Közelebbről is szemügyre vettük a felújított, kilátóként is funkcionáló miskolci TV-torony épületét az Avas-tetőn.

Megújult a miskolci TV-torony, amely megépülése óta a város jelképe. Ritkán történik ez meg a háború utáni modern alkotásokkal, és bár jó lenne hinni, hogy kivételes építészeti minőségének köszönheti a népszerűségét, ebben azért nem lehetünk biztosak. Ami biztos, hogy egy később országos hírnevet szerzett, akkor pályája elején álló építész és egy kiváló statikus bravúros alkotásáról van szó. Hofer Miklós és Vörös György után a város egykori főépítésze, Viszlai József adta vissza Miskolcnak az ajándékot, az elmúlt évtizedekben részben funkcióját vesztett, erősen tönkrement létesítményt. Cikkünket a 190-es, 2024/2-es lapszámból közöljük.

Családi okokból az elmúlt évtizedekben sokat jártam Miskolcon. Úgy adódott, hogy annak idején a város megújulásának a központi tervtanács elé vitt nagyszabású terveiről is én tudósítottam a szakmai sajtóban. 240 kilométer távolságból is képben vagyok tehát, mégsem állíthatom, hogy ismerem Miskolcot. Ezt a hiányosságot sikerült részben pótolnom a felújított avasi kilátó átadásának apropóján a háború utáni modern építészetről szervezett kiváló konferencia kapcsán. Ennek csúcspontja az Avas-tetőn újra régi fényében tündöklő árbóc meglátogatása volt. A pincék között meredeken kanyargó úton felkapaszkodva már sötétben értünk fel a kivilágított toronyhoz, amely így igazán ütősen kommunikálta eredeti, teljes egészében a jól megválasztott építészeti eszközökben rejlő dinamikáját.

Ritka az olyan alkotás, amely minden további dekoráció nélkül, pusztán az erőjáték tektonikus megfogalmazása révén képes közvetíteni az építészet drámáját. Az ilyet szokás remekműnek nevezni, és – még ha ez esetben ez túlzásnak is tűnik – az biztonsággal kijelenthető, hogy elemi erejű építmény született 1963-ban az akkor harminc éves Hofer Miklós és a tapasztalt statikus, Vörös György keze nyomán. Hofer a pályázatot három évvel korábban nyerte, egy teljesen más karakterű, a soproni Károly-kilátó fizimiskájára emlékeztető toronnyal.

Az avasi kilátó minden eleme pontosan leképezi a szerkezet erőjátékát

A korábbi, Szeghalmy Bálint által tervezett kilátó az ’56-os harcokban belövést kapott és kigyulladt, a pótlására az akkori idők szokása szerint nagyon hamar kiírtak pályázatot. 1958-ban megindultak a kísérleti tévéadások, így a torony funkciója módosult, kiderült, hogy a kilátó mellett adótoronyként is kell működnie.

Az új torony végtelenül egyszerű, tiszta statikai képlet, amely formájával pontosan kifejezi a nem mindennapi erőjátékot, melyet részben az összetett funkció indokolt. Végső soron a 72 méter magas árbóc három szerkezetileg eltérő részből állt: egy vasbeton alépítményből, amelynek közepén a fenti antennákat az alagsori hírközlési egységgel összekötő csigalépcső fut; egy erre ültetett szerelt acél szerkezetből, melyet Budapesten gyártottak és a helyszínen szerelés után körbebetonoztak; ennek tetején pedig egy 12 méteres acél toronycsúcsból.

A kilátó funkció erre az árbócra rászúrva, mintegy függelékként illeszkedik, részben konzolosan, részben a konzolos szintekről függesztve. Az elegáns struktúrát a látvány pontosan kirajzolja, és ezt az eleganciát a későbbi károsodások, átalakítások, illetve a rákerült antennaerdő is csak részben tudták tönkretenni. A szerkezeti károk kijavításán túl a felújítás elsődleges célja az eredeti mérnöki bravúrban rejlő esztétika maradéktalan helyreállítása volt.

Hofer az építés idején, 1962-63 között Goldfinger Ernőnél dolgozott ösztöndíjjal, így vélhetően a kivitelezés során a felügyelet oroszlánrésze Vörös György statikusra hárult. Vörös a háború előtt kőművesként dolgozott, később szerezte diplomáját, volt tehát tapasztalata a kivitelezés szempontjából sem mindennapi, mai szemmel szinte érthetetlenül nehéz feladat megoldásához.

Az utókor egyfelől hallatlan megbecsülésben részesítette a teljesítményt: az okos tervezői döntés folytán – dacára annak, hogy nem az Avas legmagasabb pontjára került – a város szinte minden fontos pontjáról látható torony beégett a miskolciak identitásába, se szeri, se száma olykor meghökkentő reprezentációinak. A miskolci lokálpatrióta egyesület, az Észak-Keleti Átjáró gyűjti és dokumentálja ezeket a relikviákat – kulcstartótól virágtartón át a családi házak falára festett naiv ábrázolásokig találni köztük mindenfélét.

A presszószinten a parapet megszüntetésével a födémek tömör csíkjai közel egyforma széles sávként jelennek meg

A torony állaga azonban folyamatosan romlott, ezzel párhuzamosan az Avas is szociálisan amortizálódott, miközben a hírközlési szokások és a technológia megváltozásával a használat is módosult. Komplex feladatot jelentett tehát a város számára a rehabilitáció, amely már a 2010-es, Viszlai főépítészsége idején összeállított és tervtanács elé vitt tervcsomagban is szerepelt. Az akkori opponensi vélemény határozottan a torony műemléki védettség alá helyezését javasolta és az eredeti megjelenéshez igazodó felújítást látott jónak, elutasítva az akkori tervben megjelenő, az akadálymentesítést szolgáló lifttorony megépítését.

A műszaki feladat a feltárás során mutatkozott meg teljes mélységében. Építészeti tervek nem maradtak fenn, a statikai kiviteli tervek szerencsés véletlen folytán, a presszó vendéglátós üzemeltetője révén kerültek a tervezők birtokába. A statikus tervdokumentáció feltárta a szerkezeti megoldások – az építés korához képest – merész részleteit, különösképpen a több mint 400 m2-es presszószint függesztett szerkezeti megoldását, illetve azt, hogy eredetileg a belső függesztést betonköpeny védte volna. Mivel ez elmaradt, a kerámia körbefalazás nem védte meg a fémszerkezetet, és az jelentősen korrodálódott, ennek javítása jelentette a műszaki felújítás egyik sarokpontját.

A presszó szintjén megszűntek a parapetek, a padlóig üvegezett körítőfalak teljes panorámát nyújtanak

A statikus tervekből derült ki az az alapvető információ is, hogy a presszószinti ablaksor alatti vasbeton parapetfalnak egyáltalán nincs szerkezeti szerepe. Ez alapjaiban új építészeti koncepció születését eredményezte: a teljes panoráma megnyitását a padlótól a mennyezetig, a meglévő, utólagosan cserélt műanyag ablaksor 1,40 m magas mellvédszintje helyett. A kilátó megjelenésében ez okozta a legjelentősebb változást, amely azonban az eredeti koncepció irányába tolta a külső látványát: az árbócra szúrt födémek tömör csíkjai így nagyjából egyforma vastagságúak, a lebegő könnyedség fokozottan érvényesül.

A felújítás során a tornyot megtisztították az utólag ráépült, ráhordott sallangoktól, ezzel jelentősen csökkentve a szerkezetet terhelő súlyt. A presszó szintjére vezető, az árbócot körbefogó csigalépcső annyira tönkrement, hogy cserélni kellett. A 45 cm-t kilengő toronycsúcs rögzítése meglazult, a torony 60-72 métere közötti felső acéltűt ezért le kellett emelni, majd a korrózióvédelem után visszadaruzva az új, szakszerű rögzítést elkészíteni.

A csigalépcső tönkrement, teljes cserére szorult

Eredetileg csúszó kapcsolatok biztosították a torony szerkezeti elemeinek elkerülhetetlen mozgását, ezeket azonban a későbbi renoválások megszüntették, aminek következtében a presszószint 15 cm-t elmozdult, így ezt is orvosolni kellett. Az akadálymentesítést a kilátószintre vezető dinamikus, a sziluett ikonikus elemeként megjelenő egyenes karú lépcsőkre épített mozgássérült-liftekkel oldották meg. A kivitelezést nehezítette, hogy a hírközlési funkciónak zavartalanul működnie kellett, az építés hat hónapja alatt mindössze két-három néhány órás leállás történt.

A torony metszeti rajza

Összességében az újjászületett objektum levedlette minden utólagos, küllemét elcsúfító toldalékát, az új ablakosztás révén a szerkezeti bravúr, a függesztett presszószint erőjátéka egyértelműbbé vált, a tönkrement szerkezeti részek megújultak, a kilátótorony régi pompájában koronázza meg Miskolc látképét. Furcsa, de sokszoros miskolci barangolásaim során eddig sosem tűnt fel, ami most azonnal szembeszökő: milyen mesterien helyezte el anno a tervező az ikonikus formát. A megszépült, megerősödött torony viszont felragyogott, és beteljesíti a felújítást tervező Viszlai József szándékát: visszaadott valamit a városnak.

Tervezés éve: 2020 – 2021
Kivitelezés: 2023 március – december
Nettó alapterület: 1168,16 m2
Bruttó beépített alapterület: 520 m2

Tervező: Hofer Miklós és Vörös György (1963)

A felújítás generáltervezője: V+A Viszlai Építész Iroda Kft.

Építészet-belsőépítészet: Viszlai József vezető tervező; Halászné Ráczkevi Anna; Zsíros Renáta; Bodnár Paripás Emőke építész tervező, műemlékvédelmi szakmérnök
Környezettervező: Viszlai Anita
Statika: Janik Ottó

Megrendelő: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata

Íme, kijött a legújabb OCTOGON, címlapján a lehengerlő Avasi kilátóval, melynek felújításáról Zöldi Anna írt kritikát! Izgalmas lapszám a mostani is, benne a PLANT-Atelier Peter Kis által tervezett Corvinus Campusról, a Kettőpera legújabb munkáiról, a Dmb műterem és a Debreceni Egyetem szárító...

Magazinunkra itt lehet online előfizetni.

2024/2 190. lapszám - Octogon



Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Először adták át az Év kilátója címet

Először adták át az Év kilátója címet

A balatonboglári Xantus János Gömbkilátó nyert.

Szociális bérlakásokat tervezett egy régi laktanya területére a Debreceni Egyetem hallgatója

Szociális bérlakásokat tervezett egy régi laktanya területére a Debreceni Egyetem hallgatója

A cél az otthonhoz jutás és a közösségben maradás.

Új kilátó készül a Naplás-tóra

Új kilátó készül a Naplás-tóra

A terveket a Gutowski Architects készítette.

Hirdetés