Hirdetés

Amikor tetoválás lesz az építészetből

Ben van Berkel az építészet és technológia viszonyáról beszélt a Keletiek Nyugaton, nyugatiak Keleten: Építészkongresszus 2019 konferencián.

"Az építészetnek ideje lenne utolérnie a technológiai fejlődést, hogy magasabb szinten szolgálhassa a közösségeket." - nyitotta meg előadását Ben van Berkel, az UNStudio építésze, akit többek között az új Duna-híd tervezése kapcsán ismer a nagyközönség. Az építész azonban nemcsak a leendő hídról, de tágabb összefüggésekről is beszélt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott Keletiek Nyugaton - nyugatiak Keleten: Építészkongresszus 2019 konferencián.

Budapest leendő hídja

Ben van Berkel egy innovációs ökoszisztéma ábrájával nyitotta előadását, majd azt állította, az építészetnek ideje lenne utolérnie a technológiai fejlődést, hogy magasabb szinten szolgálhassa a közösségeket. Az amszterdami építész szerint 2004-2005 körül fordulópont következett be az innovatív építészetben, mert onnantól a számítógépek lehetővé tették egy-egy épület komplex, részletekbe menő áttervezését rövid idő alatt, miközben az építészet technológiája most is lépéshátrányban van a fejlődésben élen járó techcégekhez képest.

A verseny ugyanakkor már az építészetben is globális, ez pedig az UNStudio napi gyakorlatában is tetten érhető, például a jelentősebb pályázátok esetében – Melbourne-ben rajtuk kívül többek közt a holland OMA és a dán BIG pályázott a Southbankre. A globális jelenlét másik vetülete az UNStudio négy irodája közti munka- és tudásmegosztás, vagyis az amszterdami, frankfurti, hongkongi és sanghaji egységek koránt sincsenek hermetikusan elszigetelve egymástól. Van Berkel kiemelte a csapatmunka fontosságát és azt is, hogy minden területen a legjobb specialistákat alkalmazzák.

Az Erasmus-híd az OMA épületével a háttérben

Beszélt az új budapesti hídról is, amelyet „mintha egy-egy tenyér tartana, ezzel szimbolizálva a barátságot, a két part összekötését."

Hogy egy híd mit jelenthet a helyi identitásnak, arra hazai földről hozott példát: a rotterdami Erasmus-híddal a háttérben párok készítenek Insta-fotókat, de olyan városlakó is akadt, aki a hátára tetováltatta. A 15 éve átadott egyárbócos híd a fejlődés motorjává vált: a környékén sorra nőttek a nagyobbnál nagyobb raktárak, míg a helyiek hamar megkedvelték, mára az identitásuk része.

Budapest leendő, kétpilonos hídja elvében a rotterdami tükrözése: oldalirányban a pilonok kifelé dőlnek, szemből hangvillaformát mutatnak. A holland építész ajánlotta T. S. Eliot Átokföldje (The Waste Land) című, 434 soros költeményét is, melynek egyik témája a London Bridge.

A Keletiek Nyugaton, nyugatiak Keleten konferencia további előadásairól szintén közlünk rövid összefoglalót. Eddig Emiel Lamers prezentációjáról írtunk, míg a következő részben a szlovén Špela Videčnik előadásáról számolunk majd be.

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Ipari negyed ipari épülete is lehet nagyon vonzó

Ipari negyed ipari épülete is lehet nagyon vonzó

Különleges geometriájú épületet kapott egy müncheni textilgyártó vállalat.

Egy apró lépés a fenntarthatóság felé

Egy apró lépés a fenntarthatóság felé

Még egy egyszerű tojástartóval is hozzájárulhatunk a környezet védelméhez.  

Nehéz lesz egyszerűbb, jobban variálható világítást tervezni

Nehéz lesz egyszerűbb, jobban variálható világítást tervezni

Arról nem is beszélve, hogy a kaptár-formájú LED-ek mutatósak, és könnyen kezelhetőek.

Hirdetés