahol a nyugat és a harmadik világ között választani nem tudó, mohó világát. A nyugalom szigete.
Lassan könyvet lehetne összeállítani azon paloták megújulásának sikertörténeteiből, melyeket hosszú évtizedeken át kellett méltatlan állapotban szenvedni látnia a pesti népnek. Gresham, New York, Ybl-palota, a hajdani Adria Biztosító épülete, és még jó néhány tucat, száz évnél idősebb, jellegzetes budapesti palazzo, melyek újravirágzása során fokról fokra döbbenünk rá, hogy milyen elképesztő stílusérzékkel, részletező figyelemmel, nagyravágyó ambícióval alkották meg elődeink ezt a várost. A Klotildpalota rendbetétele is az újjászületés ünnepe. Külön öröm, hogy a benne felsorakozó hajdani értékek ma, mint kultúránk névjegyei, a legjobb képességeinkről győzik meg a benne megforduló külföldieket.

Ugyanakkor persze, a Buddha-Bar Hotel olyan nemzetközi lánc, amely helyszínről helyszínre a maga jellegzetes programját, standard arculati karakterisztikumait alkalmazza. Vörös, fekete, arany. Ez a három domináns szín sejtelmességet, erotikát, keleti misztikumot sejtetve kalibrálja a ház tereinek atmoszféráját. Ha mindez idézet is, egy távoli kultúra idézete a magyar valóság kellős közepében, nem feledhető, hogy az egykori Budapest is jószerivel épp szertelen és nagyravágyó idézetkatalógus mivoltában oly ellenállhatatlan. Azon részletekben pedig, melyek tényleg helyi kézműves értékek, amilyen a mind tehetetlenebb mai Zsolnay-gyár helyett hosszú ideje dublőrként dolgozó pici, kispesti üzem, a Keramikum csodálatos kerámia lépcsőkorlátai, Sajó Ákos kovácsoltvas kapuja, vagy Balogh Eleonóra ólomüvegei, minden okunk adott a büszke megelégedésre.
Nem volt könnyű egy ilyen komplex programot a házba illeszteni. Sajátos arányú tömb ez: pici telken sok szint, amely kevés lehetőséget hagy látványos, nagy belső tereknek. Cristiano Benzoni, a Buddha-Bar franchise szállodáit tervező párizsi REV Architecture iroda olasz születésű vezető tervezője azon kívül, hogy következetesen végigvezette a házon a hotel corporate arculati elemeit, a sajátos téri viszonyok miatt sok helyen kreatív rögtönzésekre kényszerült. Nincs két egyforma szoba, két azonos alaprajzú apartman.

Közülük persze a toronyba helyezett többszintes, a gyermeki fantáziát megmozgatóan zegzugos családi suit a legizgalmasabb, ahonnan ugyan a torony burjánzó épületdíszei miatt kevés ablaka lát ki közvetlenül a városra, ám a helyenként feltáruló látvány döbbenetes. A mindeddig funkcionálisan szűk és magas udvar falainak ritmikus rovátolásai grafikai értékeket képeznek, a földszinti padozat pedig japán kert átérzetét hordozza. A szállodafolyosók falba színelő, súlyos ajtói az intimitás szemérmességével ígérnek beavatást valami érzéki izgalomba. S ez a csiklandó sejtelem továbbra is fenntartva terjed tovább az ajtók mögötti szobák világában. A hálókban, és a velük többnyire optikai kapcsolatban álló, sokszor emeletmagas tolható üvegfalakkal föltáruló fürdőszobákban.
A Buddha-Bar Hotel nekünk, pestieknek elsősorban a monumetális Buddha-szobor köré szervezett földszinti étterem, és a különleges szögből felnyíló kilátása miatt egyedi tetőtérbe helyezett éjszakai bár révén válhat népszerűvé. És szintén nagy öröm, hogy a két emberöltő óta poros, lezárt térként hanyagolt földszinti passzázs mostantól különféle publikus események elegáns helyszíne lesz.

Nagy öröm, hogy készen áll a Klotild-palota. Boldogság látni, ahogy esti fényeiben fürödve élvezi önnön eleganciáját. Most már csak az ikerépületek másikát várom, és a szomszédos Párizsi-udvar pompás épületét, hogy mielőbb megújuljon.
A Klotild-palotát 2002-ben adta el a Magyar Posta Zrt. az olasz Sifim Srft. nevű cégnek, ami a Beghelli Grouphoz tartozott. Graziano Beghelli cégcsoportja világítástechnikai eszközöket, biztonsági világítást gyárt. Az épületben üzemeltetett 102 szobás, 11 lakosztályos Buddha-Bar Hotel Budapest Klotild Palace tulajdonosa Sameer Hamdan és Zuhair Awad jordániai üzletemberek, akik Budapesten végezték egyetemi tanulmányaikat, míg egyikük közgazdászként, másikuk fogtechnikusként diplomázott. A sajtóban megjelent hírek szerint a tulajdonosok pénzváltással, illetve olcsó szálláshelyek közvetítésével kezdték karrierjüket a kilencvenes évek elején a Keleti pályaudvar környékén. Jelenleg a Mellow Mood Group cégcsoport 12 hotelt és hostelt üzemeltet a fővárosban. A Buddha-Bar eredetileg egy francia étteremkoncepció, ami az ázsiai és francia stílust kombinálja. Legutóbb szállodákkal is kiegészült a franchise, aminek első egysége Prágában, a második Budapesten nyílt meg. Ugyancsak a sajtóinformációkra támaszkodva tudható, hogy az épületért 2 milliárd forint körüli összeget fizettek 2002-ben. A felújítási munkálatok 10 milliárd forintba kerültek, míg a Mellow Mood 2 milliárdot fizetett a szállodai és éttermi berendezésért, illetve a Buddha-Bar franchise-jogáért. A Mellow Mood Group tulajdonosai, Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetés vehettek át Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési minisztertől, míg a Buddha-Bar Hotel Budapest megnyitóján a miniszterelnök mellett Erdő Péter bíboros és Schmitt Pál egykori államfő is megjelent.
Tervezés: 2003 - 2011
Kivitelezés: 2006 - 2012
Bruttó szintterület: 13 612 m2
Tervező: dr. Komjáthy Attila – Mérték Építész Stúdió
Társtervezők: B. Terbe Erzsébet, Márton Eszter, Heltai Xavér, Csutorka Júlia
Generál kivitelező: Market Építő Zrt.
Műemléki dokumentáció: Bor Ferenc
Belsőépítészet: REV-Architecture, Paris Emmanuel Biard, Mio Shibuja, Luisa Cristofani
Konzulens tervező: Giorgio Mattioli, Benedetta Mattioli
További képek és rajz a cikk végén található galériában!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.


