A bug hotel az áttelelő vagy menedéket, fészket kereső rovaroknak nyújt menedéket.

Hirdetés

Murányi Marcell képzőművész bogárhoteleket telepített Budapest zöldövezeteibe és lakott területeinek határára, amelyeket a Placcc Fesztivál sétáján be is járhattak az érdeklődők. Az alkotó szerint a karantén idején ahogy az emberek eltűntek a városok köztereiről, úgy szivárogtak be az állatok ezekre a gazdátlan helyekre, azonban a visszazökkenő emberi élet újra kiszorította a rovarokat, ezért volt szükség a „hotelláncra”.

Fotó: Kovács Betti

Murányi a projekttel a város és a természet kapcsolatára reagált, ezen belül is egy olyan állatcsoportra, amely kevésbé közkedvelt az emberek körében. 

A bug hotel egy többnyire fából, téglából, cserépből, kőből, bambuszból barkácsolt konstrukció, amelybe áttelelő vagy menedéket, fészket kereső rovarok tudnak beköltözni.

Mindegyik rovarfajtának megvan a maga preferenciája, a katicabogarak például az üres dobozokat szeretik, a fatönkökbe fúrt résekbe kaptár nélküli méhek költözhetnek, a speciálisan vágott bambuszrudakba pedig lepkék.

Az ENSZ 2019-es jelentése szerint aggasztó a rovarpopuláció helyzete, kihalásuk üteme sokkal gyorsabb, mint az emlősök és a madarak esetében. Ha ez így folytatódik, akkor esélyesen egy évszázadon belül eltűnnek a Földről. Ezért is különösen üdvözlendő Murányi Marcell projektje, akárcsak a francia Marlène Huissoud tervező készítette szálláshely, amely a belvárosok rovarpopulációját védené, valamint az IKEA méhháza, amelyet bárki összeszerelhet és felállíthat a kertjében. 

Forrás: Placcc, Murányi Marcell




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Egy kulturális tér, amelyet emberek és elefántok egyaránt látogathatnak

A cél az elefántok és az emberek évszázadok óta fennálló szimbiózisának védelme.

Bogárhoteleket telepített egy magyar képzőművész Budapesten

A bug hotel az áttelelő vagy menedéket, fészket kereső rovaroknak nyújt menedéket.

Hirdetés