Amikor tetoválás lesz az építészetből

Ben van Berkel az építészet és technológia viszonyáról beszélt a Keletiek Nyugaton, nyugatiak Keleten: Építészkongresszus 2019 konferencián.

"Az építészetnek ideje lenne utolérnie a technológiai fejlődést, hogy magasabb szinten szolgálhassa a közösségeket." - nyitotta meg előadását Ben van Berkel, az UNStudio építésze, akit többek között az új Duna-híd tervezése kapcsán ismer a nagyközönség. Az építész azonban nemcsak a leendő hídról, de tágabb összefüggésekről is beszélt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott Keletiek Nyugaton - nyugatiak Keleten: Építészkongresszus 2019 konferencián.

Budapest leendő hídja

Ben van Berkel egy innovációs ökoszisztéma ábrájával nyitotta előadását, majd azt állította, az építészetnek ideje lenne utolérnie a technológiai fejlődést, hogy magasabb szinten szolgálhassa a közösségeket. Az amszterdami építész szerint 2004-2005 körül fordulópont következett be az innovatív építészetben, mert onnantól a számítógépek lehetővé tették egy-egy épület komplex, részletekbe menő áttervezését rövid idő alatt, miközben az építészet technológiája most is lépéshátrányban van a fejlődésben élen járó techcégekhez képest.

A verseny ugyanakkor már az építészetben is globális, ez pedig az UNStudio napi gyakorlatában is tetten érhető, például a jelentősebb pályázátok esetében – Melbourne-ben rajtuk kívül többek közt a holland OMA és a dán BIG pályázott a Southbankre. A globális jelenlét másik vetülete az UNStudio négy irodája közti munka- és tudásmegosztás, vagyis az amszterdami, frankfurti, hongkongi és sanghaji egységek koránt sincsenek hermetikusan elszigetelve egymástól. Van Berkel kiemelte a csapatmunka fontosságát és azt is, hogy minden területen a legjobb specialistákat alkalmazzák.

Az Erasmus-híd az OMA épületével a háttérben

Beszélt az új budapesti hídról is, amelyet „mintha egy-egy tenyér tartana, ezzel szimbolizálva a barátságot, a két part összekötését."

Hogy egy híd mit jelenthet a helyi identitásnak, arra hazai földről hozott példát: a rotterdami Erasmus-híddal a háttérben párok készítenek Insta-fotókat, de olyan városlakó is akadt, aki a hátára tetováltatta. A 15 éve átadott egyárbócos híd a fejlődés motorjává vált: a környékén sorra nőttek a nagyobbnál nagyobb raktárak, míg a helyiek hamar megkedvelték, mára az identitásuk része.

Budapest leendő, kétpilonos hídja elvében a rotterdami tükrözése: oldalirányban a pilonok kifelé dőlnek, szemből hangvillaformát mutatnak. A holland építész ajánlotta T. S. Eliot Átokföldje (The Waste Land) című, 434 soros költeményét is, melynek egyik témája a London Bridge.

A Keletiek Nyugaton, nyugatiak Keleten konferencia további előadásairól szintén közlünk rövid összefoglalót. Eddig Emiel Lamers prezentációjáról írtunk, míg a következő részben a szlovén Špela Videčnik előadásáról számolunk majd be.

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Szociális otthon, csak kicsit másképp

Szociális otthon, csak kicsit másképp

Egy japán építész vigvamot épített az erdőben, csak éppen nem indiánok laknak benne, hanem nyugdíjasok.

Ebben a lebegő házban garantált a kikapcsolódás

Ebben a lebegő házban garantált a kikapcsolódás

Egy startup találta ki azt a vízre bocsátott nyaralót, amely új szintre emeli a pihenést.

 
Otthoni világítás baktériumokkal?

Otthoni világítás baktériumokkal?

A biológus-designer Teresa van Dongen a beltéri világításra talált alternatív megoldást.

Hirdetés