Hirdetés

Horváth Bettina, Madácsi Flóra, Győrfi Dániel és a meet perspectives nyerte a Fiatalok feketén-fehéren verseny fődíját

Lepukkant park vagy izgalmas városi erdő? Kedvezhet-e a pénzügyi forráshiány az ökológiai átmenetnek? A köztereink folyamatalapú átalakítása és működtetése hogyan kínálhat lehetőséget a társadalmi változás elősegítésére, új emberi együttműködések létrehozására és a cselekvő, demokratikus részvétel ösztönzésére? Horváth Bettina, Madácsi Flóra, Győrfi Dániel és a meet perspectives a Népliget ötletpályázatára készített pályamunkája a válságra az alkalmazkodáson túl, lehetőségként tekint. A rendkívül szimpatikus, a pénzigényes nagyberuházásokkal szemben a fokozatos, a park meglévő értékeit hasznosító, organikus beavatkozást javasló terv – bár a Népliget pályázaton nem díjazták – elnyerte a Fiatalok feketén-fehéren / fff2023 verseny fődíját.
 

Telepített park, vurstli, spontán beerdősülés és szimbiózis: a Népliget víziója

A tervezők a Népliget megújítására kiírt pályázat felvetéseire a választ soha meg nem valósuló megaprojekt helyett egy aktivitás-alapú rehabilitációs folyamatban látták és láttatták, amit akár holnap el lehet kezdeni – sőt, már el is kezdődött.

A nagy tervek árnyékában, lelkes használók, a környékbeli kutyások és a Főkert fenntartói különleges kísérletet folytatnak: a Népligetre leromlott történeti kert helyett természeti különlegességként, működő városi parkerdőként tekintenek. Egyre több környékbeli résztvevő és civil szervezet bevonásával szerveznek programokat, hogy felhívják a figyelmet a park értékeire, és maguk valósítsanak meg kisebb, innovatív fejlesztéseket, amik segítik az itteni élővilág fennmaradását.

A tervezők ezt a folyamatot támogatnák meg a design eszközeivel. Alapvetésük, hogy a Népliget története azt igazolja, hogy egy köztér kihasználtságát, megítélését nem csupán a fizikai környezet minősége határozza meg. Épp ennyire fontos a közbiztonsága, használóinak köre, elhelyezkedése, vélt vagy valós állapota, ezáltal társadalmi megítélése. 

A leromlott környezet megváltoztatása önmagában nem nyújthat megoldást, ezen túlmutató, változatos eszköztárat felvonultató hozzáállás szükséges.

Helyszínrajz

A Fővárosi Önkormányzat kérdőíves felmérését kiegészítve saját designkutatást végeztek, hogy felmérjék és megértsék a parkhasználat anomáliáit. A design kutatás során a mindennapi parkhasználati szokások mellett olyan attitűdöket vizsgáltak, amelyek meghatározhatják az egyének érzelmi kötődését egy adott helyhez. Az interjúk alapján négyféle viszonyulási karaktert találtak.

A „Népliget rajongó” szereti és ismeri a parkot, mindennapjainak része a Népligetbe járás. A „Peremen maradó”, csoportnak csak a külső területeken van meg a biztonságérzete, a park belsejébe nem merészkedne. A „Távolságtartó”  biztonságérzetét akkor is nagyban befolyásolja a szóbeszéd, ha korábban már egy másik, szintén negatívan megítélt témával kapcsolatos előítéletét a tapasztalata felülírta. Az „Elkerülő”, bár nem ismeri a parkot, nagyon rossz véleménnyel van róla. 

A kutatás módszertanáról, részletesebb eredményeiről és a viszonyulások jellemzőiről ebben az esettanulmányban lehet részletesen tájékozódni

A kutatás főbb megállapításai

A kutatás eredményei rámutattak arra, hogy a jelenlegi használók a vadregényessége miatt kedvelik a parkot és aggódnak, hogy a fejlesztés során ez elveszhet.

A tervezők által javasolt stratégia arra irányul, hogyan lehet ezeket az értékeket megőrizni úgy, hogy a biztonságkereső városlakók is élvezzék az előnyeit. Olyan intézkedéseket javasolnak, amik reagálnak az interjúkban felmerült szempontokra, de egy válság közepén is rendelkezésre állnak, megtartják a Népliget jelenlegi használóit és ökológiai értékeit úgy, hogy közben új látogatókat képesek bevonni. 

A két fő cél gyakran ellent mond egymásnak. Az egyensúly fenntartásához folyamatos reflexió szükséges, különösen a kezdeti időszakban, amely a legnagyobb hatással van a városlakók mentális térképének átalakítására. Az akcióterv a hagyományos infrastrukturális megújítás helyett kiegyenlítettebben épít a részvételiségre, a szoft programozásra és az ezeket segítő, gyorsan és érzékenyen reagáló menedzsmentre.

A stratégiára építve egy folyamatalapú, négy ütemből álló akciótervet dolgoztak ki, amiben változatos eszközrendszert használva, öt különböző területen egymásra épülő beavatkozások jelennek meg. Az első két ütemben elsősorban költséghatékony, kísérleti megoldások szerepelnek, amik később akár hosszú távúvá alakíthatóak. Az egyes ütemek között fontos szerepet kap az átalakuló, újfajta parkhasználat és a park megítélésének folyamatos monitorozása. Ezekre a tapasztalatokra építve indulhat el a későbbi ütemekben az infrastruktúra fokozatos átalakítása, a használati minták és visszajelzések beépítésével.

Az akcióterv egyik első és kritikus lépése a Népliget projektcsapat létrehozása, amely a rehabilitációs folyamat irányításához szükséges. Ennek feladata a kísérleti és a hosszútávú hasznosítás szakmai koordinációja, a részvételi folyamatok menedzselése, programszervezés és kommunikáció.

Kísérleti zónák: szomszédsági bográcsozóhely a lakóterületekhez közel, dísztér az aktivizáló körgyűrű mentén, barátságos belépési pontok

Az interjúk rámutattak arra, hogy a veszélyérzetet, a park rossz megítélését részben a csendes búvóhelyeket kereső kiszolgáltatott emberektől, a szerhasználóktól, mentális betegségekben szenvedőktől való félelem okozza. A park területén szociális központ létrehozását javasolják, ami az intenzív, terepi szociális munkát segíti. Az új intézmény a látogatás növekedésével a problémák továbbgörgetése helyett azok szolidáris kezelését segíti elő, jelenlétével növeli a parkhasználók biztonságérzetét és látogatási kedvét.

A kezdeti ütemben a park körgyűrűjén 4 kísérleti területet jelölnének ki, amelyek lehetővé teszik az új használatok költséghatékony kipróbálását, új parkhasználókat szólítva meg például olyan ismert programok ideszervezésével, mint az ARC kiállítás. Fontos, hogy a parkhasználat bürokratikus akadályait is lebontsák, ezért olyan digitális közterületfoglalási rendszer (Népliget app) fejlesztését javasolják, ami a hagyományos eljárással szemben lehetőséget nyújt arra, hogy gyorsan, könnyen és foglalási díj nélkül lehessen programokat szervezni.

A részletmegoldások kidolgozásakor a fő kihívás a fokozódó emberi parkhasználat és a természeti értékek védelmének összehangolása volt.

A körgyűrűre és a hozzá kapcsolódó területekre csoportosulnak az aktív, urbánus funkciók, míg befelé haladva a parkerdei karakter lép előtérbe. A Népliget arculat segít újraértelmezni a használók városi természetről alkotott képét. Az erdőkben megszokott elemeket kerülnek be a parkba, emlékeztetve a használókat, hogy vannak olyan zónák, ahol az emberek szempontjai az elsők, de van, ahol a növény- és állatvilág kerül előtérbe. A Természeti területek határain kihelyezett vadlesek lehetőséget nyújtanak az élővilág megfigyelésére, a turistajelzések a tájékozódást biztosítják. A látvány és termékközpontú játszóterekkel szemben természeti elemekből építkező téri szituációkat hozunk létre, amik a gyerekek saját absztrakcióin keresztül alakulnak tovább. A kivágott fák törzséből készült rönkök és kövek az időszakosan elárasztott esőkertek izgalmas játékterévé alakulnak.
 

Útvonalak

A biztonságérzet növelése érdekében a park területén egyenletesen osztották el a vonzó funkciókat. Az önkormányzati tulajdonban álló víztorony parkrehabilitációs központként és kilátóként újul meg, míg a teniszpályákhoz tartozó hasznosítatlan épületek erdei csárdákká válnak vagy más, a karaktert erősítő szerepet kapnak. Bár elsősorban a meglévő épületállomány hasznosítása volt a cél, a jelenlegi épületek elhelyezkedésük és tulajdoni helyzetük miatt nem fedik le a park teljes területét. Ezért a csomópontokon kisebb pavilonok kialakítását javasolják, amik egyszerre működnek közterületi illemhelyként, esetenként vendéglátóhelyként és akár sport- vagy grilleszközbérlő pontként.

A Népliget területe kellően nagy ahhoz, hogy lokálisan, körforgásosan gazdálkodjunk a keletkező zöldhulladékokkal, amelyek helyben tartva erőforrásként értelmezhetőek újra. A Főkert telephelyén kialakított központ ennek a körforgásnak a mintaterülete és bemutatóhelye lehet, amely a terv szerint fokozatosan átalakul, és hosszú távon kiegészül egy korszerűbb telephellyel, ami optimálisabban és kényelmesebben szolgálja ki a Főkert igényeit. A meglévő épületbe egy civil szervezetek által üzemeltetett közösségi és ökológiai tanközpont költözhetne, ahol kicsiben, mintaszerűen lehetne megismerni az ökológiai (zöldfelület)gazdálkodást, Az épületek körüli permakulturás kertben helyet kap gyümölcsös, tan- és haszonkert, élelemtermelő erdőkert, pihenőkert, komposztálók és a tetőre hulló csapadék hasznosítására létrehozott esőkert.
 

A parkban keletkezett anyagokból épített természetes játszóhely a Szánkódomb lábánál

A Népliget szelíd átalakulása mintaterületként szolgálhat ahhoz, hogy az urbanisztika új eszköztárát Budapestre adaptáljuk. 

A folyamatosan jelenlévő, aktív menedzsment és kommunikáció egyre nagyobb szerepet kell hogy kapjon a mérnöki és infrastrukturális feladatok mellett. A Népliget múltja és kibontakozó jelene egyben arra is lehetőséget ad, hogy a fővárosi parkhasználat új, természetközelibb kultúrája terjedjen el. Budapestnek szüksége van a Népligetre és még több jól használható zöldfelületre is – de ehhez elsősorban nem csak a környezeten, hanem a használaton kell változtatnunk.



A teljes dokumentáció megtekinthető a galériában!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A Népliget értékalapú megújítása

A Népliget értékalapú megújítása

Horváth Bettina, Madácsi Flóra, Győrfi Dániel és a meet perspectives nyerte a Fiatalok feketén-fehéren verseny fődíját

Folytatódik a Városliget tájépítészeti megújítása

Folytatódik a Városliget tájépítészeti megújítása

Bővül a Városligeti Promenád, megújul a Rondó, összekötő parkrész lesz az MZH és a Néprajzi Múzeum között.

Vidék építészete /// Tervben és térben

Vidék építészete /// Tervben és térben

A Heves Megyei Építész Kamara kiállítása.

Hirdetés