Mutatjuk a terveket!

Nemrég hírt adtunk arról, hogy a debreceni Tímárház szárítóját nyilvános közösségi alkotótérré alakítja a Debreceni Egyetem. A Műszaki Kar Építészmérnöki tanszékének közlése nyomán most bemutatjuk a pályázaton győztes koncepciót.

Küldetéstudat

A Debreceni Egyetem építészképzésének fontos adottsága a kis létszámú képzés előnyeként adódó műhely jelleg, és a földrajzi elhelyezkedésből következő erősen regionális keret. Iskolánk identitásának lényeges eleme kontinualista gondolati megközelítésünk. Ez szakmai módszerünk is egyben, amely szerint építészetünkkel küldetésként vállaljuk környezetünk kulturális örökségének ápolását, ezen örökség folyamatosságának fenntartását. Emellett hiszünk az építészet szociális, kulturális indíttatásának jelentőségében. (illusztráció: spontán térhasználat, Marion Gouges - Villena)

Ezen kulturális célokat a tanszék társadalmi feladatként is magára vállalja, hogy szellemi műhelyként ne csak a hallgatóihoz szóljon, hanem egyetemvárosunkban a dinamikus fiatal értelmiség erőit össze tudja hozni, ezáltal művészet- és kultúraértő közeget teremtsen.

Tanszékünk oktatói 2014 őszén elfeledett értékek után kutatva a leromlott Tímárház „szellemjárta” épületében lehetőséget láttak arra, hogy az elhagyatott épületben mind saját hallgatóink, mind a Debreceni Egyetem szervezetei, mind pedig a város egyéb művészeti iskolái alkotó csoportjai számára szellemi centrumként szolgáló közösségi alkotóhely valósuljon meg.

Előzmények

A szárító épület az úgynevezett Tímárház egykori udvarának része volt. Az itt található épületek az 1900-as évek elején épültek, és egy tímármesterséggel foglalkozó család lakóépületeként és műhelyeként funkcionáltak. A II. világháború után államosított ingatlant később a városi tanács kulturális osztálya felújította, a mesterségnek emléket állítva létrehozta az állandó tímártörténeti kiállítást és látványműhelyeket, valamint az azóta működő alkotóházat, a Debreceni Művelődési Központ Tímárház-Kézművesek Házát. Az ingatlanrehabilitáció során egyedül az egykori bőrszárító épületről feledkezett meg a város: a Tímárház udvara az egyetlen, amely a letűnt kor emlékét eredeti formájában őrzi még ma is, az épület jelenleg nem tartozik sehová.

A Tímárház jelenlegi állapota

Debrecen város nyitottságának köszönhetően a két éve még homályos elképzelések mára egyre élesebb kontúrral rendelkeznek. Centiméterről centiméterre haladva az önkormányzat és az egyetem együttműködésének eredményeként az építészmérnök tanszék kétfordulós hallgatói tervpályázatot bonyolított le, majd a nyertes tervből a szakágakra is kiterjedő kiviteli tervet készített. A tervezett beavatkozásokat saját hallgatóink és a szakképző iskolák erőforrásainak bevonásával, építőtáborok formájában valósítanánk meg.

Szárító műhely

Kopottság, Tímárház belső terei

Építészeti víziónk lényege a barkácsolás. Az eredetileg szükségszerűséghez kapcsolódó fogalom számunkra pozitív, előremutató design-stratégiát jelent, hiszen esetünkben a műszakilag szükséges, de elégséges állapot elérése a cél.

Koncepciónk alapja a régi épület megtartása és elsősegélynyújtásban részesítése.

Leginkább a nagyvárosok romkocsmáinak kulturálisan rétegelt világára emlékeztető, a meglévő tereket kreatívan elfoglaló, befejezetlen és egyben folytatható építészeti megoldásban gondolkodunk, amely nyitottságánál fogva igazi alkotói otthont, inspiratív közeget jelenthet Debrecen számára.

Az elmúlt években átalakuló oktatási stratégiák eredményeként a „poroszos” tantermes rendszer helyét a flexibilis térstruktúrával, „otthonterekkel” rendelkező létesítmények váltották fel. Adott a feltevés tehát, hogy az egyetem klasszikus keretein kívül eső eszközökkel hatékonyabban teljesíthető küldetésünk. Éppen ezért a düledező, de a letűnt korok hamisítatlan ipari emlékeinek hangulatát hordozó épület birtokbavétele igazi katalizátora lehet a debreceni művészeti életnek.

A szárítóház négy műhelyterét ideálisan egészíti ki az épület előtti udvar, amely számtalan használati lehetőséget hordoz magában.

A külső tér használatbavétele annak fedésével történik, így állandó jelleggel biztosíthat helyszínt kiállítások, rendezvények, közösségi események számára. A meglévő épülethez hozzáadott egyetlen építészeti elem az udvart fedő tető, amely a szárítópadláson teregetett textilek téri világának hangulatát célozza. Az egykori emeleti szárítópadlás belakását követően az eredeti funkcióhoz tartozó sajátos téri hangulat így az udvaron születhet újjá. Ezen fedés zártsága – ahogyan a szárítón a ruhák mennyisége – változhat, vagyis az udvar fedése készülhet ütemezve, de akár utólag, szezonálisan is módosítható.

Fontos hangulati elem a meglévő épület letisztított téglahomlokzata, új és régi képezhet így egymás mellett izgalmas kollázst. A tető metszeti geometriájának fontos következménye, hogy a tervezett tető az utcafronton is megjelenik, mintegy reklámfelületként hirdetve a létrehozott intézményt.

A tervek szerint egy 195 nm-es rendezvénytér, valamint egy 50 nm-es és három 30 nm-es workshoptér alakítható ki, télen is használhatóan

Projektgazda:
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Építészmérnök Tanszék

Csapat:
Szentirmai Tamás DLA, egy. docens, tanszékvezető, Boros Miklós DLA, Falvai Tamás DLA, Huszthy Edit DLA, Kállay Ferenc, Keller Ferenc, Kovács Péter DLA, Török Dávid DLA, Zombor Gábor DLA, Szuszik Dóra, Zbiskó Éva

Felelős tervező:
dmb építész műterem kft.
Falvai Balázs, Török Dávid

A nagyobb képekért kattints a galériára!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Bensőséges „Orangerie”

Bensőséges „Orangerie”

A dmb műterem terve megvételben részesült a Debreceni Egyetem UniGreen Hotel innovációs oktatószálloda, tankonyha és tanétterem tervpályázatán.

Kapcsolatban az erdővel

Kapcsolatban az erdővel

A Debreceni Egyetem UniGreen Hotel innovációs oktatószálloda, tankonyha és tanétterem tervpályázatán 3. díjban részesült a Hetedik Műterem terve. A pályázatot saját bemutatásukban közöljük.

Hirdetés